a rovat írásai

Kalapács alatt a Picasso kalapálta gyűrű

Elárverezik a gyűrűt, amelyet Pablo Picasso tervezett és saját kezűleg készített szerelmének, Dora Maarnak engesztelésül egy nagy veszekedésük után.

Gerzson Pál a Vigadóban

Gerzson Pál festőművész munkásságát tekinti át mintegy 160 képen keresztül a Pesti Vigadó csütörtöktől látható életmű-kiállítása.

Megfagyott sarkkutató madárkája

Tökéletes állapotban fennmaradt akvarellt fedeztek fel a kutatók Robert Falcon Scott brit felfedező tragikusan végződött déli-sarki expedíciójának egyik helyszínén.

Krúdy a plébánia falán

Krúdy Gyula író életéhez kapcsolódó műveket festettek az óbudai Tanuló utcában lévő Katolikus Plébánia melléképületének falára.

Hauszmann mindenhol

Százhetven éve, 1847. június 9-én született Budán Hauszmann Alajos építész, a historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb magyarországi képviselője.

Gyerekekkel és fotóapparáttal Erdélyben

Erdélybe manapság már senki sem indul el fényképezőgép nélkül. És a sok csoda láttán kattogtatnak is szaporán a messziről jött emberek. Vannak aztán olyanok is, akik nem csak a fényképalbumba, jobban mondva a laptop memóriájába, vagy a külső meghajtóra fényképeznek, hanem ennél jóval többet tesznek a megmaradásért. Közöttük van a 12. kerületi városházán most kiállító Sóti István is.

Hiperrealistáink Párizsban

A legjelentősebb magyar hiperrealista festők munkáiból nyílt kiállítás csütörtökön a Párizsi Magyar Intézetben.

A klíma és a reneszánsz remekmű

Négy hónapig tartó restaurálás után ismét egykori fényében ragyog Donato Bramante reneszánsz építész és festő Krisztus az oszlopnál című táblaképe, a legjelentősebb műalkotás, amely megrongálódott a milánói Brera képtárban a klímarendszer meghibásodása és a rendkívül száraz tél miatt.

Az "előőrsünk" Amszterdamban

A fauvizmustól a szürrealizmusig címmel tizenkilenc magyar avantgárd művész képeiből nyílt kiállítás az amszterdami Zsidó Történelmi Múzeumban.

Plagizált a leggazdagabb szobrász

Plágiummal és szerzői jogsértéssel vádolják az ismert amerikai szobrászművészt, Jeff Koonst egy nemrég kiállított köztéri alkotása miatt.

Szinyei Merse és Gulácsy a sztár Kieselbachéknál is

Szinyei Merse Pál és Gulácsy Lajos egy-egy remekműve mellett Berény Róbert, Tihanyi Lajos és Kádár Béla több alkotására is licitálhatnak az érdeklődők a Kieselbach Galéria tavaszi árverésén, amelyet péntek este tartanak a budapesti Hotel Marriottban. A Virág Judit Galéria tavaszi árverésén szintén egy-egy jelentősebb Gulácsy és Szinyei Merse munka került kalapács alá.

Művészet összes cikke »

Bejelentették, ki megy a biennáléra

velence_biennale_logoVárnai Gyula képzőművész és Petrányi Zsolt kurátor Peace on Earth! (Békét a világnak!) című projektje lesz látható május 13-tól az 57. Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjában, a seregszemle központi kiállításába pedig Hajas Tibor és Csörgő Attila munkái kaptak meghívást.

Magyarország számára több mint száz éve kiemelt fontosságú a részvétel a világ egyik legnagyobb képzőművészeti seregszemléjén, a Velencei Biennálén, hangsúlyozta a magyar kiállítás keddi budapesti sajtótájékoztatóján a kultúráért felelős államtitkár, hozzátéve: a magyar részvétel szervezése immár a kortárs magyar művészet zászlóshajója, a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum (Lumú) feladata. Hoppál Péter elmondta, Várnai Gyula és Petrányi Zsolt munkája azt vizsgálja, mit jelent a világbéke, mit gondoltak erről egykor, és miként lehet megvalósítani most. Az idei magyar részvételre a kormány 64,8 millió forintot biztosít, ezen belül a projekt megvalósítása 23 millió forintot igényel, a magyar pavilon akadálymentesítésére pedig további 12 milliót fordítottak – számolt be.

Velence, 2016. május 26. Fotókból álló installáció a 15. Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjában 2016. május 26-án. A biennálét Jelentés a frontról (Reporting from the Front) címmel, hatvanhárom ország részvételével május 28. és november 27. között rendezik meg. MTI Fotó: Illyés Tibor
Velence 2016

Fabényi Julia, a Lumú igazgatója, a Velencei Biennále magyar nemzeti biztosa felidézte, hogy az idei magyar kiállítás pályázatának kiírását nagy szakmai érdeklődés kísérte: tizenkét pályamű érkezett be. A szakmai zsűri érvényes, korszerű, a kortárs képzőművészeti trendekre pontosan reagáló, ugyanakkor a magyar pavilonban kivitelezhető projektet keresett, így esett a választás Várnai Gyula és Petrányi Zsolt projektjére. Petrányi Zsolt kurátor emlékeztetett arra, hogy a Velencei Biennálé látogatói viszonylag rövid idő alatt járnak végig rengeteg kiállítást, így extrém sok információ éri őket, ami a kiállítók számára nagy kommunikációs kihívás. A Peace on Earth szlogen ebben a közegben releváns felvetés lehet, amely megragadhatja a közönség figyelmét. Mint hozzátette, a projekt egy biztató jövőkép lehetőségére szeretné ráirányítani a figyelmet, azt üzenve, hogy a zavaros jelenben is lehet helye a pozitív utópiáknak. A kiállítás referenciaként múltbeli utópiákat használ, azzal a céllal, hogy a jövő dilemmáira figyelmeztessen, mondta el a kurátor.

Velence, 2016. május 26. Fábián Gábor (b) és Fajcsák Dénes aektivátorok, a 15. Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjának kurátorai a 2016. május 26-án. A biennálét Jelentés a frontról (Reporting from the Front) címmel, hatvanhárom ország részvételével május 28. és november 27. között rendezik meg. MTI Fotó: Illyés Tibor
Velence 2016

A tárlat nyitóeleme az évtizedekig Dunaújváros legmagasabb épületén magasodó PEACE ON EARTH! neonfelirat, melyet a projekt keretében újragyártottak, de az installáció része az 1960-70-es évek mintegy nyolcezer kitűzőjéből épült szivárványinstalláció is. Várnai Gyula egy 1970-es Stanislaw Lem-interjút is újravágott úgy, hogy a lengyel író a jelenből feltett kérdésekre válaszol. Az E-Wars című nyomat bonyolult kortárs összefüggésbe helyezi a világbéke kérdését: Várnai Gyula a Google információgyűjtő algoritmusát vetítette ki egy mai háborús felvételre, míg a másik képsoron a Mindent tudni akarok! című szovjet ismeretterjesztő sorozat főcíme fut. A Láthatatlan városok című videoinstalláció városképét ötvenéves sci-fi illusztrációkból állította össze a művész, az 5 perc című videomunka mellé pedig az egykori dunaújvárosi óriáskerék egyik kocsijának replikája került, számolt be Petrányi Zsolt.

Boros Géza, a Velencei Biennálé Iroda vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy Christine Macel főkurátor az idei Viva Arte Viva című központi kiállításba beválogatta Hajas Tibor és Csörgő Attila munkáit is, így évtizedek óta először kerül magyar művészek alkotása a főkurátori válogatásba. Velencében Hajas Tibornak a Vető Jánossal az 1970-es évek végén készített fotótablói lesznek láthatók. A kilenc műtárgyból álló anyag az Örömök és félelmek című szekcióban szerepel majd; a szállításról és a műtárgyvédelemről a Lumú gondoskodik – közölte Boros Géza. Csörgő Attila munkái a művészet metafizikus megközelítését kutató, Az idő és a végtelen pavilonja című egységben kapnak helyet a november 26-ig nyitva tartó Velencei Biennálén.

(mti)

• Publikálva: 2017.04.25. 14:29