a rovat írásai

Igaza lett Kossuth Cassandrának?

150 évvel ezelőtt, május 22-i keltezéssel született meg Kossuth Lajos híres Cassandra-levele, mellyel a Deák Ferenc által tető alá hozott kiegyezést bírálja, és egyben ennek következményeképp a magyar nemzet halált jósolja. Az írás címezettje Deák, akit egyszerűen csak „barátomként” szólít meg. A terjedelmes értekezés sajtó- és politikai vitákat gerjesztett, de a kiegyezés folyamatát nem szakította meg.

Sírjaik Kárpátalján domborulnak

A magyarországi Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület több mint 10 évet felölelő kárpátaljai hadisírgondozói tevékenységét bemutató fotókiállítás nyílt Beregszászon.

Kezdődik a Magyarpolányi Passió

A Magyarpolányi Passió a hagyományokhoz híven a falu lakóinak előadásában látható majd június első három hétvégéjén. A Krisztus szenvedéstörténetét bemutató színdarab a település Kálváriadombján várja az érdeklődőket, tájékoztatta az MTI-t a darab rendezője.

Szent László és a kun új színben Sepsikilyénben

Teljes pompájában látható ismét a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent László-legendát ábrázoló freskója, miután a Rómer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány irányításával befejeződtek a restaurálási munkálatok, mondta az MTI-nek Diószegi László, az alapítvány igazgatója.

Sátoraljaújhelyen Az év múzeuma

A Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályaként működő sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeuma nyerte el Az év múzeuma 2016 pályázat fődíját; Az év kiállítása pedig az OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeumának Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című tárlata lett.

A kolhozból Manchesterbe indul Engels

A nagy-britanniai Manchesterbe szállítják egy kelet-ukrajnai faluból Friedrich Engels (1820-1895) német társadalomtudós, Karl Marx mellett a Kommunista kiáltvány társszerzőjének és a marxizmus tudományos elmélete megalapozójának szobrát, adta hírül a TSZN ukrán hírtelevízió.

Utolsó győzelmünk hordágyról megszerezve

Éppen 100 esztendeje ezen a napon történt kevés 20. századi katonai sikereink egyike, az otrantói tengeri áttörés. Ami talán a csatát vezető Horthy Miklós személye miatt is felejtésre volt ítélve egészen a rendszerváltásig, vagy még tovább is. Pedig már csak a számok alapján is egyértelmű a siker. Most, az események után 100 évvel talán már le lehet írni azt is, hogy a győzelem Horthy Miklósnak a vezényletével valósult meg, aki öt sebből vérezve, egy becsapódástól a hallását is elvesztve vezényelte le a csata végét, és vitte győzelemre a többszörös túlerő ellen hajóinkat.

Elgurították a 1100 tonnás síremléket

Látványos művelettel egészben áthelyeztek egy középkori mauzóleumot Törökországban, mert a műemléket elönthette volna a Tigris folyón épülő óriásgát vize.

P.S. (Utóirat): Szeretlek

Jóval könnyebb lett volna Mária Terézia helyzete, ha messengeren vagy emailben tudott volna üzeneteket küldeni a gyerekeinek. A német-római császárné naponta küldött leveleket fiainak és lányainak, amelyekben az uralkodói kötelességeikre és házastársi kötelezettségeikre hívta fel a figyelmet.

Nadrágot hordó uralkodó szoknyában

„Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert áldozatkészségéhez folyamodunk. Személyünk, gyermekeink, koronánk és a birodalom végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét” – mondta a 300 éve született Mária Terézia 1741-ben, mikor már csak ránk számíthatott trónjának megőrzésében. Hiába, mindig is lovagias nemzet voltunk, de cserében nem mindig azt kaptuk, amit elvárhattunk volna. Mária Teréziától sem, aki ugyan adott sok jót is a magyarságnak, de még többet a dinasztiának és hű osztrákjainak.

Hogyan is költöztessék Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát?

Régészek és restaurátorok tanácskoztak vasárnap Kairóban arról, hogyan lehet biztonságosan új kiállítási helyükre, a város egy másik részében épülő új múzeumba szállítani az egyiptomi főváros központjában lévő Egyiptomi Múzeumból Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát.

Művelődés összes cikke »

Sátoraljaújhelyen Az év múzeuma

év múzeuma leadA Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályaként működő sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeuma nyerte el Az év múzeuma 2016 pályázat fődíját; Az év kiállítása pedig az OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeumának Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című tárlata lett.

A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület 1997 óta hirdeti meg és szervezi Az év múzeuma pályázatot, 2011 óta pedig Az év kiállítása pályázatot. Az előbbire ebben az esztendőben öt intézmény, az utóbbira pedig 16 állandó vagy időszaki kiállítás nevezett be. A két bíráló bizottság a pályázók által beküldött dokumentáció és a helyszíneken szerzett tapasztalatok alapján hozta meg döntését - emlékeztetett a szerdai budapesti eredményhirdetésen a társaság ügyvezető elnöke. Deme Péter közölte: Az év múzeuma pályázat fődíját a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Kazinczy Ferenc Múzeuma nyerte el a múzeumi munka minden területén felmutatott stratégiai alapú, átfogó és kiegyensúlyozott fejlesztéseiért, továbbá a helyi identitás támogatásában és a régió turisztikai vonzerejének erősítésében elért eredményeiért. A bíráló bizottság különdíjjal jutalmazta a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumot új látogatócsoportok, elsősorban a fiatalok bevonása terén elért eredményeiért, innovatív közösségi projektjeiért, a képzőművészet, különösen a kortárs művészet bemutatásában és támogatásában vállalt erőfeszítéseiért. Elismerő oklevélben részesült a dunaújvárosi Intercisa Múzeum, a budapesti PIM, valamint a Tokaji Múzeum.

év múzeuma

Az év kiállítása pályázat második fordulójába került hét kiállítás közül a fődíjat az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bajor Gizi Színészmúzeumában megrendezett Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című időszaki kiállítás kapja (kurátorok: Simándi Katalin és Sipőcz Mariann, látvány: Mihalkov György), amely rendkívül gazdag kommunikációs készlettel tette befogadhatóvá és avatta időtállóvá egy múltbéli művész életét és életművét. A bíráló bizottság különdíjban részesíti a BTM Kiscelli Múzeum #moszkvater – A Széll Kálmán tér története című időszaki kiállítását (kurátorok: Simonovics Ildikó és Maczó Balázs), amely a média és a nagyközönség bevonásával interaktív módon örökítette meg egy ikonikus városi tér társadalmi szerepét. Elismerő oklevélben részesül az egri Dobó István Vármúzeum Lőpor füst – kövek között című állandó tárlata; a Magyar Természettudományi Múzeum „Igéző virágok szemlélésében″ – Haynald Lajos hagyatéka című időszaki kiállítása; a Paksi Városi Múzeum Paksi Metszet című állandó kiállítása; a Pesterzsébeti Múzeum „Doktor úr kérem.″ Egészség-ügyek és orvos történetek Pesterzsébeten a XX. században című időszaki kiállítása; továbbá a Tatabányai Múzeum Metamorfózis - Ember és természet kapcsolata az Által-ér völgyében című állandó kiállítása. A Pulszky Társaság szakmai, érdekképviseleti, szervezeti munkája terén hosszú időn át folytatott, kiemelkedő és jelentős tevékenység elismerésére alapított Éri István-díjat Szűcsné Zomborka Márta néprajzos szakember, a társaság alapító tagja, alelnöke kapta. A magyar múzeumügy fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájáruló szakemberek elismerésére szolgáló Pulszky Ferenc-díj jutalmazottja Kriston Vízi József etnográfus, kultúraközvetítő, korábbi főtitkár, a 40 éven aluli szakemberek munkáját elismerő Pulszky Károly-díjat pedig Hegedűs Krisztián néprajzos-történész muzeológus veheti át. Az eredményhirdetésre, a díjak és oklevelek átadására szombaton kerül sor a Múzeumok Majálisa keretében.

(mti)

• Publikálva: 2017.05.17. 12:36