a rovat írásai

Mindig a méhész jár a legjobban

Bizony, valamikor minden valamire való faluban többen is foglalkoztak komolyan méhészettel, de olyan is volt, hogy csak néhány kasnyi, vagy kaptárnyi méh volt a háznál a család saját szügségetére. A kas, vagy kaptár vitát most nem döntenénk el, ezért két fénykép is van a Thorma János Múzeum jóvoltából a cikkben. Az egyiken vesszőből font, sárral tapasztott kasokat, a másikon precízen megépített méhest látunk az abban sorakozó kaptárakkal.

Bartók Béla és Fekete István nyomában

A balatonberényi nevezetességeket meglátogatva sem szakadhatunk el a történelemtől. De nem is akarunk.

Verecke, Kárpátalja legismertebb történelmi helye

A festőművészet egyik fénykorát jelentő 19. század, a romantika, a historizmus, a közvetlenül a szecesszió előtti időszak szellemi pezsgése nagy hatással volt a kor alkotóira. A már a világhírnév küszöbén túllépő Munkácsi Mihály mellett Feszty Árpád képeiben fedezhető fel a nagy művészekre valló, valóságon túli feszültség.

Gyilkos szerszám

A gyilkolás egyik legősibb eszköze a tőr, csúf, hegyes szerszám, amit ránézésre is pont arra találtak ki, hogy könnyedén belefúródjon oda, ahova szánták. Hogy aztán ez éppen egy emberi szív, vagy valami állatnak a legsebezhetőbb pontja, az a történetünk szempontjából talán nem is érdekes. Annál izgalmasabb viszont megvizsgálni a 3D-s technika segítségével egy réges-régi tőrt, amit a keszthelyi Balaton Múzeumban őriznek.

Csillagvári csodák

Balatonszentgyörgy határában található a Csillagvár. Az 1820-23 között, Festetics László építtetett vadászvár különleges látnivalókat kínál. A világon egyedülállónak mondják, egyrészt csillag alaprajza miatt, másrészt harminc méter mély kútjáért.

Egy nem is annyira egyszerű tudomány

A kosárfonás, vagy kötés egy mindmáig élő foglalatosság, bár a kínaiak és más keleti népek ezt a területet is szép lassan meghódítják. Mert még mindig olcsóbb áthajókáztatni végtelen tengereken a keleti kosarakat, mint tisztességesen megfizeti egy magyar kosárfonót, fenntartani ezt a korábban igen csak fontos tudományt, mesterséget. Aminek produktumait most az kiskunhalasi piacon is megnézhetjük egy 1957 júniusában készült fényképen.

A Balaton

A nyár közeledtével hasznos felidéznünk mindazt, amit a mi Rivieránkról illik tudnunk. Például azt, hogy Európa legnagyobb tavát magyar tengernek is nevezik. Hossza 78 km, legnagyobb szélessége 15 km, legkisebb pedig 1,5 km, ez a Tihanyi- félszigetnél van, ahol a legmélyebb, 11,5 m a víz.

Ősi fésű

Fenékpusztáról, az ottani római erődről már többször is olvashattak ezeken az oldalakon. Most az erőd déli falánál lévő temetőből előkerült fésűt nézzük meg jobban, amely romos állapotában is igazi mestermunkának tűnik. Nem annyira ősi persze, mint azt a cím állítja, de attól még szép időt, vagy 1500 évet volt a föld alatt.

Buddhisták és ortodox keresztények

A balatonberényi szőlőhegyen egy nálunk kevéssé ismert ősi kultúra képviselőivel találkozhatnak a Tibeti Kulturális Központba látogatók. A Magyarországra többször is ellátogató dalai láma iránymutatásai szerint működő meditációs központban a tibeti buddhizmus és a magyarság kapcsolatait mutatják be, amelyben a legfontosabb szereplő Kőrösi Csoma Sándor volt. A dalai láma egyébként, ha itt van, a leányfalui katolikus lelkigyakorlatos házban száll meg, műveit Váncsa István fordította magyarra.

Balogh a vörös vádbiztos

Egy fényképet nézegetek a MaNDA gyűjteményében, a székesfehérvári Forradalmi Törvényszék tagjai vanak rajta. Balról jobbra Fekete József elnök, Ferslik Ferenc és Bencsik István bírók, Bognár Gyula irodavezető, Balogh János vádbiztos és Vámos Dezső jegyző. Élet és halál urai voltak 1919 tavaszán és nyarán a megyeszékhelyen.

Szükségcsésze

Hát nem a formatervezés csúcsa az biztos. És nem is fazekasremek. Ez inkább egy „szükségcsésze″, valami nagyon egyszerű edény, amiből inni lehetett. A régészek a középső vaskorra, Krisztus előtt 700 és 450 közé datálják. Pedig akkoriban tudtak már ennél különb dolgokat is készíteni.

MaNDA összes cikke »

Balogh a vörös vádbiztos

elsullyedt_vilagok_leadEgy fényképet nézegetek a MaNDA gyűjteményében, a székesfehérvári Forradalmi Törvényszék tagjai vanak rajta. Balról jobbra Fekete József elnök, Ferslik Ferenc és Bencsik István bírók, Bognár Gyula irodavezető, Balogh János vádbiztos és Vámos Dezső jegyző. Élet és halál urai voltak 1919 tavaszán és nyarán a megyeszékhelyen.
A Forradalmi Törvényszékeket a hatalomátvételkor azonnal megszüntetett bírósági rendszer helyére állította fel a Forradalmi Kormányzótanács 1919. március 26-én, mindjárt a negyedik rendeletében. Kezdetben minden vörösök által uralt településen szerveztek ilyeneket. A testület alapszinten egy elnökből, az ügyész szerepét játszó vádbiztosból és a jegyzőből állott. A törvényszékek tagjairól politikai döntések születtek, az állás betöltéséhez nem volt előírva a jogi végzettség. Viszont bárhol és bármikor vádirat nélkül is ítéletet hozhattak, amit azonnal végre kellett hajtani. Fellebbezésnek nem volt helye, a kegyelmi kérvény nem halasztotta el a végrehajtást. Könnyen el lehet hát képzelni, hogy kezdetben milyen justizmordokat eredményezett ez a fajta törvénykezés, ezért a későbbiekben Kun Béláék igyekeztek a járási és megyeszékhelyekre koncentrálni a törvényszékek működését.
 
forradalmi törvényszék
Forrás: MaNDA
 
Persze, ha a hatalom megtartásához az kellett, akkor a törvényesség látszatára sem adva terrorcsapatokat küldtek az elégedetlenkedők ellen, mint tették azt 1919. június 24-én Szentendrén is. Ahol a Duna partján agyonlőtték Kucsera Ferenc káplánt, aki nem volt hajlandó elárulni, hogy ki verte félre a katolikus templom harangjait, jelt adva ezzel a vörös uralom elleni fellépésre. (Másnap indultak el óbudai kikötőjükből a monitorok, hogy a ludovikásokkal együtt elsöpörjék a proletárdiktatúrát.) De térjünk csak vissza a fényképhez, mert a szereplők közül Balogh János vádbiztos további sorsáról pontos adatok vannak. Baloghot 1919. augusztus 9-én fogták le fehér tisztek és rendőrök, felesége hetente kétszer, 15 perc erejéig látogathatta, de rettegésben teltek a napjai. A román megszállás miatt szeptember 5-én más vezető fehérvári kommunistákkal együtt egy hullaszállító kocsiban indították el Siófok, Horthy főhadiszállása felé. A már a börtönben előforduló verések az úton rendszeressé váltak, Szabadbattyánban, a vasútállomáson pedig az elviselhetetlenségig fokozódtak, miközben akasztási előkészületeket is imitált a jórészt tisztekből álló kíséret. Végül mindenkit felraktak a siófoki vonatra, ahol aztán a Fogas szálló pincéjében megkezdődtek az éjszakai kihallgatások.
Végül szeptember 16-án indult haza a társaság, Baloghot október 26-án ítélték hét év fegyházra, de a fogolycsere miatt már 1922. augusztus 6-án az orosz elvtársakhoz utazhatott feleségével és fiával együtt. (Leninék megfenyegették Magyarországot, ha nem engedik ki a proletárdiktatúra főkolomposait, kivégzik a még náluk fogságban lévő magyar tiszteket.) Balogh előbb vagy 10 évig gyári munkásként dolgozott, majd megtanulva a nyelvet a Marx-Engels Intézet másodosztályú tudományos munkatársa lett és „proletáríró″. 1938-ban ugyan elvesztette 1922-től meglévő párttagságát, de 1945-ben már az Igaz Szó munkatársa volt. 1946-ban keveredtek feleségével haza, pontosabban Budapestre, majd hosszas kórházi kezelés után előbb Békésen, majd Vecsésen éltek, immár a bírói nyugdíjból. Balogh János a felesége halála után visszaköltözött a fiához a Szovjetunióba, utolsó levele 1957 februárjában érkezett meg ismerőseihez.

Pálffy Lajos  

• Publikálva: 2017.05.04. 12:01

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

feszty
Verecke, Kárpátalja legismertebb helye – Feszty Árpád nagyon komolyan nehéz feladatát. Alaposan tanulmányozta a Vereckei-hágó környékét, fényképeket készített, történészekkel tanácskozott a honfoglalás kori életmódról, eszközökről, viseletekről.