a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

Utolsó győzelmünk hordágyról megszerezve

HorthyleadÉppen 100 esztendeje ezen a napon történt kevés 20. századi katonai sikereink egyike, az otrantói tengeri áttörés. Ami talán a csatát vezető Horthy Miklós személye miatt is felejtésre volt ítélve egészen a rendszerváltásig, vagy még tovább is. Pedig már csak a számok alapján is egyértelmű a siker. Most, az események után 100 évvel talán már le lehet írni azt is, hogy a győzelem Horthy Miklósnak a vezényletével valósult meg, aki öt sebből vérezve, egy becsapódástól a hallását is elvesztve vezényelte le a csata végét, és vitte győzelemre a többszörös túlerő ellen hajóinkat.

A Nagy Háború Földközi-tengeren zajló fejezetét az antant úgy kívánta leegyszerűsíteni, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia flottáját egyszerűen bezárta az Adriára. Ezt az olasz csizma sarkától induló hajózárral érte el még a szerb csapatok Korfura való kimenekítése után. A hajózár úgynevezett drifterek, részben felfegyverzett halászhajók csoportjai által vontatott drótkötél hálókból, és az ezekre telepített érzékelőkből, aknákból állott, és első sorban a tengeralattjárókat volt hivatva megfogni (mindössze egyet-kettőt sikerült elsüllyeszteni vele a fennállása alatt). Ha támadás érte a folyamatosan mozgó hajókat, a környék kikötőiből, első sorban Brindisiből, azonnal erős olasz és angol kötelékek indultak a a helyszínre. A hajózár ellen összesen 16 kisebb, nagyobb támadást jegyeztek fel, köztük három érte el a „csata” mértéket. Az első ilyen 1915. december 28-án, a második pedig 1916. június 8-9-én zajlott, de különösebb sikereket a tengerészeink ekkor még nem értek el. És az is a történethez tartozik, hogy a további támadások motorja az 1915 januárjában, Fiumében tengerre bocsájtott Novara gyorscirkáló első parancsnoka, Horthy Miklós volt. Aki végül is nagy nehezen meggyőzte Maximilian Njegovan tengernagyot az újabb akció szükségességéről, és 1917. május 14-én este el is indult a kis flotta Cattaróból. A három gyorscirkáló, a 27 tengeri csomót is tudó Novara, Helgoland és Saida mellett két romboló, a Csepel és a Balaton alkotta a támadó erőket. A csapatot egy német és két monarchiás tengeralattjáró is elkísérte, a felderítésben pedig a hidroplánok segítettek.

ottranto

A támadó flotta rendben el is érte a mozgó hajózárat, 12 driftert elsüllyesztettek, tízet pedig súlyosan megrongáltak. Az akkor éppen három csoportban úszó 47 halászhajóból egy 12-es kötelék jutott a Novarának, közülük hetet küldtek a tenger fenekére, de a csónakokon menekülőkre a kor szokásai szerint nem lőttek. Időközben a kísérő két romboló egy kisebb olasz konvojra bukkant, amit egy romboló fedezett, és a hajókkal együtt ezt is elsüllyesztették éppen, mikor erős támadás érte őket. Két brit cirkáló és 5 olasz romboló támadt rájuk, kénytelenek voltak Cattaro irányában elmenekülni. Viszont a támadás hírére Horthyék is a helyszínre érkeztek, és 12 kilométeres távolságból megszólaltak a nagy hajóágyúk, megkezdődött az ütközet. Csakhogy az angolok 15,2 cm-es lövegei messzebbre hordtak, mint a mi tíz és feleseink, ezért Horthy mesterséges köd fedezete alatt 4,5 km-re közelítette meg az ellenséges flottát. Az adok-kapokban 9:50-kor először a Helgoland, majd 10:10-kor a Novara parancsnoki tornya is találatot kapott, ez utóbbiban sérült meg súlyosan Horthy is, az égő uniformist úgy szaggatták le róla és egy időre elvesztette az eszméletét is. (Az itt szerzett halláskárosodása élete végéig elkísérte.) 10:30 kor a következő telitalálat a Novara kazánjait éri, a hajó meg is bénul, végül a Saida veszi vontatókötélre. De az antant erői nem végzik be a munkát, inkább az érkező felmentő flotta ellen vesznek fel pozíciót, végül pedig elhagyják a helyszínt. Ekkor érte őket a német U 89-es támadása, ami torpedóival súlyosan megrongálta a brit vezérhajót, és elsüllyesztett egy francia rombolót is.

ottranto
Vezénylés a hordágyról (forrás: mult-kor.hu)

A győzelmet számokra fordítva: az antant 83 halottat és 72 sebesültet vesztett szemben a Monarchia 15 halottjával és 31 sebesültjével. Hajók terén még nagyobb a siker, nálunk csak a két cirkáló sérült meg, az antant viszont elvesztett 12 driftert, két szállítóhajót, két rombolót és súlyosan megsérült a vezérhajója is. Így aztán le is állították az éjszakai járőrözéseket a szorosban, nyugodtan mehettek a német és az osztrák-magyar tengeralattjárók, amerre akartak. Horthy végül a flotta utolsó parancsnokaként hagyta el az Adriát,  hőstettéért előbb megkapta a hadiékítményekkel ellátott 2. osztályú katonai érdemkeresztet, majd a  Katonai Mária Terézia rendet is. A Novarát aztán valami miatt a horvátok helyett a franciák szerezték meg a háború végén és iskolahajót csináltak belőle. Aztán a 40-es évek elején darabokra vágták és felhasználták saját céljaikra.

Pálffy Lajos

 

• Publikálva: 2017.05.15. 12:23