a rovat írásai

Nobel-díjas író, aki már 28 éve halálra van ítélve

Június 19-én hetvenéves Sir Salman Rushdie indiai születésű brit író, akire a Sátáni versek című regényéért 1989-ben Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője fatvát, halálos kiközösítő ítéletet hirdetett.

Elkeltek Saint-Exupery vízfestményei

Félmillió euróért (több mint 150 millió forintért) kelt el szerdán egy párizsi árverésen Antoine de Saint-Exupery két vízfestménye, amelyeket A kis herceg című regényéhez készített.

A háborútól iszonyodó örök szerelmes

Száz éve halt meg az orosz hadifogságban Gyóni Géza, aki először írta meg versben a modern háború iszonyatát. Az 1914 novemberében született Csak egy éjszakára című költeményben ott sűrűsödik mindaz, amit egy vas és vérzivatarba vetett gondolkodó ember érezhetett. Márpedig Gyóni Géza mindig gondolkodó, érző, szerető ember volt, ezért is fordult már kamasz korában a költészet felé. Akár egy lovagkori dalnokhoz is hasonlíthatnám, aki szép verseket írt szíve hölgyéhez, miközben választottja már máshoz tartozott.

Mond igazat, kiverik a szemed

Jaj, hát 90 éves lenne, lehetne Sütő András is! Lehetne, mert a mezőségi emberek sokáig élnek, csak hát őt aztán meggyötörte rendesen a nagybetűs élet, még a bal szeme világa is ráment, emlékezhetünk véres, bepólyált fejére. Pedig csak íróember volt, igaz, minden munkájában, életének minden percében kiállt a magyarságért.

Meghalt Jókai Anna

Életének 85. évében elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze, tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), amelynek az alkotó rendes tagja volt.

Hát Dékány Andrásra emlékszik még valaki?

Most, hogy a Guttenberg-galaxis szép lassan eltűnik az internet fekete lyukában felteszem a kérdést: ki emlékszik itt Dékány Andrásra? Jórészt negyvenen, ötvenen felüli kezeket várhatunk a magasba emelkedni erre a kérdésre, pedig az ötven éve halott író és utazó jobb sorsra érdemes, mint a feledés, amire ítéltetett.

Mind a 27 regénye ott volt a beststeller-listán

Kilencven éve, 1927. május 25-én született Robert Ludlum amerikai író, aki 27 regényt írt, és mindegyik felkerült a New York Times bestseller-listájára, az ő művei alapján készültek a Jason Bourne-filmek.

Önarckép álarcokban: A PIM Arany-kiállítása

Nem csupán egy generációt és nem is csak egy szűk értelmiségi réteget igyekszik megszólítani a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) hétfőn nyíló Önarckép álarcokban című Arany János kiállítása, mondta el a múzeum főigazgatója az eredeti kéziratok és személyes tárgyak mellett három dimenziós vetítést, zeneboxot és interaktív számítógépes pontokat is felvonultató tárlat sajtóbemutatóján.

Szabóinas, vándorszínész, szerzetes, vasutas és Nobel-díjas

Százötven éve, 1867. május 7-én született Wladyslaw Stanislaw Reymont Nobel-díjas lengyel író, a Parasztok című regény szerzője.

Proust panaszlevelet írt a hangos szex miatt

Marcel Proust francia regényíró egyik levele, amelyben a szomszédok túl hangos hancúrozására panaszkodott,  28 ezer euróért (8,8 millió forint) kelt el szerdán a Drouot árverési háznál, közölte a Drouot.

Elment a 80-as, 90-es évek kultkönyvének szerzője is

Elhunyt 88 évesen Robert M. Pirsig, A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete című filozofikus regény szerzője. Egészsége az utóbbi időben erősen hanyatlott, hétfőn halt meg South Berwick-i otthonában, közölte kiadója, a William Morrow.

Irodalom összes cikke »

A Dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága a Könyvfesztiválon

konyvfesztival leadPawel Lisicki lengyel újságíró, szerkesztő szerint öngyilkosságot követ el a Nyugat, ha nem változtat az iszlámmal kapcsolatos magatartásán; a szerző erről szombaton beszélt a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, magyarul most, A Dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága című megjelent kötetének bemutatóján.

A jelenlegi európai retorika a legkevésbé sem illik a mai európai tapasztalatokhoz – értékelte a helyzetet a szerző, aki szerint a politikai és vallási vezetők közül sokan szinte idillikus képet festenek a két vallás kapcsolatáról, arra utalva, hogy a keresztények és a muzulmánok nagyjából ugyanabban hisznek. Csakhogy, mondta, szemben ezzel a képpel, az iszlám nem a béke és a barátság vallása, hanem egy olyan hit, amelyben mély hagyományai van a más vallásúak feletti uralkodásnak, ugyanakkor csekély valószínűséggel ítélik el a nem muzulmánok ellen elkövetett bűntetteket. Pawel Lisicki szerint léteznek és a nyugati sajtó kedvenceinek számítanak azok a muzulmán csoportok, amelyek az egymás mellett élést és az erőszakmentességet hirdetik, de ezeknek semmilyen befolyásuk nincs a muzulmán tömegekre.

pawel lisicki
Forrás: radiownet.pl)

A szerző hangsúlyozta: A Dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága című kötettel az volt a célja, hogy bemutassa, mennyire különböző a kereszténység és az iszlám etikai tartalma és istenképe. A munkát bemutatva Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora arról beszélt: a szerző sok irányból közelíti meg témáját, így írása azok számára is érdekes, akik a számadatok, de azoknak is, akik a teológiai kérdések felől tekintenek a témára.Kétségtelenül ritka az ilyen szenvedélyes könyv manapság, de jó, hogy van – jelentette ki Lánczi András, hangsúlyozva, hogy a kötet nem a napi események összefoglalója, hanem annak áttekintése, hogy milyen állapotban van ma Európa és a nyugati kereszténység, és milyen a viszonya az iszlámmal.

A Könyvfesztivál programjairól itt olvashat.

(mti)

• Publikálva: 2017.04.22. 15:49

Digitális Irodalmi Akadémia