a rovat írásai

Nobel-díjas író, aki már 28 éve halálra van ítélve

Június 19-én hetvenéves Sir Salman Rushdie indiai születésű brit író, akire a Sátáni versek című regényéért 1989-ben Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője fatvát, halálos kiközösítő ítéletet hirdetett.

Elkeltek Saint-Exupery vízfestményei

Félmillió euróért (több mint 150 millió forintért) kelt el szerdán egy párizsi árverésen Antoine de Saint-Exupery két vízfestménye, amelyeket A kis herceg című regényéhez készített.

A háborútól iszonyodó örök szerelmes

Száz éve halt meg az orosz hadifogságban Gyóni Géza, aki először írta meg versben a modern háború iszonyatát. Az 1914 novemberében született Csak egy éjszakára című költeményben ott sűrűsödik mindaz, amit egy vas és vérzivatarba vetett gondolkodó ember érezhetett. Márpedig Gyóni Géza mindig gondolkodó, érző, szerető ember volt, ezért is fordult már kamasz korában a költészet felé. Akár egy lovagkori dalnokhoz is hasonlíthatnám, aki szép verseket írt szíve hölgyéhez, miközben választottja már máshoz tartozott.

Mond igazat, kiverik a szemed

Jaj, hát 90 éves lenne, lehetne Sütő András is! Lehetne, mert a mezőségi emberek sokáig élnek, csak hát őt aztán meggyötörte rendesen a nagybetűs élet, még a bal szeme világa is ráment, emlékezhetünk véres, bepólyált fejére. Pedig csak íróember volt, igaz, minden munkájában, életének minden percében kiállt a magyarságért.

Meghalt Jókai Anna

Életének 85. évében elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze, tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), amelynek az alkotó rendes tagja volt.

Hát Dékány Andrásra emlékszik még valaki?

Most, hogy a Guttenberg-galaxis szép lassan eltűnik az internet fekete lyukában felteszem a kérdést: ki emlékszik itt Dékány Andrásra? Jórészt negyvenen, ötvenen felüli kezeket várhatunk a magasba emelkedni erre a kérdésre, pedig az ötven éve halott író és utazó jobb sorsra érdemes, mint a feledés, amire ítéltetett.

Mind a 27 regénye ott volt a beststeller-listán

Kilencven éve, 1927. május 25-én született Robert Ludlum amerikai író, aki 27 regényt írt, és mindegyik felkerült a New York Times bestseller-listájára, az ő művei alapján készültek a Jason Bourne-filmek.

Önarckép álarcokban: A PIM Arany-kiállítása

Nem csupán egy generációt és nem is csak egy szűk értelmiségi réteget igyekszik megszólítani a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) hétfőn nyíló Önarckép álarcokban című Arany János kiállítása, mondta el a múzeum főigazgatója az eredeti kéziratok és személyes tárgyak mellett három dimenziós vetítést, zeneboxot és interaktív számítógépes pontokat is felvonultató tárlat sajtóbemutatóján.

Szabóinas, vándorszínész, szerzetes, vasutas és Nobel-díjas

Százötven éve, 1867. május 7-én született Wladyslaw Stanislaw Reymont Nobel-díjas lengyel író, a Parasztok című regény szerzője.

Proust panaszlevelet írt a hangos szex miatt

Marcel Proust francia regényíró egyik levele, amelyben a szomszédok túl hangos hancúrozására panaszkodott,  28 ezer euróért (8,8 millió forint) kelt el szerdán a Drouot árverési háznál, közölte a Drouot.

Elment a 80-as, 90-es évek kultkönyvének szerzője is

Elhunyt 88 évesen Robert M. Pirsig, A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete című filozofikus regény szerzője. Egészsége az utóbbi időben erősen hanyatlott, hétfőn halt meg South Berwick-i otthonában, közölte kiadója, a William Morrow.

Irodalom összes cikke »

Hóeke Menyhért is volt Tömörkény István

tömörkényleadSzáz éve, 1917. április 24-én hunyt el Tömörkény István író, régész, néprajzkutató. „Azzal a zavaros ténnyel kezdődik ez az egész élet, hogy még sohasem voltam abban a városban, amelyben – a keresztlevél szerint – születtem″ – írta 1913-ban kelt önéletrajzában.

 Eredetileg Steingassner Istvánnak hívták, osztrák származású édesapja 1866-ban a ceglédi vasúti vendéglőt üzemeltette, amikor december 21-én megszületett a fia. A nagy hó miatt keresztelni sem vitték be Ceglédre, s később sem látogatott el oda soha. Élete jórészt Szegedhez kötődött: iskoláit az itteni piaristáknál kezdte, majd 1877 és 1880 között a makói református gimnáziumban tanult. Okleveles gyógyszerész tanfolyamot végzett, patikus gyakornokként Szegeden, majd az oklevél megszerzése után Kisteleken is dolgozott. Ekkortájt már írással is foglalatoskodott, első, s-r i-n aláírású tárcáját (Sugáruti séták) 1884 novemberében közölte a Szegedi Híradó. A főnökével kirobbant gyógyírkészítési vitát követően hátat fordított a patikának, és 1886-ban a Híradó belső munkatársa lett. Kezdetben rendőrbírói és közigazgatási tudósításokat írt, hamarosan tárcái és elbeszélései is megjelenhettek. Hivatalosan 1895-től használta a Tömörkény István nevet. 1888-ban közlegényként besorozták, Boszniában, Bécsben, majd utolsó évében Szegeden szolgált. Leszerelése után, 1891 nyarától az ellenzéki Szegedi Napló munkatársa lett, emellett szerkesztette a Hüvelyk Matyi című élclapmellékletet is, ahol saját humoros karcolatait, tréfáit is közölte, leggyakrabban Hóeke Menyhért aláírással. 1892-től a Dugonics Társaság tagja, 1907-től főtitkára volt.tömörkény
Forrás: Wikipédia

Első novelláskötete 1893-ban jelent meg Szegedi parasztok és egyéb urak címmel, írásaira hamarosan a pesti lapok is felfigyeltek. Ettől kezdve szinte állandó szerzője lett a Pesti Naplónak és a Pesti Hírlapnak is. 1894-ben elvette a híres szegedi vendéglős, Kiss Palcsi Emma nevű leányát, boldog és kiegyensúlyozott házasságukból egy lány és egy fiú született. Amikor 1899-ben nem ő lett a Szegedi Napló felelős szerkesztője, csalódottságában megpályázta a városi könyvtár és múzeum segédkönyvtárosi állását, amelyet el is nyert. Az új állás új feladatot, új érdeklődési területet is jelentett számára, főnökével részt vett a Szeged környéki régészeti ásatásokban és a szegedi népélet tárgyi emlékeinek összegyűjtésében. Néprajzi és régészeti tárgyú cikkeket jelentetett meg, gyűjtötte a tájszavakat, barátja és munkatársa, Móra Ferenc segítségével egyedülálló gyűjteménnyé fejlesztette a múzeum tárgyi néprajzi és régészeti anyagát. Sorra jelentek meg novelláskötetei (Vízenjárók és kétkezi munkások, Gerendás szobákból, Förgeteg János mint közerő és egyéb elbeszélések, Napos tájak, Homokos világ, Egyszerű emberek). Mórával felváltva ő írta a Szegedi Napló vezércikkeit, Margit címmel regényt is írt, színművekkel is kísérletezett, a Barlanglakókat leközölte az Új Idők, a pesti Nemzeti Színház pedig nagy sikerrel mutatta be. 1904-ben a könyvtár és múzeum igazgatója lett, haláláig az is maradt. Hivatali teendői mellett a közéletben is nagy kedvvel vállalt szerepet, 1906-tól tagja volt a Petőfi Társaságnak, 1902-től elnökölt a Szegedi Írók és Hírlapírók Körében, egyik vezetője volt a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének is. Tüdőgyulladás okozta a halálát 1917. április 24-én.

tömörkény
Mikszáth Kálmánnal (forrás: mek.oszk.hu)

A Szeged környéki népélet kiváló ismerője, sajátos, egyéni hangú ábrázolója volt. Hősei az alföldi szegényparasztok, kubikosok, tiszai hajósok, halászok, Tömörkény egyéni tragédiáiknak, ritka örömeiknek volt értő hangú krónikása. Írásait a kritika a naturalizmus irányzatával rokonítja, önmagukban zárt, kerek egészet alkotó novelláiban látszólagos szenvtelenséggel, a lényegre szorítkozó szűkszavúsággal, ám érzékelhető részvéttel meséli el hősei történeteit. 1994-ben a szegedi Móra Ferenc Múzeum egykori igazgatója, Trogmayer Ottó az író nevét viselő díjat alapított, amellyel azóta minden év decemberében, Tömörkény születésnapjához kötődve a múzeum egyik munkatársát jutalmazzák az adott esztendőben végzett kiemelkedő szakmai tevékenységéért.

Tömörkény István levelezését archívumunkban olvasgathatja.

(mti)

• Publikálva: 2017.04.22. 13:22

Digitális Irodalmi Akadémia