a rovat írásai

A „Casanova háztól” a Ludwig Múzeumig

Idén sem maradunk le a nyitott házak ünnepéről, immár hetedik éve pincétől padlásig járhatjuk végig a megnyitott épületeket. Az idei téma a rakpart, így a Rákóczi hídtól egészen az Árpád hídig sétálhatják, hajózhatják végig mindkét partot az érdeklődők.

Ötven éve ment el a legnagyobb vadász

Ötven éve, 1967. április 24-én hunyt el gróf Széchenyi Zsigmond világjáró vadász, népszerű vadász- és útikönyvek szerzője.

Szerelmes pap és jeles filozófus

Pierre Abélard francia teológus, filozófus, akinek nevét elsősorban a tanítványához, Héloise-hoz fűződő legendás szerelme miatt őrizte meg az utókor, nyolcszázhetvenöt éve, 1142. április 21-én halt meg.

A kétszer megtalált friesachi dénárok esete

Több mint 640 érméből álló leletre bukkantak az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum munkatársai márciusban Tótkomlós határában. Az érmék között vannak Árpád-kori fizetőeszközök, friesachi dénárok és egy angol penny is.

Balkan Fanatik, a Kiscsillag és Lajkó Félix a Várkert Bazárban

Hímestojás-kiállítás, festhető óriástojások, nagykoncertek és iparművészek bemutatója is várja az érdeklődőket szombattól hétfőig a Várkert Bazár húsvéti szabadtéri programsorozatán.

Palóc Húsvét Füleken

Húsvét hétfőjén 12. alkalommal rendezik meg a Palóc Húsvétot a Füleki Várban; a dél-szlovákiai városban népi hangszerek készítését és mézeskalácsok díszítését is megpróbálhatják a résztvevők – tájékoztatta az MTI-t a rendező Füleki Városi Művelődési Központ igazgatója.

226 millió forint egy képregényoldalért

Hétszázötvenháromezer euróért (226 millió forint) kelt el egy párizsi árverésen a Tintin Amerikában című képregény egy ritka illusztrációja.

Akit egyszerűen csak Nagyszerűnek neveztek

Ötszázhuszonöt éve, 1492. április 8-án halt meg Lorenzo Medici, az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb alakja, Firenze uralkodója, a művészetek bőkezű mecénása, akit az utókor az „Il Magnifico″, a nagyszerű melléknéven emleget.

Fejedelmi kincsek: erdélyi ezüsttalérok Fehérváron

A Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja keretében visszavásárolt műkincseket minél több embernek látnia kell - hangsúlyozta Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke, egyben a program vezetője csütörtökön, Székesfehérváron, ahol megnyitotta a Fejedelmi kincsek – Erdélyi tallérok című, 16-17. századi erdélyi tallérokat és emlékérmeket bemutató kiállítást.

Egy hadüzenet és a Csonka-Magyarország

A történelmi Magyarország számára is végzetesnek bizonyuló dolgok történtek száz évvel ezelőtt, ezen a napon. Amikor is megérkezett az USA kongresszusa által 373 – 50 arányban megszavazott hadüzenet a központi hatalmak számára. Amerika tehát belépett a Nagy Háborúba, és iszonyú erejével egy év alatt eldöntötte azt. Pedig az Államokban is jelentős német ajkú népesség talált otthonra, és Berlin is sokat megtett, hogy elkerülje ezt a hadüzenetet.

Méltó helyen Micheangelo feszülete

Központi helyet kapott Michelangelo hosszú időre elveszett feszülete a firenzei Santo Spirito (Szentlélek) templomban. A Krisztust meztelenül ábrázoló 1,40 méteres faszobor eddig egy fal mellett lapult, ezután azonban az egykori sekrestye kellős közepén, a kupolából lóg alá egy kábelen, hogy körbejárható, minden szögből megtekinthető legyen a reneszánsz remekmű és teljes mértékben érvényesülhessen a chiaroscuro hatás.

Művelődés összes cikke »

Akit egyszerűen csak Nagyszerűnek neveztek

medicileadÖtszázhuszonöt éve, 1492. április 8-án halt meg Lorenzo Medici, az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb alakja, Firenze uralkodója, a művészetek bőkezű mecénása, akit az utókor az „Il Magnifico″, a nagyszerű melléknéven emleget.

A dúsgazdag Medici család politikai befolyását bankár nagyapja, Cosimo de' Medici (akkoriban Európa egyik leggazdagabb embere) alapozta meg, aki a művészetek patrónusa is volt, és az ő támogatásának köszönhetően jött létre a humanistákat tömörítő neoplatonikus akadémia. Fia, a Firenzét 1464-től irányító Piero egy rendkívül művelt és verselgető asszonyt vett feleségül, akitől öt gyermeke született. Lorenzo 1449. január 1-jén látta meg a napvilágot. A leírások szerint energikus, szenvedélyes és karizmatikus egyéniség volt, aki már kiskorától kivételes intelligenciáról és ragyogó ízlésről tett tanúságot, emellett jeleskedett a lovagi viadalokon és a vadászatok alkalmával is. Tizenhat évesen kezdett a családi bank ügyeivel foglalkozni, apja több diplomáciai küldetéssel is megbízta. Húszévesen öccse, Giuliano társaságában került a városállam élére. Hivatalosan egyszerű polgár maradt, de lényegében minden hatalom az ő kezében összpontosult, Firenzét a szenátusban helyet foglaló képviselői útján irányította. Néhány év alatt megreformálta az intézményeket, bonyolult intrikák, nem egyszer fenyegetések révén megtörte a rivális családok hatalmát, és békét teremtett, politikusi arzenáljából a törékeny diplomáciai kapcsolatok fenntartását szolgáló (érdek)házasságok támogatása vagy éppen megakadályozása sem maradt ki.

medici
(Forrás: pinterest.com)

A Mediciek nagy vetélytársa, a Pazzi család – az itáliai hegemóniára törekvő IV. Sixtus pápa támogatásával – összeesküvést szőtt a Mediciek ellen, és 1478. húsvétvasárnap a katedrálisban rátámadtak a fivérekre. Giulianót sikerült megölniük, de Lorenzo csak könnyebben sérült meg, és el tudott menekülni. A merénylőkre kegyetlen megtorlás várt, a feldühödött tömeg az őket segítő pisai érseket is meglincselte. A pápa ezután egész Firenzét kiátkozta, a Mediciek keze ügyébe eső vagyonát lefoglalta. Mivel ennek kevés eredménye volt, IV. Sixtus a nápolyi királlyal kötött szövetséget. I Ferdinánd seregei megindultak Firenze felé, melynek korábbi szövetségesei, Bologna és Milánó tétlenek maradtak. A háborút végül Lorenzo Medici kiváló diplomáciai tehetsége révén sikerült elkerülni: személyesen utazott Nápolyba, hogy békét kössön az uralkodóval. A siker tovább növelte népszerűségét, ő pedig megnövekedett támogatását arra használta fel, hogy biztosítsa a hatalmát megszilárdító alkotmánymódosításokat. Politikai sikereinél talán csak a művészet pártolása révén született alkotások jelentettek számára többet. A kor ismert, vagy éppen kevéssé ismert, de általa tehetségesnek tartott művészeit gyűjtötte maga köré, a reneszánsz olyan jeles képviselői fordultak meg Firenzében, mint Verrocchio, Leonardo da Vinci, Botticelli, Ghirlandaio és Michelangelo. Utóbbinak abban a megtiszteltetésben is része volt, hogy a Mediciek asztalánál étkezhetett, és a fejedelem társaságában vehetett részt az Akadémia találkozóin. Lorenzo humanistához méltóan maga is kacérkodott a művészettel. Tehetségesen verselt (a latin nyelvvel szemben a toszkán nyelvjárást részesítette előnyben), foglalkozott építészettel, többek között a dóm homlokzatáról is készített tervet, kitartóan gyarapította a nagyapja által alapított családi könyvtárat, megbízottai több elveszettnek vagy megsemmisültnek hitt klasszikus művet kutattak fel. Igen tekintélyes gyűjteménye volt régiségekből és festményekből, ezek alkották később a híres Uffizi Képtár alapját. Élete utolsó éveiben Firenze egyre inkább az éppen általa a városba hívott dominikánus prédikátor, Savonarola hatása alá került, aki kíméletlenül ostorozta kora romlottságát, sőt a fejedelmet is, akit az Antikrisztushoz hasonlított. Lorenzo 1492. április 9-én halt meg egy örökletes betegségben, amely lábának elüszkösödését okozta. Halálos ágyánál ott volt Michelangelo is, gyóntatónak pedig Savonarolát kérte, aki egyesek szerint megátkozta, mások szerint viszont megáldotta Lorenzót, halála pillanatában villám csapott a Santa Reparata-templomba.

medici
(Forrás: Wikipédia)

A fejedelem halálával az itáliai reneszánsz aranykora is végéhez közeledett, fél évvel később az új világ felfedezésével új történelmi korszak köszöntött be. Firenzében rövid időre a Krisztus köztársaságának megteremtésén ügyködő Savonarola vette át a vezetést, aki 1497-ben felbecsülhetetlen értékű műkincseket vettetett a „hiúságok máglyájára″. A Mediciek végül VIII. Károly francia király segítségével visszaszerezték a hatalmat, s még évszázadokig jelentős szerepet játszottak a város történetében. Lorenzo Medici két fia is a pápai trónra ülhetett, a másodszülött Giovanni X. Leó, míg fogadott fia, Giulio (meggyilkolt bátyja törvénytelen gyermeke) VII. Kelemen néven állt a katolikus egyház és az egyházi állam élén. A bőkezű fejedelem és öccse, Giuliano síremléke – mindkettőt Michelangelo készítette – a firenzei dóm Medici-kápolnájában ejti bámulatba a látogatót. A két szimmetrikus síremlék szarkofágján két-két allegorikus alak, az Est és a Hajnal, illetve az Éj és a Nappal látható, amelyek a halál és a feltámadás, a kezdet és a vég elválaszthatatlan egységét jelképezik, a falfülkékbe pedig Lorenzo és Giuliano ülő figuráját helyezte el a művész.

(mti)

• Publikálva: 2017.04.07. 16:45