a rovat írásai

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

A fogason marad a surdasapka

Meghalt Ljubisa Samardzic szerb színész, akit a magyar közönség leginkább a Forró szél című jugoszláv sorozat Surdájaként ismerhet. A 81 éves színész halálhírét péntek éjjel jelentette a szerb sajtó.

Arany Oroszlánt ért A víz alakja

Guillermo del Toro The Shape of Water című filmje – egy nő és egy tengeri teremtmény kapcsolatának története – nyerte el a 74. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, az Arany Oroszlánt szombat este.

Nem egészen két hónap és itt a Budapest Noir

2017. november 2-án mutatják be a magyar mozik a Budapest Noir c. nagyjátékfilmet. A Budapest Noir Gárdos Éva rendezésében, a Pioneer Pictures gyártásában, Kemény Ildikó vezető producer irányításával készült, főszereplői Kolovratnik Krisztián, Tenki Réka, Kulka János, Kováts Adél, Dobó Kata, Anger Zsolt és Törőcsik Franciska.

Film összes cikke »

Dietrich, a filmbálvány

Marlene Dietrich leadHuszonöt éve, 1992. május 6-án halt meg Marlene Dietrich, minden idők egyik legnagyobb filmbálványa.

Marie Magdalene Dietrich 1901. december 27-én született Berlinben. Apja, majd annak halála után mostohaapja is katonatiszt volt, így meg kellett tanulnia zongorázni, hegedülni, sütni-főzni, franciául beszélni, hogy eszményi porosz feleség lehessen. Nevelőapja az első világháborúban elesett, intézetbe került, ahol Goethe írásaival és filozófiájával vigasztalódott. Zenei álmait egy kézsérülés törte ketté, ezután Max Reinhardt színiiskolájában tanult, de statisztálásnál többre nem vitte. Megismerkedett viszont Rudolf Sieber rendezővel, aki kisebb filmszerepekhez segítette, és 1924-ben feleségül is vette. A rövid házasságból egy lány született, Marlene már anyaként lett világsztár. Kabarékban énekelt, a legenda szerint itt figyelt fel különös, mély hangjára, erotikus kisugárzására a nézőtéren üldögélő Josef von Sternberg rendező, s rögvest rá osztotta A kék angyal című filmje főszerepét. Lola, az életunt bárénekesnő szerepéből főként Dietrich hosszú lába emlékezetes, a filmcsillagot ezután sokszor fényképezték lentről felfelé haladva, a hangsúlyt egymillió dollárra biztosított lábára helyezve.

Marlene Dietrich

1930-ban a Paramount stúdió szerződtette Greta Garbo riválisának. Első hollywoodi filmjének első mondata így hangzott: „Köszönöm, nincs szükségem segítségre!″ – pedig az angol nyelvvel akkor még kiejtési gondjai is voltak. Néhány év alatt a legjobban kereső sztárok közé küzdötte fel magát, bár a pénzt el is költötte ruhákra, könyvekre, általában a művészetekre. Amikor a nácik a német filmipar uralkodó királynőjének hívták haza, nemet mondott, sőt amerikai állampolgárságért folyamodott, amit 1939-ben meg is kapott. Minden eszközzel segítette a fasizmus elől menekülő emigránsokat, akikre olykor maga főzött, egyik kosztosával, a francia Jean Gabinnel nemcsak együtt szerepeltek egy szerelmi drámában, de az életben is egymásba szerettek. Dietrich a második világháború idején minden más hírességnél több hadikötvényt jegyzett, a fronton nemegyszer életveszélyben volt, amikor szórakoztatta a katonákat. A háború végén tiszti rangot, a legmagasabb amerikai és francia polgári kitüntetést, a Szabadság érdemérmet és a Becsületrendet is megkapta. Hollywoodba visszatérve a legnagyobb rendezőkkel (Alfred Hitchcock, Fritz Lang, Orson Welles) forgatott. Soha nem titkolta, hogy nem különösebben érdekli a filmezés, nem is volt könnyű vele dolgozni. A stúdióknak mégis szükségük volt a nevére és hírnevére, neki pedig a csillagászati gázsira, ezért újra meg újra a kamera elé állt. Legismertebb filmjei a Billy Wilder rendezte A vád tanúja (alakításáért Arany Glóbusz-díjra jelölték) és a Stanley Kramer által forgatott Ítélet Nürnbergben. Utóbbi film politikai állásfoglalását is tükrözi, ő mondta a nürnbergi háborús bűnösök peréről szóló dokumentumfilm szövegét is.

Marlene Dietrich

Szerepelt vígjátékokban, könnyebb darabokban is. Oscar-díjra, első német színésznőként, egyetlen alkalommal, 1931-ben jelölték a Marokkó című romantikus alkotásért, melyben búgó hangú dizőz volt Gary Cooper oldalán, a Szőke Vénuszban pedig Cary Grant volt a partnere. Több filmjében humoráról és szatirizáló képességéről tett tanúságot. Karrierje tetőpontján, az 1930-as években Hollywood legnépszerűbb és legjobban fizetett csillaga volt, akinek kisugárzása a férfiakat és a nőket is megbabonázta. 1960 óta csillaga díszíti a Hírességek sétányát, 1968-ban a színházi Oscarnak nevezett különleges Tony-díjjal tüntették ki. A rekedtes hangú Dietrich 1953-tól sanzonénekesként is fellépett, tomboló sikerrel: rekordja 69 vastaps volt. Dalestjein mindig elénekelte a második világháborúban a front mindkét oldalán népszerű Lili Marleen című katonadalt, és elhangzott az elesett katonákról szóló Hova tűnt a sok virág is, németül. A világon mindenhol tomboló lelkesedés fogadta, csak Németországban tüntettek többször is a hazaáruló fellépései ellen. Szülővárosa, Berlin a megbékélés gesztusaként halála után tíz évvel fogadta díszpolgárává, nevét ma utca és tér viseli a német fővárosban, és 2011 szeptemberében ő kapta az első csillagot a berlini Hírességek sétányán.

Marlene Dietrich

Pályafutásának 1975-ben combnyaktörés vetett végett, többé nem állt színpadra, kamera elé is csak egyszer. Az 1978-as Dzsigoló azonban a sztárparádé ellenére bukásnak bizonyult, Dietrich állítólag csak David Bowie kedvéért vállalta utolsó filmszerepét. Élete végén, akárcsak egykori hollywoodi vetélytársa, Greta Garbo, teljes visszavonultságban élt Párizsban. Utolsó éveiben az ágyhoz kötve – akárcsak bakfisként az intézetben – Goethe írásaival vigasztalódott, és a házmester naponta hatkilónyi újságot és könyvet cipelt fel neki. Az 1986-ban róla készült dokumentumfilmben az arcát már nem engedte megmutatni, a közönség emlékezetében régi szépségében akart megmaradni. A külvilággal telefonon tartotta a kapcsolatot, csak a lánya látogathatta. Marlene Dietrich 1992. május 6-án, kilencvenévesen halt meg Párizsban, végakaratának megfelelően Berlinben temették el. A forgatásokon mindig ragaszkodott ahhoz, hogy legyen tükör a közelben, így folyamatosan ellenőrizhette sminkjét és frizuráját. Fotóin, ha nem volt magával elégedett, tollal karcsúbbra retusálta alakját, forgatásnál ügyelt az előnyös megvilágításra. Bár számtalan férfival és nővel hozták kapcsolatba, viszonyait diszkréten kezelte, leginkább az emberi butaságot gyűlölte. Inkább személyiségnek, mint színésznőnek tartotta magát. Dietrich azon hírességek egyike, akit Madonna név szerint megemlít Vogue című dalában.

(mti)

• Publikálva: 2017.05.04. 12:21

Magyar játékfilmek