a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

Balogh a vörös vádbiztos

elsullyedt_vilagok_leadEgy fényképet nézegetek a MaNDA gyűjteményében, a székesfehérvári Forradalmi Törvényszék tagjai vanak rajta. Balról jobbra Fekete József elnök, Ferslik Ferenc és Bencsik István bírók, Bognár Gyula irodavezető, Balogh János vádbiztos és Vámos Dezső jegyző. Élet és halál urai voltak 1919 tavaszán és nyarán a megyeszékhelyen.
A Forradalmi Törvényszékeket a hatalomátvételkor azonnal megszüntetett bírósági rendszer helyére állította fel a Forradalmi Kormányzótanács 1919. március 26-én, mindjárt a negyedik rendeletében. Kezdetben minden vörösök által uralt településen szerveztek ilyeneket. A testület alapszinten egy elnökből, az ügyész szerepét játszó vádbiztosból és a jegyzőből állott. A törvényszékek tagjairól politikai döntések születtek, az állás betöltéséhez nem volt előírva a jogi végzettség. Viszont bárhol és bármikor vádirat nélkül is ítéletet hozhattak, amit azonnal végre kellett hajtani. Fellebbezésnek nem volt helye, a kegyelmi kérvény nem halasztotta el a végrehajtást. Könnyen el lehet hát képzelni, hogy kezdetben milyen justizmordokat eredményezett ez a fajta törvénykezés, ezért a későbbiekben Kun Béláék igyekeztek a járási és megyeszékhelyekre koncentrálni a törvényszékek működését.
 
forradalmi törvényszék
Forrás: MaNDA
 
Persze, ha a hatalom megtartásához az kellett, akkor a törvényesség látszatára sem adva terrorcsapatokat küldtek az elégedetlenkedők ellen, mint tették azt 1919. június 24-én Szentendrén is. Ahol a Duna partján agyonlőtték Kucsera Ferenc káplánt, aki nem volt hajlandó elárulni, hogy ki verte félre a katolikus templom harangjait, jelt adva ezzel a vörös uralom elleni fellépésre. (Másnap indultak el óbudai kikötőjükből a monitorok, hogy a ludovikásokkal együtt elsöpörjék a proletárdiktatúrát.) De térjünk csak vissza a fényképhez, mert a szereplők közül Balogh János vádbiztos további sorsáról pontos adatok vannak. Baloghot 1919. augusztus 9-én fogták le fehér tisztek és rendőrök, felesége hetente kétszer, 15 perc erejéig látogathatta, de rettegésben teltek a napjai. A román megszállás miatt szeptember 5-én más vezető fehérvári kommunistákkal együtt egy hullaszállító kocsiban indították el Siófok, Horthy főhadiszállása felé. A már a börtönben előforduló verések az úton rendszeressé váltak, Szabadbattyánban, a vasútállomáson pedig az elviselhetetlenségig fokozódtak, miközben akasztási előkészületeket is imitált a jórészt tisztekből álló kíséret. Végül mindenkit felraktak a siófoki vonatra, ahol aztán a Fogas szálló pincéjében megkezdődtek az éjszakai kihallgatások.
Végül szeptember 16-án indult haza a társaság, Baloghot október 26-án ítélték hét év fegyházra, de a fogolycsere miatt már 1922. augusztus 6-án az orosz elvtársakhoz utazhatott feleségével és fiával együtt. (Leninék megfenyegették Magyarországot, ha nem engedik ki a proletárdiktatúra főkolomposait, kivégzik a még náluk fogságban lévő magyar tiszteket.) Balogh előbb vagy 10 évig gyári munkásként dolgozott, majd megtanulva a nyelvet a Marx-Engels Intézet másodosztályú tudományos munkatársa lett és „proletáríró″. 1938-ban ugyan elvesztette 1922-től meglévő párttagságát, de 1945-ben már az Igaz Szó munkatársa volt. 1946-ban keveredtek feleségével haza, pontosabban Budapestre, majd hosszas kórházi kezelés után előbb Békésen, majd Vecsésen éltek, immár a bírói nyugdíjból. Balogh János a felesége halála után visszaköltözött a fiához a Szovjetunióba, utolsó levele 1957 februárjában érkezett meg ismerőseihez.

Pálffy Lajos  

• Publikálva: 2017.05.04. 12:01

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.