a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

Balogh a vörös vádbiztos

elsullyedt_vilagok_leadEgy fényképet nézegetek a MaNDA gyűjteményében, a székesfehérvári Forradalmi Törvényszék tagjai vanak rajta. Balról jobbra Fekete József elnök, Ferslik Ferenc és Bencsik István bírók, Bognár Gyula irodavezető, Balogh János vádbiztos és Vámos Dezső jegyző. Élet és halál urai voltak 1919 tavaszán és nyarán a megyeszékhelyen.
A Forradalmi Törvényszékeket a hatalomátvételkor azonnal megszüntetett bírósági rendszer helyére állította fel a Forradalmi Kormányzótanács 1919. március 26-én, mindjárt a negyedik rendeletében. Kezdetben minden vörösök által uralt településen szerveztek ilyeneket. A testület alapszinten egy elnökből, az ügyész szerepét játszó vádbiztosból és a jegyzőből állott. A törvényszékek tagjairól politikai döntések születtek, az állás betöltéséhez nem volt előírva a jogi végzettség. Viszont bárhol és bármikor vádirat nélkül is ítéletet hozhattak, amit azonnal végre kellett hajtani. Fellebbezésnek nem volt helye, a kegyelmi kérvény nem halasztotta el a végrehajtást. Könnyen el lehet hát képzelni, hogy kezdetben milyen justizmordokat eredményezett ez a fajta törvénykezés, ezért a későbbiekben Kun Béláék igyekeztek a járási és megyeszékhelyekre koncentrálni a törvényszékek működését.
 
forradalmi törvényszék
Forrás: MaNDA
 
Persze, ha a hatalom megtartásához az kellett, akkor a törvényesség látszatára sem adva terrorcsapatokat küldtek az elégedetlenkedők ellen, mint tették azt 1919. június 24-én Szentendrén is. Ahol a Duna partján agyonlőtték Kucsera Ferenc káplánt, aki nem volt hajlandó elárulni, hogy ki verte félre a katolikus templom harangjait, jelt adva ezzel a vörös uralom elleni fellépésre. (Másnap indultak el óbudai kikötőjükből a monitorok, hogy a ludovikásokkal együtt elsöpörjék a proletárdiktatúrát.) De térjünk csak vissza a fényképhez, mert a szereplők közül Balogh János vádbiztos további sorsáról pontos adatok vannak. Baloghot 1919. augusztus 9-én fogták le fehér tisztek és rendőrök, felesége hetente kétszer, 15 perc erejéig látogathatta, de rettegésben teltek a napjai. A román megszállás miatt szeptember 5-én más vezető fehérvári kommunistákkal együtt egy hullaszállító kocsiban indították el Siófok, Horthy főhadiszállása felé. A már a börtönben előforduló verések az úton rendszeressé váltak, Szabadbattyánban, a vasútállomáson pedig az elviselhetetlenségig fokozódtak, miközben akasztási előkészületeket is imitált a jórészt tisztekből álló kíséret. Végül mindenkit felraktak a siófoki vonatra, ahol aztán a Fogas szálló pincéjében megkezdődtek az éjszakai kihallgatások.
Végül szeptember 16-án indult haza a társaság, Baloghot október 26-án ítélték hét év fegyházra, de a fogolycsere miatt már 1922. augusztus 6-án az orosz elvtársakhoz utazhatott feleségével és fiával együtt. (Leninék megfenyegették Magyarországot, ha nem engedik ki a proletárdiktatúra főkolomposait, kivégzik a még náluk fogságban lévő magyar tiszteket.) Balogh előbb vagy 10 évig gyári munkásként dolgozott, majd megtanulva a nyelvet a Marx-Engels Intézet másodosztályú tudományos munkatársa lett és „proletáríró″. 1938-ban ugyan elvesztette 1922-től meglévő párttagságát, de 1945-ben már az Igaz Szó munkatársa volt. 1946-ban keveredtek feleségével haza, pontosabban Budapestre, majd hosszas kórházi kezelés után előbb Békésen, majd Vecsésen éltek, immár a bírói nyugdíjból. Balogh János a felesége halála után visszaköltözött a fiához a Szovjetunióba, utolsó levele 1957 februárjában érkezett meg ismerőseihez.

Pálffy Lajos  

• Publikálva: 2017.05.04. 12:01

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.