a rovat írásai

A „Casanova háztól” a Ludwig Múzeumig

Idén sem maradunk le a nyitott házak ünnepéről, immár hetedik éve pincétől padlásig járhatjuk végig a megnyitott épületeket. Az idei téma a rakpart, így a Rákóczi hídtól egészen az Árpád hídig sétálhatják, hajózhatják végig mindkét partot az érdeklődők.

Ötven éve ment el a legnagyobb vadász

Ötven éve, 1967. április 24-én hunyt el gróf Széchenyi Zsigmond világjáró vadász, népszerű vadász- és útikönyvek szerzője.

Szerelmes pap és jeles filozófus

Pierre Abélard francia teológus, filozófus, akinek nevét elsősorban a tanítványához, Héloise-hoz fűződő legendás szerelme miatt őrizte meg az utókor, nyolcszázhetvenöt éve, 1142. április 21-én halt meg.

A kétszer megtalált friesachi dénárok esete

Több mint 640 érméből álló leletre bukkantak az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum munkatársai márciusban Tótkomlós határában. Az érmék között vannak Árpád-kori fizetőeszközök, friesachi dénárok és egy angol penny is.

Balkan Fanatik, a Kiscsillag és Lajkó Félix a Várkert Bazárban

Hímestojás-kiállítás, festhető óriástojások, nagykoncertek és iparművészek bemutatója is várja az érdeklődőket szombattól hétfőig a Várkert Bazár húsvéti szabadtéri programsorozatán.

Palóc Húsvét Füleken

Húsvét hétfőjén 12. alkalommal rendezik meg a Palóc Húsvétot a Füleki Várban; a dél-szlovákiai városban népi hangszerek készítését és mézeskalácsok díszítését is megpróbálhatják a résztvevők – tájékoztatta az MTI-t a rendező Füleki Városi Művelődési Központ igazgatója.

226 millió forint egy képregényoldalért

Hétszázötvenháromezer euróért (226 millió forint) kelt el egy párizsi árverésen a Tintin Amerikában című képregény egy ritka illusztrációja.

Akit egyszerűen csak Nagyszerűnek neveztek

Ötszázhuszonöt éve, 1492. április 8-án halt meg Lorenzo Medici, az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb alakja, Firenze uralkodója, a művészetek bőkezű mecénása, akit az utókor az „Il Magnifico″, a nagyszerű melléknéven emleget.

Fejedelmi kincsek: erdélyi ezüsttalérok Fehérváron

A Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja keretében visszavásárolt műkincseket minél több embernek látnia kell - hangsúlyozta Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke, egyben a program vezetője csütörtökön, Székesfehérváron, ahol megnyitotta a Fejedelmi kincsek – Erdélyi tallérok című, 16-17. századi erdélyi tallérokat és emlékérmeket bemutató kiállítást.

Egy hadüzenet és a Csonka-Magyarország

A történelmi Magyarország számára is végzetesnek bizonyuló dolgok történtek száz évvel ezelőtt, ezen a napon. Amikor is megérkezett az USA kongresszusa által 373 – 50 arányban megszavazott hadüzenet a központi hatalmak számára. Amerika tehát belépett a Nagy Háborúba, és iszonyú erejével egy év alatt eldöntötte azt. Pedig az Államokban is jelentős német ajkú népesség talált otthonra, és Berlin is sokat megtett, hogy elkerülje ezt a hadüzenetet.

Méltó helyen Micheangelo feszülete

Központi helyet kapott Michelangelo hosszú időre elveszett feszülete a firenzei Santo Spirito (Szentlélek) templomban. A Krisztust meztelenül ábrázoló 1,40 méteres faszobor eddig egy fal mellett lapult, ezután azonban az egykori sekrestye kellős közepén, a kupolából lóg alá egy kábelen, hogy körbejárható, minden szögből megtekinthető legyen a reneszánsz remekmű és teljes mértékben érvényesülhessen a chiaroscuro hatás.

Művelődés összes cikke »

Szerelmes pap és jeles filozófus

Abélard leadPierre Abélard francia teológus, filozófus, akinek nevét elsősorban a tanítványához, Héloise-hoz fűződő legendás szerelme miatt őrizte meg az utókor, nyolcszázhetvenöt éve, 1142. április 21-én halt meg.

A bretagne-i nemesi családból származó Abélard 1079-ben a Nantes-tól mintegy tíz mérföldre fekvő kis faluban, Pallet-ban látta meg a napvilágot. Mivel gyorsan tanult, már fiatalkorában véglegesen eldőlt, hogy katonáskodás helyett a teológiának és a filozófiának szenteli életét. Hamar elkerült szülőfalujából, egyházmegyéről egyházmegyére, tanítótól tanítóig vándorolt. Okította a híres compiegne-i kanonok, Roscellinus is, végül Párizsban kötött ki, a Notre Dame-székesegyházban Champeaux-i Vilmos volt a tanára. A tanítvány azonban csakhamar túlszárnyalta mesterét, rendszeresen felülkerekedett a parázs disputákban. Kettejük szikrázó vitái a középkori filozófia történetét végigkísérő univerzálé-probléma körül zajlottak, a mester realista, a tanítvány nominalista volt. A nominalisták azt a nézetet képviselték, hogy csak egyedi dolgok, illetve ezek halmazai léteznek, a tulajdonságok nem külön, csak egyedi dolgok részeként léteznek. (Csak piros almák vannak, a pirosság önmagában nem létezik, csak ember alkotta név.) A realisták ezzel szemben azt a nézetet képviselték, hogy nemcsak az egyedi dolgok, illetve ezek halmazai léteznek, hanem a tulajdonságok (univerzálék) is. (Véleményük szerint az almákat és a pirosságot egyaránt megilleti a létezés.)

Pierre Abélard
(Forrás: Wikipédia)

Abélard csillaga egyre magasabbra emelkedett, úgy döntött, hogy saját iskolát nyit. Nézetei és személyisége rengeteg tanítványt vonzottak, a Notre Dame-ra néző Montagne Sainte-Geneviéve-en álló iskolájából több neves filozófus és teológus, sőt a későbbi III. Sándor személyében pápa is kikerült. Papi hivatását sem hanyagolta el, 1115 körül kanonokká jelölték, és ekkor már a Notre Dame élén is ő állt. A minden tekintetben sikeres férfiú "bukását" egyik tanítványa, Héloise iránt érzett olthatatlan szerelme okozta. A szigorú nagybátyja oltalma alatt álló lány, aki a feljegyzések szerint éppoly gyönyörű volt, mint amilyen okos és tanult, eleinte félt viszonozni Abélard érzelmeit, de végül engedett. Kettejük törvénytelen kapcsolatának kézzelfogható következményei lettek, Héloise-nak menekülnie kellett, és egy bretagne-i faluban szülte meg fiát. A további botrányt elkerülendő Abélard titkos házasságkötést javasolt, de a nő - szerelmese egyházi pályáját féltve - nemet mondott, és még Bretagne-t is elhagyta, hogy minél távolabb legyenek egymástól. A feldühödött nagybácsi mindezt úgy értelmezte, hogy Abélard elkergette Héloise-t. A vélt tett véres bosszúért kiáltott: martalócai berontottak a sekrestyébe, és kasztrálták Abélard-t. Bár Héloise később apácának állt, Abélard pedig szerzetesként vándorolt egyik kolostorból a másikba, szerelmük életük végéig elkísérte őket. Tragikus kapcsolatuk számtalan művet ihletett, levelezésük a világirodalom legszebb alkotásai közé tartozik.

Pierre Abélard
Egymás mellett

Abélard filozófiai téren is maradandót alkotott. Sic et non (Igen és nem) című művében felelevenítette az ókori dialektika módszerét, a filozófiai problémákat az ellentétes nézetek szembesítésével oldotta meg, és kimutatta az egyházi tekintélyek állításainak ellentmondásosságát. Fő művét, a Theologiát az egyház többször elítélte, és a szerző, akit az eretnekké nyilvánítás veszélye is fenyegetett, végül mindig fejet hajtott. Etikáját Scito te ipsum (Ismerd meg önmagad) című művében fejtette ki. Úgy fogalmazott, hogy morális értelemben egyedül a szándék és az érzület számít, nem a külső világban megmutatkozó cselekvés. A jó Isten akaratának helyeslésében áll, míg a rossz Isten akaratának elvetésében. Számos irodalmi műve is fennmaradt, a magyar olvasók közül sokan ismerik Szombatesti himnuszát Babits Mihály fordításában: "Óh milyek s mekkorák / azok a szombatok, / mikkel az ég örök / udvara zeng s ragyog! / Törteknek pihenés, / bátraknak jutalom. / Isten lesz minden, és / mindenben Ő honol."

(mti)

• Publikálva: 2017.04.19. 16:36