a rovat írásai

Abbahagyta a három Oscar tulajdonosa

Daniel Day-Lewis visszavonul a színészettől. A háromszoros Oscar-díjas művész szóvivője szűk szavú közleményben tudatta ezt a Variety magazinnal. Day-Lewis egyszer már felhagyott a színészettel, akkor cipőket varrt Olaszországban.

​Nicole Kidman 50

Nicole Kidman Oscar-díjas ausztrál színésznő június 20-án ünnepli ötvenedik születésnapját. A nevezetes eseményhez közeledve néha úgy érzi, nem kellene ennyit dolgoznia, de a munkája a szenvedélye. Úgy próbálok játszani, mintha huszonegy éves lennék, és csak most kezdtem volna a pályafutásomat, nyilatkozta.

Forog már a Valami Amerika 3

Elkezdődött Herendi Gábor nagysikerű filmsorozata, a Valami Amerika harmadik részének forgatása a hétvégén. A munkálatok a tervek szerint augusztus 2-ig tartanak, a film 2018. február 15-én kerül a magyar mozikba.

Krimit forgatott a Liza, a rókatündér rendezője

Befejezte új filmje, az X. 45 napos forgatását Ujj Mészáros Károly, a Liza, a rókatündér rendezője, tájékoztatott a produkció.

Jezsuita filmszemle: téma a Másik

A Faludi Ferenc Akadémia nemzetközi amatőrfilmes szemléjének és fotópályázatának témája idén: a Másik. A szervezők október 9-ig várják az alkotásokat.

​Terry Gilliam 17 év után befejezte filmjét

Terry Gilliam 17 év után befejezte a The Man Who Killed Don Quixote (Az ember, aki megölte Don Quijotét) című filmje forgatását, az örömbe azonban üröm is vegyül, mert Portugáliában azzal vádolják a stábját, hogy forgatás közben megrongálta az ország legjelentősebb történelmi és kulturális emlékhelyét, a 12. századi Krisztus-rendi kolostort a közép-portugáliai Tomarban.

Rossellini, a neorealizmus atyja

Negyven éve, 1977. június 3-án hunyt el Roberto Rossellini olasz filmrendező, a neorealizmus atyja.

Libanonban nem harcolhat a Wonder Woman

A libanoni gazdasági minisztérium felszólította az ország nemzetbiztonsági ügynökségét, hogy tiltsa be a Wonder Woman című amerikai kalandfilmet, mert a főszereplő, Gal Gadot izraeli. A filmet végül betiltották, a vetítési tilalmat a belügyminisztérium rendelte el szerdán, néhány órával a forgalmazás megkezdése előtt.

Morgan Freeman pilóta szeretett volna lenni

Nyolcvanadik születésnapját ünnepli június 1-jén Morgan Freeman Oscar-díjas amerikai színész, aki későn érő típus: harmincévesen még nem volt biztos benne, hogy élete végéig színész akar-e lenni, negyvenévesen kezdett igazán ismertté válni, és csak ötvenévesen érte utol a világhír.

Svédországba került a Pálma

A svéd Ruben Östlund The Square (A négyzet) című alkotása nyerte el vasárnap az Arany Pálmát a 70. cannes-i fesztiválon. A 2014-ben a Lavina című tragikomédiájával az Un Certain regard (Egy bizonyos nézőpont) válogatásban nagydíjat nyert alkotó ismét egy keserű, de a korábbinál sokkal összetettebb, meglepő és abszurd fordulatokkal teli szatírát forgatott.

Az ifjabb Bondok tisztelegtek Roger Moore előtt

Daniel Craig és Pierce Brosnan is lerótta tiszteletét a 89 éves korában kedden elhunyt Roger Moore előtt – számolt be róla a BBC News.

Film összes cikke »

Dietrich, a filmbálvány

Marlene Dietrich leadHuszonöt éve, 1992. május 6-án halt meg Marlene Dietrich, minden idők egyik legnagyobb filmbálványa.

Marie Magdalene Dietrich 1901. december 27-én született Berlinben. Apja, majd annak halála után mostohaapja is katonatiszt volt, így meg kellett tanulnia zongorázni, hegedülni, sütni-főzni, franciául beszélni, hogy eszményi porosz feleség lehessen. Nevelőapja az első világháborúban elesett, intézetbe került, ahol Goethe írásaival és filozófiájával vigasztalódott. Zenei álmait egy kézsérülés törte ketté, ezután Max Reinhardt színiiskolájában tanult, de statisztálásnál többre nem vitte. Megismerkedett viszont Rudolf Sieber rendezővel, aki kisebb filmszerepekhez segítette, és 1924-ben feleségül is vette. A rövid házasságból egy lány született, Marlene már anyaként lett világsztár. Kabarékban énekelt, a legenda szerint itt figyelt fel különös, mély hangjára, erotikus kisugárzására a nézőtéren üldögélő Josef von Sternberg rendező, s rögvest rá osztotta A kék angyal című filmje főszerepét. Lola, az életunt bárénekesnő szerepéből főként Dietrich hosszú lába emlékezetes, a filmcsillagot ezután sokszor fényképezték lentről felfelé haladva, a hangsúlyt egymillió dollárra biztosított lábára helyezve.

Marlene Dietrich

1930-ban a Paramount stúdió szerződtette Greta Garbo riválisának. Első hollywoodi filmjének első mondata így hangzott: „Köszönöm, nincs szükségem segítségre!″ – pedig az angol nyelvvel akkor még kiejtési gondjai is voltak. Néhány év alatt a legjobban kereső sztárok közé küzdötte fel magát, bár a pénzt el is költötte ruhákra, könyvekre, általában a művészetekre. Amikor a nácik a német filmipar uralkodó királynőjének hívták haza, nemet mondott, sőt amerikai állampolgárságért folyamodott, amit 1939-ben meg is kapott. Minden eszközzel segítette a fasizmus elől menekülő emigránsokat, akikre olykor maga főzött, egyik kosztosával, a francia Jean Gabinnel nemcsak együtt szerepeltek egy szerelmi drámában, de az életben is egymásba szerettek. Dietrich a második világháború idején minden más hírességnél több hadikötvényt jegyzett, a fronton nemegyszer életveszélyben volt, amikor szórakoztatta a katonákat. A háború végén tiszti rangot, a legmagasabb amerikai és francia polgári kitüntetést, a Szabadság érdemérmet és a Becsületrendet is megkapta. Hollywoodba visszatérve a legnagyobb rendezőkkel (Alfred Hitchcock, Fritz Lang, Orson Welles) forgatott. Soha nem titkolta, hogy nem különösebben érdekli a filmezés, nem is volt könnyű vele dolgozni. A stúdióknak mégis szükségük volt a nevére és hírnevére, neki pedig a csillagászati gázsira, ezért újra meg újra a kamera elé állt. Legismertebb filmjei a Billy Wilder rendezte A vád tanúja (alakításáért Arany Glóbusz-díjra jelölték) és a Stanley Kramer által forgatott Ítélet Nürnbergben. Utóbbi film politikai állásfoglalását is tükrözi, ő mondta a nürnbergi háborús bűnösök peréről szóló dokumentumfilm szövegét is.

Marlene Dietrich

Szerepelt vígjátékokban, könnyebb darabokban is. Oscar-díjra, első német színésznőként, egyetlen alkalommal, 1931-ben jelölték a Marokkó című romantikus alkotásért, melyben búgó hangú dizőz volt Gary Cooper oldalán, a Szőke Vénuszban pedig Cary Grant volt a partnere. Több filmjében humoráról és szatirizáló képességéről tett tanúságot. Karrierje tetőpontján, az 1930-as években Hollywood legnépszerűbb és legjobban fizetett csillaga volt, akinek kisugárzása a férfiakat és a nőket is megbabonázta. 1960 óta csillaga díszíti a Hírességek sétányát, 1968-ban a színházi Oscarnak nevezett különleges Tony-díjjal tüntették ki. A rekedtes hangú Dietrich 1953-tól sanzonénekesként is fellépett, tomboló sikerrel: rekordja 69 vastaps volt. Dalestjein mindig elénekelte a második világháborúban a front mindkét oldalán népszerű Lili Marleen című katonadalt, és elhangzott az elesett katonákról szóló Hova tűnt a sok virág is, németül. A világon mindenhol tomboló lelkesedés fogadta, csak Németországban tüntettek többször is a hazaáruló fellépései ellen. Szülővárosa, Berlin a megbékélés gesztusaként halála után tíz évvel fogadta díszpolgárává, nevét ma utca és tér viseli a német fővárosban, és 2011 szeptemberében ő kapta az első csillagot a berlini Hírességek sétányán.

Marlene Dietrich

Pályafutásának 1975-ben combnyaktörés vetett végett, többé nem állt színpadra, kamera elé is csak egyszer. Az 1978-as Dzsigoló azonban a sztárparádé ellenére bukásnak bizonyult, Dietrich állítólag csak David Bowie kedvéért vállalta utolsó filmszerepét. Élete végén, akárcsak egykori hollywoodi vetélytársa, Greta Garbo, teljes visszavonultságban élt Párizsban. Utolsó éveiben az ágyhoz kötve – akárcsak bakfisként az intézetben – Goethe írásaival vigasztalódott, és a házmester naponta hatkilónyi újságot és könyvet cipelt fel neki. Az 1986-ban róla készült dokumentumfilmben az arcát már nem engedte megmutatni, a közönség emlékezetében régi szépségében akart megmaradni. A külvilággal telefonon tartotta a kapcsolatot, csak a lánya látogathatta. Marlene Dietrich 1992. május 6-án, kilencvenévesen halt meg Párizsban, végakaratának megfelelően Berlinben temették el. A forgatásokon mindig ragaszkodott ahhoz, hogy legyen tükör a közelben, így folyamatosan ellenőrizhette sminkjét és frizuráját. Fotóin, ha nem volt magával elégedett, tollal karcsúbbra retusálta alakját, forgatásnál ügyelt az előnyös megvilágításra. Bár számtalan férfival és nővel hozták kapcsolatba, viszonyait diszkréten kezelte, leginkább az emberi butaságot gyűlölte. Inkább személyiségnek, mint színésznőnek tartotta magát. Dietrich azon hírességek egyike, akit Madonna név szerint megemlít Vogue című dalában.

(mti)

• Publikálva: 2017.05.04. 12:21

Magyar játékfilmek