a rovat írásai

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Kiállítást ajándékozott a Budavár testvérvárosának, Zentának

Megnyílt A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítás a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékkiállítást a Budavári Önkormányzat ajándékozta testvérvárosának azért, hogy a 320 éves zentai csata nemzeti és világtörténelmi jelentőségét bemutassák és egy állandó tárlatot hozzanak létre a zentai Városháza toronyszobájában.

Körbeutazza az országot a Seuso-kincs

Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

A mozi, amelynek nyitását Kosztolányi meg is verselte

Azért foglalkozunk most a Corvin mozival, mert éppen hatvan éve annak, hogy a megkapaszkodó Kádár-féle hatalom újjáépíttette a forradalom alatt rommá lőtt, félig leégett épületet. Bizony, feledtetni akarván az akkori napokat, csillivilli mozi lett ismét a Corvin, ahol először tudták az országban levetíteni a cinemascope filmeket.

Amikor a komputer megjelent az otthonokban

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és Nagy Károly magángyűjtő közös kiállításon mutatja be az informatikatörténet egy fontos és népszerű szeletét az első házi számítógépek világát.

Szobor a város asszonyainak, leányainak

Magánadományból, egy helyi vállalkozó felajánlásaként állítanak köztéri szobrot Nagykanizsán az egykori kereskedővárosi múltra és a város lányaira, asszonyaira emlékezve.

Ludovikás tiszt, partizán és a forradalom tábornoka

Száz esztendeje született Eperjesen Maléter Pál, aki önként jelentkezett katonának, majd fogságba esve partizánnak, hogy aztán a forradalom honvédelmi minisztereként csalják tőrbe, és végezzék ki kötél által, ami mindig nagy megszégyenítés egy katonának.

Derviskolostor a szőlőhegyen, a szultán sírjánál

Folytatódik szeptembertől a Szigetvár-turbéki szőlőhegyen felfedezett Szulejmán-sírkomplexum feltárása, közölte Pap Norbert, a kutatás vezetője.A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója elmondta: a türbe és dzsámi mellett eddig csak kismértékben feltárt derviskolostor régészeti kutatásával és az erődítmény további vizsgálatával folytatódik a munka.

Kőművessegédből kultúrpápa

Hogy mi volt a közös Napóleon és a kommunisták idejében, arra egyszerű a válasz. Míg a kis korzikainál minden katona úgymond a tarsolyában hordta a marsallbotot – így lett a huszár Murat-ból lovassági tábornok, majd király – addig a kommunisták alatt is lett villamoskalauzból miniszter (Kossa István), vagy éppen kőművessegédből évtizedeken át a kultúrpolitika teljhatalmú ura. 100 éve született Appel Henrik néven a későbbi Aczél György, aki barátai között tudhatta, Kádár Jánost, Illyés Gyulát és talán még Kodályt is.

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Művelődés összes cikke »

Szerelmes pap és jeles filozófus

Abélard leadPierre Abélard francia teológus, filozófus, akinek nevét elsősorban a tanítványához, Héloise-hoz fűződő legendás szerelme miatt őrizte meg az utókor, nyolcszázhetvenöt éve, 1142. április 21-én halt meg.

A bretagne-i nemesi családból származó Abélard 1079-ben a Nantes-tól mintegy tíz mérföldre fekvő kis faluban, Pallet-ban látta meg a napvilágot. Mivel gyorsan tanult, már fiatalkorában véglegesen eldőlt, hogy katonáskodás helyett a teológiának és a filozófiának szenteli életét. Hamar elkerült szülőfalujából, egyházmegyéről egyházmegyére, tanítótól tanítóig vándorolt. Okította a híres compiegne-i kanonok, Roscellinus is, végül Párizsban kötött ki, a Notre Dame-székesegyházban Champeaux-i Vilmos volt a tanára. A tanítvány azonban csakhamar túlszárnyalta mesterét, rendszeresen felülkerekedett a parázs disputákban. Kettejük szikrázó vitái a középkori filozófia történetét végigkísérő univerzálé-probléma körül zajlottak, a mester realista, a tanítvány nominalista volt. A nominalisták azt a nézetet képviselték, hogy csak egyedi dolgok, illetve ezek halmazai léteznek, a tulajdonságok nem külön, csak egyedi dolgok részeként léteznek. (Csak piros almák vannak, a pirosság önmagában nem létezik, csak ember alkotta név.) A realisták ezzel szemben azt a nézetet képviselték, hogy nemcsak az egyedi dolgok, illetve ezek halmazai léteznek, hanem a tulajdonságok (univerzálék) is. (Véleményük szerint az almákat és a pirosságot egyaránt megilleti a létezés.)

Pierre Abélard
(Forrás: Wikipédia)

Abélard csillaga egyre magasabbra emelkedett, úgy döntött, hogy saját iskolát nyit. Nézetei és személyisége rengeteg tanítványt vonzottak, a Notre Dame-ra néző Montagne Sainte-Geneviéve-en álló iskolájából több neves filozófus és teológus, sőt a későbbi III. Sándor személyében pápa is kikerült. Papi hivatását sem hanyagolta el, 1115 körül kanonokká jelölték, és ekkor már a Notre Dame élén is ő állt. A minden tekintetben sikeres férfiú "bukását" egyik tanítványa, Héloise iránt érzett olthatatlan szerelme okozta. A szigorú nagybátyja oltalma alatt álló lány, aki a feljegyzések szerint éppoly gyönyörű volt, mint amilyen okos és tanult, eleinte félt viszonozni Abélard érzelmeit, de végül engedett. Kettejük törvénytelen kapcsolatának kézzelfogható következményei lettek, Héloise-nak menekülnie kellett, és egy bretagne-i faluban szülte meg fiát. A további botrányt elkerülendő Abélard titkos házasságkötést javasolt, de a nő - szerelmese egyházi pályáját féltve - nemet mondott, és még Bretagne-t is elhagyta, hogy minél távolabb legyenek egymástól. A feldühödött nagybácsi mindezt úgy értelmezte, hogy Abélard elkergette Héloise-t. A vélt tett véres bosszúért kiáltott: martalócai berontottak a sekrestyébe, és kasztrálták Abélard-t. Bár Héloise később apácának állt, Abélard pedig szerzetesként vándorolt egyik kolostorból a másikba, szerelmük életük végéig elkísérte őket. Tragikus kapcsolatuk számtalan művet ihletett, levelezésük a világirodalom legszebb alkotásai közé tartozik.

Pierre Abélard
Egymás mellett

Abélard filozófiai téren is maradandót alkotott. Sic et non (Igen és nem) című művében felelevenítette az ókori dialektika módszerét, a filozófiai problémákat az ellentétes nézetek szembesítésével oldotta meg, és kimutatta az egyházi tekintélyek állításainak ellentmondásosságát. Fő művét, a Theologiát az egyház többször elítélte, és a szerző, akit az eretnekké nyilvánítás veszélye is fenyegetett, végül mindig fejet hajtott. Etikáját Scito te ipsum (Ismerd meg önmagad) című művében fejtette ki. Úgy fogalmazott, hogy morális értelemben egyedül a szándék és az érzület számít, nem a külső világban megmutatkozó cselekvés. A jó Isten akaratának helyeslésében áll, míg a rossz Isten akaratának elvetésében. Számos irodalmi műve is fennmaradt, a magyar olvasók közül sokan ismerik Szombatesti himnuszát Babits Mihály fordításában: "Óh milyek s mekkorák / azok a szombatok, / mikkel az ég örök / udvara zeng s ragyog! / Törteknek pihenés, / bátraknak jutalom. / Isten lesz minden, és / mindenben Ő honol."

(mti)

• Publikálva: 2017.04.19. 16:36