a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
A Dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága a Könyvfesztiválon
Pawel Lisicki lengyel újságíró, szerkesztő szerint öngyilkosságot követ
el a Nyugat, ha nem változtat az iszlámmal kapcsolatos magatartásán; a
szerző erről szombaton beszélt a 24. Budapesti Nemzetközi
Könyvfesztiválon, magyarul most, A Dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága
című megjelent kötetének bemutatóján.A jelenlegi európai retorika a legkevésbé sem illik a mai európai tapasztalatokhoz – értékelte a helyzetet a szerző, aki szerint a politikai és vallási vezetők közül sokan szinte idillikus képet festenek a két vallás kapcsolatáról, arra utalva, hogy a keresztények és a muzulmánok nagyjából ugyanabban hisznek. Csakhogy, mondta, szemben ezzel a képpel, az iszlám nem a béke és a barátság vallása, hanem egy olyan hit, amelyben mély hagyományai van a más vallásúak feletti uralkodásnak, ugyanakkor csekély valószínűséggel ítélik el a nem muzulmánok ellen elkövetett bűntetteket. Pawel Lisicki szerint léteznek és a nyugati sajtó kedvenceinek számítanak azok a muzulmán csoportok, amelyek az egymás mellett élést és az erőszakmentességet hirdetik, de ezeknek semmilyen befolyásuk nincs a muzulmán tömegekre.
Forrás: radiownet.pl)
A szerző hangsúlyozta: A Dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága című kötettel az volt a célja, hogy bemutassa, mennyire különböző a kereszténység és az iszlám etikai tartalma és istenképe. A munkát bemutatva Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora arról beszélt: a szerző sok irányból közelíti meg témáját, így írása azok számára is érdekes, akik a számadatok, de azoknak is, akik a teológiai kérdések felől tekintenek a témára.Kétségtelenül ritka az ilyen szenvedélyes könyv manapság, de jó, hogy van – jelentette ki Lánczi András, hangsúlyozva, hogy a kötet nem a napi események összefoglalója, hanem annak áttekintése, hogy milyen állapotban van ma Európa és a nyugati kereszténység, és milyen a viszonya az iszlámmal.
A Könyvfesztivál programjairól itt olvashat.
(mti)