a rovat írásai

A tengerbe temetik a híres festőt

Életének 104. évében elhunyt Karl Otto Götz német festő, a háború utáni korszak absztrakt művészetének úttörője a Rajna-Pfalz tartományban lévő westerwaldi otthonában.

Online együtt Van Gogh öt napraforgója

Rendhagyó módon, egynapos online kiállítás keretében mutat be Vincent van Gogh napraforgós festményei közül ötöt a londoni nemzeti galéria hétfőn.

Zseniális kismester az ágyneműtartóban

Vannak még csodák, ilyen például hogy előkerült a teljes hagyatéka Stein János Gábornak, Lotz Károly első számú tanítványának. Bizony, 150 festmény, rengeteg vázlat, fénykép, okmányok és még a mester palettája is. Első nekirugaszkodásként a Kieselbach Galériában nézhetjük meg augusztus 20-ig bravúrosan megfestett aktjait

Egy életmű nemezből

Vidák István népművész, textilművész, nemezművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának életmű-kiállítása nyílt meg Noé bárkáján címmel szerdán a Pesti Vigadóban a művész 70. születésnapja alkalmából.

Sanghajban a magyar Caravaggio

Egy magyar festő Párizsban címmel nyílik kiállítás Csernus Tibor festői életművéből pénteken a sanghaji Liu Haiszu Művészeti Múzeumban.

Borromini a szent szenvedély építésze

Háromszázötven éve, 1667. augusztus 3-án halt meg Francesco Borromini, az itáliai barokk építészet meghatározó egyénisége.

80 éves az első fotós Kossuth-díjas

Korniss Péter Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművész, érdemes művész, a Nemzet Művésze, a kortárs magyar fotográfia kiemelkedő alakja augusztus 4-én nyolcvanéves.

Szobrász, aki együtt vadászott Ferenc Józseffel

Minden idők talán legtöbbet foglalkoztatott magyar szobrásza volt, ma is tündérpalotának tűnő villaműtermet épített a Stefánia és az Ajtósi Dürer sor sarkán. Harminc évig vadászott együtt Ferenc Józseffel, akit feleségével együtt többször meg is mintázott. Ami a Hősök terén ma látható, az túlnyomó részt az ő munkája. Aztán fordult a kocka, számos műve nemkívánatos lett, a Döbrentei térre is csak 1986-tól látható a szomszédos híd névadójának szobra.

Eljött a Hejettes Szomlyazók ideje is

Úgy látszik, eljött az idő, hogy megemlékezzünk a Hejettes Szomlyazókról is. És akkor mindjárt két kiállítással is, az Új Budapest Galériában május végétől szeptember elejéig a csapat első három évét, a Ludwig Múzeumban pedig 1987-től a megszűnésükig tartó időszak mától kerül terítékre.

Művész dolgozik a Mexikót elszeparáló falon

Az Egyesült Államok és Mexikó között húzódó, sokat vitatott falra egy mexikói művész festett képet, amely egy pillangók közül kinyúló baráti kezet ábrázol.

A szebeni kőfaragóktól a tihanyi bivalyokig

Szobrokat, grafikákat és festményeket vonultat fel Borsos Miklós szobrászművész gyűjteményes kiállítása, amely péntektől látható Budapesten, a Várkert Bazárban.

Művészet összes cikke »

Vásznairól sugárzik az életöröm, a buja testek és a kiadós táplálkozás dicsérete

botero leadKevesen mondhatják el magukról, hogy nevük már életükben stílusirányzatot jelöl. Közéjük tartozik a 85. születésnapját április 19-én ünneplő Fernando Botero kolumbiai festő és szobrász, a művészettörténészek ugyanis az ő sajátos hangulatú műveinek érzékeltetésére alkották meg a „boterizmus″ műszót.

Medellínben látta meg a napvilágot. Ifjúkorában a mexikói freskófestő iskola nagyjai, Diego Rivera és David Alfaro Siqueiros művei igézték meg. Huszonévesen Európába utazott, hogy a firenzei San Marco Akadémián festészetet tanuljon, ekkor szeretett bele az itáliai művészetbe. A nagy olasz mesterek közül sokan hatottak rá: a perspektíva kezelésében elsősorban Paolo Ucello, a minden ízükben külön élő, „szerves″ alakok megformálásában pedig Giuseppe Arcimboldo. Az időben közelebb eső előzmények közül mindenképpen megemlítendő Henri Rousseau, a vámos és a Magyarországon kevéssé ismert angol Stanley Spencer. Botero jellegzetes stílusa az 1960-as évek közepére alakult ki, többnyire szokványos témákat, önarcképet, csendéleteket, aktokat, mindennapi férfiakat és nőket fest, egyáltalán nem szokványos módon. Vásznairól sugárzik az életöröm, a buja testek és a kiadós táplálkozás dicsérete.

botero_403.jpg

Szépségeszménye is szokatlan kissé: tömzsi, pufók, de élettel teli alakokat ábrázol. Művein a karcsú teltté válik, a kecsesség helyét tömör, súlyos formák, a lassított mozgás érzete veszi át. A hétköznapi témák mellett szülőhazájának véres mindenapjait is megörökítette. Egyik festményén a hírhedt drogbáró, Pablo Escobar látható, amint a rendőrök végeznek vele egy háztetőkön zajló lövöldözésben, 2004-es bogotái kiállításának témája a csaknem fél évszázada zajló gerillaháború volt. Politikai tárgyú festményei 2005-ben a világlapok címlapjára is felkerültek, az ötven tételből álló sorozatot az iraki Abu Graib börtönben amerikai katonák által elkövetett fogolybántalmazások ihlették. Botero az őt megkereső újságíróknak nyilatkozva a művészek felelősségéről beszélt, és arra emlékeztetett, hogy ma már talán senki sem tudna a Guernicában elkövetett szörnyűségekről, ha Picasso nem alkotja meg híres festményét. Világkarrierje saját megítélése szerint 1970-es németországi kiállításainak köszönhetően kezdődött el, ezután keresték fel a műkereskedők és halmozták el megrendelésekkel. Műveit azóta bemutatták Amerikában és számos európai nagyvárosban, többek között Rómában, Sevillában, Monte-Carlóban és Bécsben, első magyarországi kiállítása 2010 szeptemberében nyílt meg a Szépművészeti Múzeumban. A tárlatra látogatók eredetiben is megcsodálhatták nevezetes balett-táncosnőjét, ezt a jókora, mégis légies és könnyed, rózsaszín hústömeget. A Budapesten tartózkodó Botero a múzeumnak ajándékozta 1982-ben készült önarcképét, amelyen torreádornak öltözött, apró termetű, kövér alakként áll a festőállvány előtt, kezében az elmaradhatatlan palettával. Botero egyébként is nagylelkűen adományozza képeit, az általa odaajándékozott műalkotások jelenlegi értékét több mint 200 millió dollárra becsülik.

Botero_250_2.jpg

Legtöbb festményét, rajzát, szobrát szülővárosa, Medellín Antioquia Múzeuma őrzi, életművének és személyes gyűjteményének egy másik tekintélyes része a nevét viselő bogotái múzeumban látható. Az adományokért cserébe csak azt kérte, hogy a múzeum tárlatait az érdeklődők ingyenesen látogathassák. Műveit sokan hamisítják, 2008 áprilisában például Barcelonában bukott le néhány hamisító, akik többek között az ő grafikáit és rajzait másolták. Szobrai is közkedveltek, amit mi sem bizonyít jobban annál, mint hogy 2007 októberében egy toszkán kisvárosban kizárólag az ő bronzszobrait lopták el egy öntödéből. Szerte a világon számos alkotását állították fel köztereken, a németországi Bambergben például az egykori szénapiacon áll, pontosabban fekszik az Asszony gyümölccsel című szobra. Művei árveréseken is kelendőek. 2012-ben egyik lószobra kelt el 940 ezer dollárért, a kezében almát tartó apácát ábrázoló vásznát 600 ezer dolláron ütötték le a Christie's latin-amerikai műalkotásokból rendezett árverésén. A nagy vetélytárs, a Sotheby's aukcióin is gyakran tűnnek fel alkotásai, 2014-ben Ádámot és Évát ábrázoló hatalmas bronzszobor-párja 2,57 millió dollárért talált új gazdára. 2014-ben leégett kolumbiai háza, de a művész nem sérült meg, egyetlen műalkotása sem semmisült meg. Botero felváltva él a szülővárosához, Medellínhez közeli Rionegróban, monacói és New York-i lakásában, valamint az olaszországi Toscanában, ahol szobrászműhelye is található. Szülőhazájában számos kitüntetést kapott, Medellínben a városi múzeum előtti teret, ahol több szobra is áll, Plaza Boterónak nevezték át, szülővárosában metróállomás is viseli nevét.

(mti)

• Publikálva: 2017.04.19. 11:17