a rovat írásai

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

A magyar fotográfia élő klasszikusa a Nemzeti Galériában

Korniss Péter öt évtizedes fotográfusi munkásságát tekinti át Folyamatos emlékezet címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható kiállítása.

A Szabadság hídjai megy Velencébe

A hazai hagyományoknak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a magyar pavilon kurátorát és kiállítását – közölte a Ludwig Múzeum.

Csak a táncosnők, a lovak és a pillanat

Száz éve, 1917. szeptember 27-én halt meg Edgar Degas francia impresszionista festő, akinek neve elválaszthatatlanul összekapcsolódott a lóversenyek, a színház, a légies balett-táncosnők világának bensőséges ábrázolásával.

Művészet összes cikke »

Vásznairól sugárzik az életöröm, a buja testek és a kiadós táplálkozás dicsérete

botero leadKevesen mondhatják el magukról, hogy nevük már életükben stílusirányzatot jelöl. Közéjük tartozik a 85. születésnapját április 19-én ünneplő Fernando Botero kolumbiai festő és szobrász, a művészettörténészek ugyanis az ő sajátos hangulatú műveinek érzékeltetésére alkották meg a „boterizmus″ műszót.

Medellínben látta meg a napvilágot. Ifjúkorában a mexikói freskófestő iskola nagyjai, Diego Rivera és David Alfaro Siqueiros művei igézték meg. Huszonévesen Európába utazott, hogy a firenzei San Marco Akadémián festészetet tanuljon, ekkor szeretett bele az itáliai művészetbe. A nagy olasz mesterek közül sokan hatottak rá: a perspektíva kezelésében elsősorban Paolo Ucello, a minden ízükben külön élő, „szerves″ alakok megformálásában pedig Giuseppe Arcimboldo. Az időben közelebb eső előzmények közül mindenképpen megemlítendő Henri Rousseau, a vámos és a Magyarországon kevéssé ismert angol Stanley Spencer. Botero jellegzetes stílusa az 1960-as évek közepére alakult ki, többnyire szokványos témákat, önarcképet, csendéleteket, aktokat, mindennapi férfiakat és nőket fest, egyáltalán nem szokványos módon. Vásznairól sugárzik az életöröm, a buja testek és a kiadós táplálkozás dicsérete.

botero_403.jpg

Szépségeszménye is szokatlan kissé: tömzsi, pufók, de élettel teli alakokat ábrázol. Művein a karcsú teltté válik, a kecsesség helyét tömör, súlyos formák, a lassított mozgás érzete veszi át. A hétköznapi témák mellett szülőhazájának véres mindenapjait is megörökítette. Egyik festményén a hírhedt drogbáró, Pablo Escobar látható, amint a rendőrök végeznek vele egy háztetőkön zajló lövöldözésben, 2004-es bogotái kiállításának témája a csaknem fél évszázada zajló gerillaháború volt. Politikai tárgyú festményei 2005-ben a világlapok címlapjára is felkerültek, az ötven tételből álló sorozatot az iraki Abu Graib börtönben amerikai katonák által elkövetett fogolybántalmazások ihlették. Botero az őt megkereső újságíróknak nyilatkozva a művészek felelősségéről beszélt, és arra emlékeztetett, hogy ma már talán senki sem tudna a Guernicában elkövetett szörnyűségekről, ha Picasso nem alkotja meg híres festményét. Világkarrierje saját megítélése szerint 1970-es németországi kiállításainak köszönhetően kezdődött el, ezután keresték fel a műkereskedők és halmozták el megrendelésekkel. Műveit azóta bemutatták Amerikában és számos európai nagyvárosban, többek között Rómában, Sevillában, Monte-Carlóban és Bécsben, első magyarországi kiállítása 2010 szeptemberében nyílt meg a Szépművészeti Múzeumban. A tárlatra látogatók eredetiben is megcsodálhatták nevezetes balett-táncosnőjét, ezt a jókora, mégis légies és könnyed, rózsaszín hústömeget. A Budapesten tartózkodó Botero a múzeumnak ajándékozta 1982-ben készült önarcképét, amelyen torreádornak öltözött, apró termetű, kövér alakként áll a festőállvány előtt, kezében az elmaradhatatlan palettával. Botero egyébként is nagylelkűen adományozza képeit, az általa odaajándékozott műalkotások jelenlegi értékét több mint 200 millió dollárra becsülik.

Botero_250_2.jpg

Legtöbb festményét, rajzát, szobrát szülővárosa, Medellín Antioquia Múzeuma őrzi, életművének és személyes gyűjteményének egy másik tekintélyes része a nevét viselő bogotái múzeumban látható. Az adományokért cserébe csak azt kérte, hogy a múzeum tárlatait az érdeklődők ingyenesen látogathassák. Műveit sokan hamisítják, 2008 áprilisában például Barcelonában bukott le néhány hamisító, akik többek között az ő grafikáit és rajzait másolták. Szobrai is közkedveltek, amit mi sem bizonyít jobban annál, mint hogy 2007 októberében egy toszkán kisvárosban kizárólag az ő bronzszobrait lopták el egy öntödéből. Szerte a világon számos alkotását állították fel köztereken, a németországi Bambergben például az egykori szénapiacon áll, pontosabban fekszik az Asszony gyümölccsel című szobra. Művei árveréseken is kelendőek. 2012-ben egyik lószobra kelt el 940 ezer dollárért, a kezében almát tartó apácát ábrázoló vásznát 600 ezer dolláron ütötték le a Christie's latin-amerikai műalkotásokból rendezett árverésén. A nagy vetélytárs, a Sotheby's aukcióin is gyakran tűnnek fel alkotásai, 2014-ben Ádámot és Évát ábrázoló hatalmas bronzszobor-párja 2,57 millió dollárért talált új gazdára. 2014-ben leégett kolumbiai háza, de a művész nem sérült meg, egyetlen műalkotása sem semmisült meg. Botero felváltva él a szülővárosához, Medellínhez közeli Rionegróban, monacói és New York-i lakásában, valamint az olaszországi Toscanában, ahol szobrászműhelye is található. Szülőhazájában számos kitüntetést kapott, Medellínben a városi múzeum előtti teret, ahol több szobra is áll, Plaza Boterónak nevezték át, szülővárosában metróállomás is viseli nevét.

(mti)

• Publikálva: 2017.04.19. 11:17