a rovat írásai

Tízezerszeres áron ment el a váza

A becsült ár tízezerszereséért és ezzel rekordáron, ötmillió svájci frankért (1,3 milliárd forint) kelt el egy bizonytalan korú kínai váza egy genfi aukción.

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Kiállítást ajándékozott a Budavár testvérvárosának, Zentának

Megnyílt A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítás a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékkiállítást a Budavári Önkormányzat ajándékozta testvérvárosának azért, hogy a 320 éves zentai csata nemzeti és világtörténelmi jelentőségét bemutassák és egy állandó tárlatot hozzanak létre a zentai Városháza toronyszobájában.

Körbeutazza az országot a Seuso-kincs

Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

A mozi, amelynek nyitását Kosztolányi meg is verselte

Azért foglalkozunk most a Corvin mozival, mert éppen hatvan éve annak, hogy a megkapaszkodó Kádár-féle hatalom újjáépíttette a forradalom alatt rommá lőtt, félig leégett épületet. Bizony, feledtetni akarván az akkori napokat, csillivilli mozi lett ismét a Corvin, ahol először tudták az országban levetíteni a cinemascope filmeket.

Amikor a komputer megjelent az otthonokban

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és Nagy Károly magángyűjtő közös kiállításon mutatja be az informatikatörténet egy fontos és népszerű szeletét az első házi számítógépek világát.

Szobor a város asszonyainak, leányainak

Magánadományból, egy helyi vállalkozó felajánlásaként állítanak köztéri szobrot Nagykanizsán az egykori kereskedővárosi múltra és a város lányaira, asszonyaira emlékezve.

Ludovikás tiszt, partizán és a forradalom tábornoka

Száz esztendeje született Eperjesen Maléter Pál, aki önként jelentkezett katonának, majd fogságba esve partizánnak, hogy aztán a forradalom honvédelmi minisztereként csalják tőrbe, és végezzék ki kötél által, ami mindig nagy megszégyenítés egy katonának.

Derviskolostor a szőlőhegyen, a szultán sírjánál

Folytatódik szeptembertől a Szigetvár-turbéki szőlőhegyen felfedezett Szulejmán-sírkomplexum feltárása, közölte Pap Norbert, a kutatás vezetője.A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója elmondta: a türbe és dzsámi mellett eddig csak kismértékben feltárt derviskolostor régészeti kutatásával és az erődítmény további vizsgálatával folytatódik a munka.

Kőművessegédből kultúrpápa

Hogy mi volt a közös Napóleon és a kommunisták idejében, arra egyszerű a válasz. Míg a kis korzikainál minden katona úgymond a tarsolyában hordta a marsallbotot – így lett a huszár Murat-ból lovassági tábornok, majd király – addig a kommunisták alatt is lett villamoskalauzból miniszter (Kossa István), vagy éppen kőművessegédből évtizedeken át a kultúrpolitika teljhatalmú ura. 100 éve született Appel Henrik néven a későbbi Aczél György, aki barátai között tudhatta, Kádár Jánost, Illyés Gyulát és talán még Kodályt is.

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

Művelődés összes cikke »

Egy igazi vasminiszter

BarossleadSzázhuszonöt éve, 1892. május 9-én halt meg Baross Gábor, a magyar államvasúti rendszer megteremtője, a dualizmus korszakának egyik legkiemelkedőbb gazdaságpolitikusa.

1848. július 6-án született Pruzsinán (később Barossháza, ma Pruzina, Szlovákia). Középiskoláit Léván a piaristáknál, Győrben és Esztergomban a bencéseknél végezte, majd Pesten szerzett jogi diplomát. Ezután hazatért Trencsénbe, ahol a határozott magatartású, felkészült fiatalember főjegyző lett, majd 1875-ben a puhói kerületben szabadelvű képviselővé választották, három év múlva az országgyűlés jegyzője lett. Tisza Kálmán miniszterelnök felfigyelt a tehetséges fiatalemberre és 1882-ben nyugat-európai tanulmányútra küldte. Barosst egyre jobban vonzotta közgazdaság és tanulmányozni kezdte az ország kereskedelmi szerződéseit, különös tekintettel az Olaszországgal fenntartott kereskedelmi kapcsolatokra és a szállítás kérdéseire. A fővárosból kiinduló vasútvonalak utolsó métereit építették már, amikor 1883-ban közlekedési államtitkárrá nevezték ki, 1886-ban közmunka- és közlekedésügyi miniszter lett.

baross
(Forrás: mult-kor.hu)

Hatalmas lendülettel és akaraterővel kezdte meg munkáját. Első miniszteri ténykedéseként részletes kimutatásban számokkal bizonyította és győzte meg a képviselőket a vasút további államosításának szükségességéről. Célja az volt, hogy a határok felé vezető útvonalakat és ezzel együtt a külkereskedelmet az állam ellenőrizése alá vonja. Baross úgy vélte, hogy a vasút minden körülmények között gazdasági húzóerő. Tevékenységének és reformjainak köszönhetően ezután a vasút többé nem "ürítette" a kincstárat, ugrásszerűen megnőttek az állam innen származó bevételei. A vasúti hálózatot továbbfejlesztette, a vagon- és mozdonyparkot jelentősen megnövelte. Nevéhez fűződik a vasúti zónadíjszabás kialakítása, amely lényegesen csökkentette a személyszállítás viteldíjait, egyben a legtávolabbi vidékeket is Budapesthez fűzte. A teheráru-díjszabás kialakításával a mezőgazdasági termékek versenyképességét, a kereskedelem és az iparfejlesztés érdekeit szolgálta. A magyar tapasztalatokat több európai államban is hasznosították, majd a kontinens vasúti vezetői 1890-ben berni tanácskozásukon egységes elveket léptettek életbe az árufuvarozásban. Az egyezmény pontjai közé bekerültek a magyarországi gyakorlat legfontosabb elemei. Baross minisztersége idején vezették be az egységes időszámítást, 1891. augusztus 1-jétől egész Magyarország a közép-európai időzónába tartozott, ami megkönnyítette a menetrend összeállítását. Megalkotta az első modern úttörvényt, megváltoztatva a közutak addigi osztályozását, rendet teremtett az út- és hídvámok évszázados káoszában. Megalapította a Posta-takarékpénztárat, egyesítette a postát és távírdát, az államvasútnál a német helyett a magyar nyelvű levelezést, a vasúti tisztviselőknél a magyar nyelvtudást tette kötelezővé.

baross manda
(Forrás: MaNDA)

Trefort Ágoston halála után egy hónapig vallás és közoktatásügyi miniszter, 1889-ben három hónapig belügyminiszter is volt. Az ipari szakoktatást 63 tanonciskola és több ipari szakiskola létesítésével támogatta. A vízi közlekedés korszerűsítésének kérdései is foglalkoztatták. Kiépítette Fiume kikötőjét, fejlesztette a dunai hajózást, a magyar tengerhajózást, rendkívül nagy erőfeszítéseket tett a Vaskapu szabályozására. 1892-ben személyesen ellenőrizte a munkálatokat, útja alatt meghűlt és már betegen tért haza. Egészségi állapotával nem törődött, nem változtatott munkatempóján. A betegség rövid idő alatt aláásta egészségét, pályájának, népszerűségének csúcsán, 44 éves korában érte a halál 1892. május 9-én. Baross Gábor korszerű magyar kereskedelmet és közlekedési hálózatot teremtett. A hazai érdekeket szem előtt tartva megvalósította a fél évszázada kidolgozott államvasúti elképzeléseket és egységes magyar közlekedési rendszert alakított ki. Tette mindezt egyéni érdek nélkül és mások egyéni érdeke ellenére. A következetességéről és határozottságáról híres Baross Gábor a vasútügy terén elért eredményei miatt joggal kapta a vasminiszterjelzőt.  Számos oktatási intézményt, utcát és teret neveztek el róla. Egyik legszebb szobrát, Szécsi Antal alkotását, már 1898-ban felállították Budapesten, a róla elnevezett téren, a Keleti pályaudvar előtt.

Baross Gábor egyik beszámolóját itt olvashatják adatbázisunkban.

(mti)

• Publikálva: 2017.05.07. 13:24