a rovat írásai

Igaza lett Kossuth Cassandrának?

150 évvel ezelőtt, május 22-i keltezéssel született meg Kossuth Lajos híres Cassandra-levele, mellyel a Deák Ferenc által tető alá hozott kiegyezést bírálja, és egyben ennek következményeképp a magyar nemzet halált jósolja. Az írás címezettje Deák, akit egyszerűen csak „barátomként” szólít meg. A terjedelmes értekezés sajtó- és politikai vitákat gerjesztett, de a kiegyezés folyamatát nem szakította meg.

Sírjaik Kárpátalján domborulnak

A magyarországi Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület több mint 10 évet felölelő kárpátaljai hadisírgondozói tevékenységét bemutató fotókiállítás nyílt Beregszászon.

Kezdődik a Magyarpolányi Passió

A Magyarpolányi Passió a hagyományokhoz híven a falu lakóinak előadásában látható majd június első három hétvégéjén. A Krisztus szenvedéstörténetét bemutató színdarab a település Kálváriadombján várja az érdeklődőket, tájékoztatta az MTI-t a darab rendezője.

Szent László és a kun új színben Sepsikilyénben

Teljes pompájában látható ismét a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent László-legendát ábrázoló freskója, miután a Rómer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány irányításával befejeződtek a restaurálási munkálatok, mondta az MTI-nek Diószegi László, az alapítvány igazgatója.

Sátoraljaújhelyen Az év múzeuma

A Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályaként működő sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeuma nyerte el Az év múzeuma 2016 pályázat fődíját; Az év kiállítása pedig az OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeumának Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című tárlata lett.

A kolhozból Manchesterbe indul Engels

A nagy-britanniai Manchesterbe szállítják egy kelet-ukrajnai faluból Friedrich Engels (1820-1895) német társadalomtudós, Karl Marx mellett a Kommunista kiáltvány társszerzőjének és a marxizmus tudományos elmélete megalapozójának szobrát, adta hírül a TSZN ukrán hírtelevízió.

Utolsó győzelmünk hordágyról megszerezve

Éppen 100 esztendeje ezen a napon történt kevés 20. századi katonai sikereink egyike, az otrantói tengeri áttörés. Ami talán a csatát vezető Horthy Miklós személye miatt is felejtésre volt ítélve egészen a rendszerváltásig, vagy még tovább is. Pedig már csak a számok alapján is egyértelmű a siker. Most, az események után 100 évvel talán már le lehet írni azt is, hogy a győzelem Horthy Miklósnak a vezényletével valósult meg, aki öt sebből vérezve, egy becsapódástól a hallását is elvesztve vezényelte le a csata végét, és vitte győzelemre a többszörös túlerő ellen hajóinkat.

Elgurították a 1100 tonnás síremléket

Látványos művelettel egészben áthelyeztek egy középkori mauzóleumot Törökországban, mert a műemléket elönthette volna a Tigris folyón épülő óriásgát vize.

P.S. (Utóirat): Szeretlek

Jóval könnyebb lett volna Mária Terézia helyzete, ha messengeren vagy emailben tudott volna üzeneteket küldeni a gyerekeinek. A német-római császárné naponta küldött leveleket fiainak és lányainak, amelyekben az uralkodói kötelességeikre és házastársi kötelezettségeikre hívta fel a figyelmet.

Nadrágot hordó uralkodó szoknyában

„Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert áldozatkészségéhez folyamodunk. Személyünk, gyermekeink, koronánk és a birodalom végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét” – mondta a 300 éve született Mária Terézia 1741-ben, mikor már csak ránk számíthatott trónjának megőrzésében. Hiába, mindig is lovagias nemzet voltunk, de cserében nem mindig azt kaptuk, amit elvárhattunk volna. Mária Teréziától sem, aki ugyan adott sok jót is a magyarságnak, de még többet a dinasztiának és hű osztrákjainak.

Hogyan is költöztessék Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát?

Régészek és restaurátorok tanácskoztak vasárnap Kairóban arról, hogyan lehet biztonságosan új kiállítási helyükre, a város egy másik részében épülő új múzeumba szállítani az egyiptomi főváros központjában lévő Egyiptomi Múzeumból Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát.

Művelődés összes cikke »

Utolsó győzelmünk hordágyról megszerezve

HorthyleadÉppen 100 esztendeje ezen a napon történt kevés 20. századi katonai sikereink egyike, az otrantói tengeri áttörés. Ami talán a csatát vezető Horthy Miklós személye miatt is felejtésre volt ítélve egészen a rendszerváltásig, vagy még tovább is. Pedig már csak a számok alapján is egyértelmű a siker. Most, az események után 100 évvel talán már le lehet írni azt is, hogy a győzelem Horthy Miklósnak a vezényletével valósult meg, aki öt sebből vérezve, egy becsapódástól a hallását is elvesztve vezényelte le a csata végét, és vitte győzelemre a többszörös túlerő ellen hajóinkat.

A Nagy Háború Földközi-tengeren zajló fejezetét az antant úgy kívánta leegyszerűsíteni, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia flottáját egyszerűen bezárta az Adriára. Ezt az olasz csizma sarkától induló hajózárral érte el még a szerb csapatok Korfura való kimenekítése után. A hajózár úgynevezett drifterek, részben felfegyverzett halászhajók csoportjai által vontatott drótkötél hálókból, és az ezekre telepített érzékelőkből, aknákból állott, és első sorban a tengeralattjárókat volt hivatva megfogni (mindössze egyet-kettőt sikerült elsüllyeszteni vele a fennállása alatt). Ha támadás érte a folyamatosan mozgó hajókat, a környék kikötőiből, első sorban Brindisiből, azonnal erős olasz és angol kötelékek indultak a a helyszínre. A hajózár ellen összesen 16 kisebb, nagyobb támadást jegyeztek fel, köztük három érte el a „csata” mértéket. Az első ilyen 1915. december 28-án, a második pedig 1916. június 8-9-én zajlott, de különösebb sikereket a tengerészeink ekkor még nem értek el. És az is a történethez tartozik, hogy a további támadások motorja az 1915 januárjában, Fiumében tengerre bocsájtott Novara gyorscirkáló első parancsnoka, Horthy Miklós volt. Aki végül is nagy nehezen meggyőzte Maximilian Njegovan tengernagyot az újabb akció szükségességéről, és 1917. május 14-én este el is indult a kis flotta Cattaróból. A három gyorscirkáló, a 27 tengeri csomót is tudó Novara, Helgoland és Saida mellett két romboló, a Csepel és a Balaton alkotta a támadó erőket. A csapatot egy német és két monarchiás tengeralattjáró is elkísérte, a felderítésben pedig a hidroplánok segítettek.

ottranto

A támadó flotta rendben el is érte a mozgó hajózárat, 12 driftert elsüllyesztettek, tízet pedig súlyosan megrongáltak. Az akkor éppen három csoportban úszó 47 halászhajóból egy 12-es kötelék jutott a Novarának, közülük hetet küldtek a tenger fenekére, de a csónakokon menekülőkre a kor szokásai szerint nem lőttek. Időközben a kísérő két romboló egy kisebb olasz konvojra bukkant, amit egy romboló fedezett, és a hajókkal együtt ezt is elsüllyesztették éppen, mikor erős támadás érte őket. Két brit cirkáló és 5 olasz romboló támadt rájuk, kénytelenek voltak Cattaro irányában elmenekülni. Viszont a támadás hírére Horthyék is a helyszínre érkeztek, és 12 kilométeres távolságból megszólaltak a nagy hajóágyúk, megkezdődött az ütközet. Csakhogy az angolok 15,2 cm-es lövegei messzebbre hordtak, mint a mi tíz és feleseink, ezért Horthy mesterséges köd fedezete alatt 4,5 km-re közelítette meg az ellenséges flottát. Az adok-kapokban 9:50-kor először a Helgoland, majd 10:10-kor a Novara parancsnoki tornya is találatot kapott, ez utóbbiban sérült meg súlyosan Horthy is, az égő uniformist úgy szaggatták le róla és egy időre elvesztette az eszméletét is. (Az itt szerzett halláskárosodása élete végéig elkísérte.) 10:30 kor a következő telitalálat a Novara kazánjait éri, a hajó meg is bénul, végül a Saida veszi vontatókötélre. De az antant erői nem végzik be a munkát, inkább az érkező felmentő flotta ellen vesznek fel pozíciót, végül pedig elhagyják a helyszínt. Ekkor érte őket a német U 89-es támadása, ami torpedóival súlyosan megrongálta a brit vezérhajót, és elsüllyesztett egy francia rombolót is.

ottranto
Vezénylés a hordágyról (forrás: mult-kor.hu)

A győzelmet számokra fordítva: az antant 83 halottat és 72 sebesültet vesztett szemben a Monarchia 15 halottjával és 31 sebesültjével. Hajók terén még nagyobb a siker, nálunk csak a két cirkáló sérült meg, az antant viszont elvesztett 12 driftert, két szállítóhajót, két rombolót és súlyosan megsérült a vezérhajója is. Így aztán le is állították az éjszakai járőrözéseket a szorosban, nyugodtan mehettek a német és az osztrák-magyar tengeralattjárók, amerre akartak. Horthy végül a flotta utolsó parancsnokaként hagyta el az Adriát,  hőstettéért előbb megkapta a hadiékítményekkel ellátott 2. osztályú katonai érdemkeresztet, majd a  Katonai Mária Terézia rendet is. A Novarát aztán valami miatt a horvátok helyett a franciák szerezték meg a háború végén és iskolahajót csináltak belőle. Aztán a 40-es évek elején darabokra vágták és felhasználták saját céljaikra.

Pálffy Lajos

 

• Publikálva: 2017.05.15. 12:23