Vásznairól sugárzik az életöröm, a buja testek és a kiadós táplálkozás dicsérete

Kevesen mondhatják el magukról, hogy nevük már életükben stílusirányzatot jelöl. Közéjük tartozik a 85. születésnapját április 19-én ünneplő Fernando Botero kolumbiai festő és szobrász, a művészettörténészek ugyanis az ő sajátos hangulatú műveinek érzékeltetésére alkották meg a „boterizmus″ műszót.

Medellínben látta meg a napvilágot. Ifjúkorában a mexikói freskófestő iskola nagyjai, Diego Rivera és David Alfaro Siqueiros művei igézték meg. Huszonévesen Európába utazott, hogy a firenzei San Marco Akadémián festészetet tanuljon, ekkor szeretett bele az itáliai művészetbe. A nagy olasz mesterek közül sokan hatottak rá: a perspektíva kezelésében elsősorban Paolo Ucello, a minden ízükben külön élő, „szerves″ alakok megformálásában pedig Giuseppe Arcimboldo. Az időben közelebb eső előzmények közül mindenképpen megemlítendő Henri Rousseau, a vámos és a Magyarországon kevéssé ismert angol Stanley Spencer. Botero jellegzetes stílusa az 1960-as évek közepére alakult ki, többnyire szokványos témákat, önarcképet, csendéleteket, aktokat, mindennapi férfiakat és nőket fest, egyáltalán nem szokványos módon. Vásznairól sugárzik az életöröm, a buja testek és a kiadós táplálkozás dicsérete.

Szépségeszménye is szokatlan kissé: tömzsi, pufók, de élettel teli alakokat ábrázol. Művein a karcsú teltté válik, a kecsesség helyét tömör, súlyos formák, a lassított mozgás érzete veszi át. A hétköznapi témák mellett szülőhazájának véres mindenapjait is megörökítette. Egyik festményén a hírhedt drogbáró, Pablo Escobar látható, amint a rendőrök végeznek vele egy háztetőkön zajló lövöldözésben, 2004-es bogotái kiállításának témája a csaknem fél évszázada zajló gerillaháború volt. Politikai tárgyú festményei 2005-ben a világlapok címlapjára is felkerültek, az ötven tételből álló sorozatot az iraki Abu Graib börtönben amerikai katonák által elkövetett fogolybántalmazások ihlették. Botero az őt megkereső újságíróknak nyilatkozva a művészek felelősségéről beszélt, és arra emlékeztetett, hogy ma már talán senki sem tudna a Guernicában elkövetett szörnyűségekről, ha Picasso nem alkotja meg híres festményét. Világkarrierje saját megítélése szerint 1970-es németországi kiállításainak köszönhetően kezdődött el, ezután keresték fel a műkereskedők és halmozták el megrendelésekkel. Műveit azóta bemutatták Amerikában és számos európai nagyvárosban, többek között Rómában, Sevillában, Monte-Carlóban és Bécsben, első magyarországi kiállítása 2010 szeptemberében nyílt meg a Szépművészeti Múzeumban. A tárlatra látogatók eredetiben is megcsodálhatták nevezetes balett-táncosnőjét, ezt a jókora, mégis légies és könnyed, rózsaszín hústömeget. A Budapesten tartózkodó Botero a múzeumnak ajándékozta 1982-ben készült önarcképét, amelyen torreádornak öltözött, apró termetű, kövér alakként áll a festőállvány előtt, kezében az elmaradhatatlan palettával. Botero egyébként is nagylelkűen adományozza képeit, az általa odaajándékozott műalkotások jelenlegi értékét több mint 200 millió dollárra becsülik.

Legtöbb festményét, rajzát, szobrát szülővárosa, Medellín Antioquia Múzeuma őrzi, életművének és személyes gyűjteményének egy másik tekintélyes része a nevét viselő bogotái múzeumban látható. Az adományokért cserébe csak azt kérte, hogy a múzeum tárlatait az érdeklődők ingyenesen látogathassák. Műveit sokan hamisítják, 2008 áprilisában például Barcelonában bukott le néhány hamisító, akik többek között az ő grafikáit és rajzait másolták. Szobrai is közkedveltek, amit mi sem bizonyít jobban annál, mint hogy 2007 októberében egy toszkán kisvárosban kizárólag az ő bronzszobrait lopták el egy öntödéből. Szerte a világon számos alkotását állították fel köztereken, a németországi Bambergben például az egykori szénapiacon áll, pontosabban fekszik az Asszony gyümölccsel című szobra. Művei árveréseken is kelendőek. 2012-ben egyik lószobra kelt el 940 ezer dollárért, a kezében almát tartó apácát ábrázoló vásznát 600 ezer dolláron ütötték le a Christie's latin-amerikai műalkotásokból rendezett árverésén. A nagy vetélytárs, a Sotheby's aukcióin is gyakran tűnnek fel alkotásai, 2014-ben Ádámot és Évát ábrázoló hatalmas bronzszobor-párja 2,57 millió dollárért talált új gazdára. 2014-ben leégett kolumbiai háza, de a művész nem sérült meg, egyetlen műalkotása sem semmisült meg. Botero felváltva él a szülővárosához, Medellínhez közeli Rionegróban, monacói és New York-i lakásában, valamint az olaszországi Toscanában, ahol szobrászműhelye is található. Szülőhazájában számos kitüntetést kapott, Medellínben a városi múzeum előtti teret, ahol több szobra is áll, Plaza Boterónak nevezték át, szülővárosában metróállomás is viseli nevét.

(mti)

• Publikálva: 2017.04.19. 11:17