a rovat írásai

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Kiállítást ajándékozott a Budavár testvérvárosának, Zentának

Megnyílt A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítás a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékkiállítást a Budavári Önkormányzat ajándékozta testvérvárosának azért, hogy a 320 éves zentai csata nemzeti és világtörténelmi jelentőségét bemutassák és egy állandó tárlatot hozzanak létre a zentai Városháza toronyszobájában.

Körbeutazza az országot a Seuso-kincs

Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

A mozi, amelynek nyitását Kosztolányi meg is verselte

Azért foglalkozunk most a Corvin mozival, mert éppen hatvan éve annak, hogy a megkapaszkodó Kádár-féle hatalom újjáépíttette a forradalom alatt rommá lőtt, félig leégett épületet. Bizony, feledtetni akarván az akkori napokat, csillivilli mozi lett ismét a Corvin, ahol először tudták az országban levetíteni a cinemascope filmeket.

Amikor a komputer megjelent az otthonokban

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és Nagy Károly magángyűjtő közös kiállításon mutatja be az informatikatörténet egy fontos és népszerű szeletét az első házi számítógépek világát.

Szobor a város asszonyainak, leányainak

Magánadományból, egy helyi vállalkozó felajánlásaként állítanak köztéri szobrot Nagykanizsán az egykori kereskedővárosi múltra és a város lányaira, asszonyaira emlékezve.

Ludovikás tiszt, partizán és a forradalom tábornoka

Száz esztendeje született Eperjesen Maléter Pál, aki önként jelentkezett katonának, majd fogságba esve partizánnak, hogy aztán a forradalom honvédelmi minisztereként csalják tőrbe, és végezzék ki kötél által, ami mindig nagy megszégyenítés egy katonának.

Derviskolostor a szőlőhegyen, a szultán sírjánál

Folytatódik szeptembertől a Szigetvár-turbéki szőlőhegyen felfedezett Szulejmán-sírkomplexum feltárása, közölte Pap Norbert, a kutatás vezetője.A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója elmondta: a türbe és dzsámi mellett eddig csak kismértékben feltárt derviskolostor régészeti kutatásával és az erődítmény további vizsgálatával folytatódik a munka.

Kőművessegédből kultúrpápa

Hogy mi volt a közös Napóleon és a kommunisták idejében, arra egyszerű a válasz. Míg a kis korzikainál minden katona úgymond a tarsolyában hordta a marsallbotot – így lett a huszár Murat-ból lovassági tábornok, majd király – addig a kommunisták alatt is lett villamoskalauzból miniszter (Kossa István), vagy éppen kőművessegédből évtizedeken át a kultúrpolitika teljhatalmú ura. 100 éve született Appel Henrik néven a későbbi Aczél György, aki barátai között tudhatta, Kádár Jánost, Illyés Gyulát és talán még Kodályt is.

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Művelődés összes cikke »

Szent László és a kun új színben Sepsikilyénben

rómer tervTeljes pompájában látható ismét a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent László-legendát ábrázoló freskója, miután a Rómer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány irányításával befejeződtek a restaurálási munkálatok, mondta az MTI-nek Diószegi László, az alapítvány igazgatója.

A megújult freskót szerdán avatták fel ünnepélyes keretek között a közigazgatásilag Sepsiszentgyörgyhöz tartozó településen. Diószegi László elmondta: a templom falképeit már a XIX. század végén feltárták, de visszameszelték, majd az 1980-as évek végén kezdődött egy kutatás, amikor a templom súlyosan károsodott egy földrengés következtében. Az igazgató rámutatott: 30 évig tartott a falképek restaurálása, amelyek a templomhajó teljes felületét befedik mind a déli, mind a nyugati, mind az északi falon. Az északi falat borító freskón látható a Szent László-legenda, amely kivételesen jó állapotban maradt meg – tette hozzá. Gyülekezete már nincs a templomnak, de a városnak és az unitárius egyháznak az a szándéka, hogy rendszeresen hangversenyeket, esküvőket és keresztelőket tartanak ott, ami azért fontos, mert irányt mutathat, miként szolgálhatják a közösséget a gyülekezet nélkül maradt értékes templomok – mondta az igazgató. Hangsúlyozta: a külhoni magyar műemlékek felújítását segítő Rómer Flóris Terv keretében 2016-ban 80 műemléken kezdődtek el munkálatok, ezek között vannak kisebb méretű kutatások, de szép számban találhatók teljeskörű felújítási munkálatok is.

sepsikilyén
Szent László-legenda Sepsikilyénből (forrás: Teleki László Alapítvány)

Az idén 250 millió forintból gazdálkodó Rómer Flóris Terv legfontosabb feladata nemcsak a veszélyben lévő műemlékek megóvása, az állagvédelem, hanem az értékek dokumentálása, feltárása is. Erdélyben körülbelül 30 műemléken dolgoznak, főleg templomokon, ugyanis Erdélyben sok Árpád-kori templom van – mondta Diószegi László. Kiss Lóránd marosvásárhelyi falkép-restaurátor az MTI-nek elmondta: feltételezhetően a XIV. század végén és XV. század elején készült a sepsikilyéni falkép. A kutatások azt mutatják, hogy Székelyföldön igencsak közkedvelt szent volt Szent László, akinek a legendája is rendkívül ismert volt. A falkép viszonylag épen megmaradt, így az értelmezhetősége sokat javult a viszonylag kevés restaurátori kiegészítéseknek köszönhetően.

(mti)

• Publikálva: 2017.05.18. 09:22