a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Ötven éve ment el a legnagyobb vadász
Ötven éve, 1967. április 24-én hunyt el gróf Széchenyi Zsigmond világjáró vadász, népszerű vadász- és útikönyvek szerzője.Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Zsigmond 1898. január 23-án született Nagyváradon. Ükapja Széchényi Ferenc, a Nemzeti Múzeum alapítója, dédapja Széchenyi Lajos, a "legnagyobb magyar" Széchenyi István fivére, apja Széchenyi Viktor földbirtokos, Fejér vármegyei főispán volt. Gyermekkorát a Fejér vármegyei Sárpentelén, illetve az ausztriai és csehországi rokonok birtokain töltötte. Érettségije után, 1915-ben besorozták katonának, s 1918-ig az első világháború hadszínterein szolgált. Leszerelése után beiratkozott a budapesti tudományegyetem jogi fakultására, de egy év múlva abbahagyta tanulmányait, mert a természet, az állatvilág tanulmányozása vonzotta. 1920-tól három éven át Münchenben, Stuttgartban, Oxfordban és Cambridge-ben hallgatott zoológiát, erdészeti és mezőgazdasági előadásokat, tanulmányai befejeztével apja kőröshegyi gazdaságát igazgatta. A kiváló lovas és teniszjátékos, akit apja tudatosan nevelt vadásszá, húszas éveinek elejére a vadászat megszállottja lett. Gyerekkori nagy álma teljesült, amikor 1927 tavaszán Almásy Lászlóval együtt Szudánba mehetett. Ezt az expedíciót kenyai, egyiptomi, tanganyikai, ugandai, líbiai szafarik követték, járt Alaszkában (1935) és Indiában (1937) is. 1936-ban megnősült, angol feleségétől egy fia született.
Egy kafferbivajjal
Utazásairól rengeteg élménnyel és gazdag zsákmánnyal tért haza, színes, izgalmas útleírásait, lenyűgöző vadásztörténeteit saját maga készítette fotókkal illusztrálta. Első kötete, a Csui 1930-ban jelent meg, ezt követte az Elefántország (1934), a Hengergő homok (1935), a Szarvasok nyomában és az Alaszkában vadásztam (1937), az indiai útját leíró Nahar (1940-1941) és a Két kecske (1942). Utóbbiban két korábbi vadásznaplóját szerkesztette egybe. Könyvei kilenc nyelven, mintegy másfél millió példányban jelentek meg. Expedíciói során Afrikában legalább nyolcvanféle vad trófeáját sikerült begyűjtenie. Több mint ezerdarabos trófeagyűjteménye 1944-ben, Budapest ostroma alatt, amelyet szülei Úri utcai házának pincéjében vészelt át, teljesen megsemmisült, amikor Istenhegyi úti házát bombatalálat érte. 1947-től az Országos Erdészeti Központ vadászati felügyelőjeként, 1950-től a Mezőgazdasági Múzeum szakmuzeológusaként dolgozott. Egy év múlva elveszítette állását, osztályidegenként kitelepítették egy hortobágyi tanyára, Polgár közelébe. 1952-ben az ÁVH Andrássy úti székházában, majd a sopronkőhidai börtönben tartották fogva, majd Balatongyörökön jelöltek ki számára kényszerlakhelyet. A helyi tanítónő házában kapott egy szobát, onnan járt át a keszthelyi Helikon Könyvtárba, ahol segédmunkaerőnek alkalmazták. Ez idő alatt készítette el a vadászati irodalom szakbibliográfiáját, és ekkor ismerkedett meg második feleségével. A legenda szerint a következő választ adta arra a kérdésre, hogy miért nem távozott külföldre, amikor még megtehette volna: A Zsiga ment volna, de a Széchenyi nem mehetett. Az ötvenes évek végén sorsa jobbra fordult, ismét írni kezdett. Megjelent az Afrikai tábortüzek (1959) című kötete, majd önéletrajzi írásai, az Ahogy elkezdődött (1961) és az Ünnepnapok (1963), újra kiadták a Csuit és korábbi könyveit. 1959-ben a fővárosba költözhetett, 1960-ban pedig hivatalos állami expedícióval Kelet-Afrikába utazhatott. Feladata az volt, hogy trófeákat gyűjtsön a Nemzeti Múzeum számára, melynek híres Afrika-kiállítása az 1956-os forradalom és szabadságharc idején elpusztult.
Bwana kelele, azaz Csendlegyen úr, ahogy az afrikai bennszülöttek nevezték, 1964-ben kilencedszer és egyben utoljára felesége társaságában járt a szeretett földrészen, élményeiről Denaturált Afrika című útikönyvében számolt be. Ennek megjelenését már nem érte meg, a kézirat leadása után nem sokkal, 1967. április 24-én meghalt. Halálát az utolsó afrikai útján szerzett amőbás betegség okozta, hamvai a Farkasréti temetőben nyugszanak. Több mint háromezer kötetes, négynyelvű szakkönyvtára ma Széchenyi Zsigmond Vadászati Könyvgyűjtemény néven a Természettudományi Múzeum tulajdona, a múzeum emlősgyűjteményét gazdagítják kelet-afrikai trófeái is. Naplóiban, azaz útleírásaiban sokrétű állattani, néprajzi, földrajzi, megfigyeléseit tette közkinccsé tiszta, szép magyar nyelven, olvasmányos stílusban. Írásaiból Vadászat négy földrészen címmel állítottak össze kötetet 1987-ben. Művei az antikváriumok keresett ritkaságai, több közülük újabb kiadást is megért az elmúlt években. Születésének centenáriumán avatták fel emléktábláját a kenyai Masai Mara Nemzeti Parkban, de többek között nagyváradi szülőházán és Budapesten, az Úri utcában is található emléktáblája. Életéről 2002-ben készült dokumentumfilm.
(mti)