a rovat írásai

Igaza lett Kossuth Cassandrának?

150 évvel ezelőtt, május 22-i keltezéssel született meg Kossuth Lajos híres Cassandra-levele, mellyel a Deák Ferenc által tető alá hozott kiegyezést bírálja, és egyben ennek következményeképp a magyar nemzet halált jósolja. Az írás címezettje Deák, akit egyszerűen csak „barátomként” szólít meg. A terjedelmes értekezés sajtó- és politikai vitákat gerjesztett, de a kiegyezés folyamatát nem szakította meg.

Sírjaik Kárpátalján domborulnak

A magyarországi Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület több mint 10 évet felölelő kárpátaljai hadisírgondozói tevékenységét bemutató fotókiállítás nyílt Beregszászon.

Kezdődik a Magyarpolányi Passió

A Magyarpolányi Passió a hagyományokhoz híven a falu lakóinak előadásában látható majd június első három hétvégéjén. A Krisztus szenvedéstörténetét bemutató színdarab a település Kálváriadombján várja az érdeklődőket, tájékoztatta az MTI-t a darab rendezője.

Szent László és a kun új színben Sepsikilyénben

Teljes pompájában látható ismét a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent László-legendát ábrázoló freskója, miután a Rómer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány irányításával befejeződtek a restaurálási munkálatok, mondta az MTI-nek Diószegi László, az alapítvány igazgatója.

Sátoraljaújhelyen Az év múzeuma

A Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályaként működő sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeuma nyerte el Az év múzeuma 2016 pályázat fődíját; Az év kiállítása pedig az OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeumának Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című tárlata lett.

A kolhozból Manchesterbe indul Engels

A nagy-britanniai Manchesterbe szállítják egy kelet-ukrajnai faluból Friedrich Engels (1820-1895) német társadalomtudós, Karl Marx mellett a Kommunista kiáltvány társszerzőjének és a marxizmus tudományos elmélete megalapozójának szobrát, adta hírül a TSZN ukrán hírtelevízió.

Utolsó győzelmünk hordágyról megszerezve

Éppen 100 esztendeje ezen a napon történt kevés 20. századi katonai sikereink egyike, az otrantói tengeri áttörés. Ami talán a csatát vezető Horthy Miklós személye miatt is felejtésre volt ítélve egészen a rendszerváltásig, vagy még tovább is. Pedig már csak a számok alapján is egyértelmű a siker. Most, az események után 100 évvel talán már le lehet írni azt is, hogy a győzelem Horthy Miklósnak a vezényletével valósult meg, aki öt sebből vérezve, egy becsapódástól a hallását is elvesztve vezényelte le a csata végét, és vitte győzelemre a többszörös túlerő ellen hajóinkat.

Elgurították a 1100 tonnás síremléket

Látványos művelettel egészben áthelyeztek egy középkori mauzóleumot Törökországban, mert a műemléket elönthette volna a Tigris folyón épülő óriásgát vize.

P.S. (Utóirat): Szeretlek

Jóval könnyebb lett volna Mária Terézia helyzete, ha messengeren vagy emailben tudott volna üzeneteket küldeni a gyerekeinek. A német-római császárné naponta küldött leveleket fiainak és lányainak, amelyekben az uralkodói kötelességeikre és házastársi kötelezettségeikre hívta fel a figyelmet.

Nadrágot hordó uralkodó szoknyában

„Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert áldozatkészségéhez folyamodunk. Személyünk, gyermekeink, koronánk és a birodalom végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét” – mondta a 300 éve született Mária Terézia 1741-ben, mikor már csak ránk számíthatott trónjának megőrzésében. Hiába, mindig is lovagias nemzet voltunk, de cserében nem mindig azt kaptuk, amit elvárhattunk volna. Mária Teréziától sem, aki ugyan adott sok jót is a magyarságnak, de még többet a dinasztiának és hű osztrákjainak.

Hogyan is költöztessék Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát?

Régészek és restaurátorok tanácskoztak vasárnap Kairóban arról, hogyan lehet biztonságosan új kiállítási helyükre, a város egy másik részében épülő új múzeumba szállítani az egyiptomi főváros központjában lévő Egyiptomi Múzeumból Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát.

Művelődés összes cikke »

Egy igazi vasminiszter

BarossleadSzázhuszonöt éve, 1892. május 9-én halt meg Baross Gábor, a magyar államvasúti rendszer megteremtője, a dualizmus korszakának egyik legkiemelkedőbb gazdaságpolitikusa.

1848. július 6-án született Pruzsinán (később Barossháza, ma Pruzina, Szlovákia). Középiskoláit Léván a piaristáknál, Győrben és Esztergomban a bencéseknél végezte, majd Pesten szerzett jogi diplomát. Ezután hazatért Trencsénbe, ahol a határozott magatartású, felkészült fiatalember főjegyző lett, majd 1875-ben a puhói kerületben szabadelvű képviselővé választották, három év múlva az országgyűlés jegyzője lett. Tisza Kálmán miniszterelnök felfigyelt a tehetséges fiatalemberre és 1882-ben nyugat-európai tanulmányútra küldte. Barosst egyre jobban vonzotta közgazdaság és tanulmányozni kezdte az ország kereskedelmi szerződéseit, különös tekintettel az Olaszországgal fenntartott kereskedelmi kapcsolatokra és a szállítás kérdéseire. A fővárosból kiinduló vasútvonalak utolsó métereit építették már, amikor 1883-ban közlekedési államtitkárrá nevezték ki, 1886-ban közmunka- és közlekedésügyi miniszter lett.

baross
(Forrás: mult-kor.hu)

Hatalmas lendülettel és akaraterővel kezdte meg munkáját. Első miniszteri ténykedéseként részletes kimutatásban számokkal bizonyította és győzte meg a képviselőket a vasút további államosításának szükségességéről. Célja az volt, hogy a határok felé vezető útvonalakat és ezzel együtt a külkereskedelmet az állam ellenőrizése alá vonja. Baross úgy vélte, hogy a vasút minden körülmények között gazdasági húzóerő. Tevékenységének és reformjainak köszönhetően ezután a vasút többé nem "ürítette" a kincstárat, ugrásszerűen megnőttek az állam innen származó bevételei. A vasúti hálózatot továbbfejlesztette, a vagon- és mozdonyparkot jelentősen megnövelte. Nevéhez fűződik a vasúti zónadíjszabás kialakítása, amely lényegesen csökkentette a személyszállítás viteldíjait, egyben a legtávolabbi vidékeket is Budapesthez fűzte. A teheráru-díjszabás kialakításával a mezőgazdasági termékek versenyképességét, a kereskedelem és az iparfejlesztés érdekeit szolgálta. A magyar tapasztalatokat több európai államban is hasznosították, majd a kontinens vasúti vezetői 1890-ben berni tanácskozásukon egységes elveket léptettek életbe az árufuvarozásban. Az egyezmény pontjai közé bekerültek a magyarországi gyakorlat legfontosabb elemei. Baross minisztersége idején vezették be az egységes időszámítást, 1891. augusztus 1-jétől egész Magyarország a közép-európai időzónába tartozott, ami megkönnyítette a menetrend összeállítását. Megalkotta az első modern úttörvényt, megváltoztatva a közutak addigi osztályozását, rendet teremtett az út- és hídvámok évszázados káoszában. Megalapította a Posta-takarékpénztárat, egyesítette a postát és távírdát, az államvasútnál a német helyett a magyar nyelvű levelezést, a vasúti tisztviselőknél a magyar nyelvtudást tette kötelezővé.

baross manda
(Forrás: MaNDA)

Trefort Ágoston halála után egy hónapig vallás és közoktatásügyi miniszter, 1889-ben három hónapig belügyminiszter is volt. Az ipari szakoktatást 63 tanonciskola és több ipari szakiskola létesítésével támogatta. A vízi közlekedés korszerűsítésének kérdései is foglalkoztatták. Kiépítette Fiume kikötőjét, fejlesztette a dunai hajózást, a magyar tengerhajózást, rendkívül nagy erőfeszítéseket tett a Vaskapu szabályozására. 1892-ben személyesen ellenőrizte a munkálatokat, útja alatt meghűlt és már betegen tért haza. Egészségi állapotával nem törődött, nem változtatott munkatempóján. A betegség rövid idő alatt aláásta egészségét, pályájának, népszerűségének csúcsán, 44 éves korában érte a halál 1892. május 9-én. Baross Gábor korszerű magyar kereskedelmet és közlekedési hálózatot teremtett. A hazai érdekeket szem előtt tartva megvalósította a fél évszázada kidolgozott államvasúti elképzeléseket és egységes magyar közlekedési rendszert alakított ki. Tette mindezt egyéni érdek nélkül és mások egyéni érdeke ellenére. A következetességéről és határozottságáról híres Baross Gábor a vasútügy terén elért eredményei miatt joggal kapta a vasminiszterjelzőt.  Számos oktatási intézményt, utcát és teret neveztek el róla. Egyik legszebb szobrát, Szécsi Antal alkotását, már 1898-ban felállították Budapesten, a róla elnevezett téren, a Keleti pályaudvar előtt.

Baross Gábor egyik beszámolóját itt olvashatják adatbázisunkban.

(mti)

• Publikálva: 2017.05.07. 13:24