a rovat írásai

Kalapács alatt a Picasso kalapálta gyűrű

Elárverezik a gyűrűt, amelyet Pablo Picasso tervezett és saját kezűleg készített szerelmének, Dora Maarnak engesztelésül egy nagy veszekedésük után.

Gerzson Pál a Vigadóban

Gerzson Pál festőművész munkásságát tekinti át mintegy 160 képen keresztül a Pesti Vigadó csütörtöktől látható életmű-kiállítása.

Megfagyott sarkkutató madárkája

Tökéletes állapotban fennmaradt akvarellt fedeztek fel a kutatók Robert Falcon Scott brit felfedező tragikusan végződött déli-sarki expedíciójának egyik helyszínén.

Krúdy a plébánia falán

Krúdy Gyula író életéhez kapcsolódó műveket festettek az óbudai Tanuló utcában lévő Katolikus Plébánia melléképületének falára.

Hauszmann mindenhol

Százhetven éve, 1847. június 9-én született Budán Hauszmann Alajos építész, a historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb magyarországi képviselője.

Gyerekekkel és fotóapparáttal Erdélyben

Erdélybe manapság már senki sem indul el fényképezőgép nélkül. És a sok csoda láttán kattogtatnak is szaporán a messziről jött emberek. Vannak aztán olyanok is, akik nem csak a fényképalbumba, jobban mondva a laptop memóriájába, vagy a külső meghajtóra fényképeznek, hanem ennél jóval többet tesznek a megmaradásért. Közöttük van a 12. kerületi városházán most kiállító Sóti István is.

Hiperrealistáink Párizsban

A legjelentősebb magyar hiperrealista festők munkáiból nyílt kiállítás csütörtökön a Párizsi Magyar Intézetben.

A klíma és a reneszánsz remekmű

Négy hónapig tartó restaurálás után ismét egykori fényében ragyog Donato Bramante reneszánsz építész és festő Krisztus az oszlopnál című táblaképe, a legjelentősebb műalkotás, amely megrongálódott a milánói Brera képtárban a klímarendszer meghibásodása és a rendkívül száraz tél miatt.

Az "előőrsünk" Amszterdamban

A fauvizmustól a szürrealizmusig címmel tizenkilenc magyar avantgárd művész képeiből nyílt kiállítás az amszterdami Zsidó Történelmi Múzeumban.

Plagizált a leggazdagabb szobrász

Plágiummal és szerzői jogsértéssel vádolják az ismert amerikai szobrászművészt, Jeff Koonst egy nemrég kiállított köztéri alkotása miatt.

Szinyei Merse és Gulácsy a sztár Kieselbachéknál is

Szinyei Merse Pál és Gulácsy Lajos egy-egy remekműve mellett Berény Róbert, Tihanyi Lajos és Kádár Béla több alkotására is licitálhatnak az érdeklődők a Kieselbach Galéria tavaszi árverésén, amelyet péntek este tartanak a budapesti Hotel Marriottban. A Virág Judit Galéria tavaszi árverésén szintén egy-egy jelentősebb Gulácsy és Szinyei Merse munka került kalapács alá.

Művészet összes cikke »

Vásznairól sugárzik az életöröm, a buja testek és a kiadós táplálkozás dicsérete

botero leadKevesen mondhatják el magukról, hogy nevük már életükben stílusirányzatot jelöl. Közéjük tartozik a 85. születésnapját április 19-én ünneplő Fernando Botero kolumbiai festő és szobrász, a művészettörténészek ugyanis az ő sajátos hangulatú műveinek érzékeltetésére alkották meg a „boterizmus″ műszót.

Medellínben látta meg a napvilágot. Ifjúkorában a mexikói freskófestő iskola nagyjai, Diego Rivera és David Alfaro Siqueiros művei igézték meg. Huszonévesen Európába utazott, hogy a firenzei San Marco Akadémián festészetet tanuljon, ekkor szeretett bele az itáliai művészetbe. A nagy olasz mesterek közül sokan hatottak rá: a perspektíva kezelésében elsősorban Paolo Ucello, a minden ízükben külön élő, „szerves″ alakok megformálásában pedig Giuseppe Arcimboldo. Az időben közelebb eső előzmények közül mindenképpen megemlítendő Henri Rousseau, a vámos és a Magyarországon kevéssé ismert angol Stanley Spencer. Botero jellegzetes stílusa az 1960-as évek közepére alakult ki, többnyire szokványos témákat, önarcképet, csendéleteket, aktokat, mindennapi férfiakat és nőket fest, egyáltalán nem szokványos módon. Vásznairól sugárzik az életöröm, a buja testek és a kiadós táplálkozás dicsérete.

botero_403.jpg

Szépségeszménye is szokatlan kissé: tömzsi, pufók, de élettel teli alakokat ábrázol. Művein a karcsú teltté válik, a kecsesség helyét tömör, súlyos formák, a lassított mozgás érzete veszi át. A hétköznapi témák mellett szülőhazájának véres mindenapjait is megörökítette. Egyik festményén a hírhedt drogbáró, Pablo Escobar látható, amint a rendőrök végeznek vele egy háztetőkön zajló lövöldözésben, 2004-es bogotái kiállításának témája a csaknem fél évszázada zajló gerillaháború volt. Politikai tárgyú festményei 2005-ben a világlapok címlapjára is felkerültek, az ötven tételből álló sorozatot az iraki Abu Graib börtönben amerikai katonák által elkövetett fogolybántalmazások ihlették. Botero az őt megkereső újságíróknak nyilatkozva a művészek felelősségéről beszélt, és arra emlékeztetett, hogy ma már talán senki sem tudna a Guernicában elkövetett szörnyűségekről, ha Picasso nem alkotja meg híres festményét. Világkarrierje saját megítélése szerint 1970-es németországi kiállításainak köszönhetően kezdődött el, ezután keresték fel a műkereskedők és halmozták el megrendelésekkel. Műveit azóta bemutatták Amerikában és számos európai nagyvárosban, többek között Rómában, Sevillában, Monte-Carlóban és Bécsben, első magyarországi kiállítása 2010 szeptemberében nyílt meg a Szépművészeti Múzeumban. A tárlatra látogatók eredetiben is megcsodálhatták nevezetes balett-táncosnőjét, ezt a jókora, mégis légies és könnyed, rózsaszín hústömeget. A Budapesten tartózkodó Botero a múzeumnak ajándékozta 1982-ben készült önarcképét, amelyen torreádornak öltözött, apró termetű, kövér alakként áll a festőállvány előtt, kezében az elmaradhatatlan palettával. Botero egyébként is nagylelkűen adományozza képeit, az általa odaajándékozott műalkotások jelenlegi értékét több mint 200 millió dollárra becsülik.

Botero_250_2.jpg

Legtöbb festményét, rajzát, szobrát szülővárosa, Medellín Antioquia Múzeuma őrzi, életművének és személyes gyűjteményének egy másik tekintélyes része a nevét viselő bogotái múzeumban látható. Az adományokért cserébe csak azt kérte, hogy a múzeum tárlatait az érdeklődők ingyenesen látogathassák. Műveit sokan hamisítják, 2008 áprilisában például Barcelonában bukott le néhány hamisító, akik többek között az ő grafikáit és rajzait másolták. Szobrai is közkedveltek, amit mi sem bizonyít jobban annál, mint hogy 2007 októberében egy toszkán kisvárosban kizárólag az ő bronzszobrait lopták el egy öntödéből. Szerte a világon számos alkotását állították fel köztereken, a németországi Bambergben például az egykori szénapiacon áll, pontosabban fekszik az Asszony gyümölccsel című szobra. Művei árveréseken is kelendőek. 2012-ben egyik lószobra kelt el 940 ezer dollárért, a kezében almát tartó apácát ábrázoló vásznát 600 ezer dolláron ütötték le a Christie's latin-amerikai műalkotásokból rendezett árverésén. A nagy vetélytárs, a Sotheby's aukcióin is gyakran tűnnek fel alkotásai, 2014-ben Ádámot és Évát ábrázoló hatalmas bronzszobor-párja 2,57 millió dollárért talált új gazdára. 2014-ben leégett kolumbiai háza, de a művész nem sérült meg, egyetlen műalkotása sem semmisült meg. Botero felváltva él a szülővárosához, Medellínhez közeli Rionegróban, monacói és New York-i lakásában, valamint az olaszországi Toscanában, ahol szobrászműhelye is található. Szülőhazájában számos kitüntetést kapott, Medellínben a városi múzeum előtti teret, ahol több szobra is áll, Plaza Boterónak nevezték át, szülővárosában metróállomás is viseli nevét.

(mti)

• Publikálva: 2017.04.19. 11:17