a rovat írásai

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

Amikor kivonult Róma

Egyes vélemények szerint 100 év elég volt ahhoz, hogy Róma kivonulása után Pannónia elveszítse római jellegét. A légiók és a hivatalnoki kar, no és a civil lakosság jó részének a távozása után készült ez az általunk most 3D-ben is tanulmányozható, Szentendrén talált fülbevaló, amin látszik, hogy nem akárki készítette.

Régi erdőpásztorok

Itt egy fotó a mögöttünk hagyott véres 20. század harmincas éveiből. A Pápa környéki Esterházy birtokok erdészeinek a csoportképe. Csak egyet ismerhetünk közülük, annak is csak a vezetéknevét tudjuk. De tudunk mást, például azt, hogy a két világháború közötti Magyarország falvaiban tekintélynek számítottak az erdészek, akik általában az állam, vagy a nagybirtokos erdőit kezelték.

Inkább volt kun, mint magyar?

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője, akinek most az 1262-ben született IV. Kun László királyunk alakjának felidézésével folytatjuk sorozatát.

Tál omphalosszal

Hát itt van ez a kis egyszerű tálka, ha pedig a Balatoni Múzeumban készített leírását is megnézzük, akkor mindjárt ott is van az a bizonyos „omphalosz” kifejezés. És ott van még Rezi, pontosabban Rezi-cseri neve, a homokbányáé, ahol manapság íjászversenyeket rendeznek, a hetvenes évek elején pedig kelta temetőt tártak fel itt.

Tátika és Rezi, a két tojás

Ha már szó esett itt a Rezi váráról írott cikkben Tátikáról, hát utazzunk most el a Zalaszántó feletti „hegyekbe”, 413 méter magasra Tátika várának romjaihoz. Ez az erősség, Rezihez hasonlatosan, soha nem került bele a fontosabb krónikákba, nem fűződnek megvédéséhez, elfoglalásához hősi énekek. De létezett már a tatárjárás előtt is, és vagy négy évszázadon keresztül szolgálta aktuális urait.

Rosszul öltözött sírásók kora

Még a rendszerváltást megelőző időben minden valamirevaló falunak volt sírásója is. Nem számított éppen nagy tekintélynek, de szerepe – lássuk be – meglehetősen fontos volt akkoriban. Archívumunkban kutatva megint csak Keszthelyre utazunk, ahol néhány fotográfia is készült a hetvenes-nyolcvanas években ezekről az emberekről.

MaNDA összes cikke »

Magyarnak lenni

közkincstárlead

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

Felesleges is tovább azon gondolkodni, hogy mit rakhatunk mindezekhez hozzá, hiszen a lélek egy és oszthatatlan. Ahogy másutt írták: „A nemzet: szellemi alkotás, történelmi sors, közösségvállalás és feladat.”

A világban sokfelé, szinte mindenütt élnek magyarok. Magyarság azonban csak egy van, és a magyar nemzet, amely a lélek irányította sorsközösségben létrejött, egységes. A Földön 15 millióan beszélnek magyarul. Sok ez, vagy kevés? A világon több ezer nyelv él. Ezek között – létszámunk szerint – a hatvanadik helyen állunk. Európában a tizenkettedik legtöbb ember által beszélt nyelv a magyar.

....
Forrás: MaNDA

Magyarnak tehát az nevezhető, aki magyarnak vallja magát. Aki minden igyekezetével arra törekszik, hogy minél jobban elsajátítsa a magyar nyelvet és kultúrát. Aki akárhol is éljen, érdekli Magyarország sorsa, és ahol teheti, szolgálja a magyarok közösségét. Magyarnak lenni annyi, mint vállalni a magyarságot. Nem kérkedni azzal, de nem is szégyenkezni. Széchenyi István mondta: „Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók”. Minden magyar szívében ott élnek a Szózat költőjének, Vörösmarty Mihálynak szavai: „Hazádnak rendületlenül, légy híve, oh magyar”. Hazánknak, szellemi értelemben vett közös nemzetünknek – akárhol is éljen a világban bárki magyar ember - hazánknak tehát rendületlenül híve lehet.

Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés, amelyet természetesen a győztes antanhatalmak diktáltak, szétszabdalta Magyarországot. Az ország területének 2/3-át, népességének 3/5-ét, természeti kincseinek legnagyobb részét elvették és a környező országoknak adták. Ezzel megbomlott a Kárpát-medence – addig szinte példátlan harmóniát adó – természetes egysége. Az újonnan megalakult Csehszlovákiához csatolták 62 ezer négyzetkilométeres területtel a Felvidék és Kárpátalja több mint 3,5 milliós népességét – benne egymilliónál több magyarral. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak, a későbbi Jugoszláviának adták Horvátországot, Bácskát, Bánátot és a Vajdaságot, 63 ezer négyzetkilométer területtel, négymillió – benne közel 600 ezer magyar – emberrel. Még Ausztriának is jutott 4 ezer négyzetkilométer, 350 ezer - benne majdnem 30 ezer magyar emberrel. A békediktátum legnagyobb nyertese Románia volt, megkapták Erdélyt. 104 ezer négyzetkilométert, azaz nagyobb területet vettek el, mint a maradék anyaország, ötmilliónál több lakossal, akik közül közel kétmillió volt magyar. Ha a trianoni országcsonkítás számait egymás mellé helyezzük, óriási terület és népességveszteség adatait látjuk. A Magyar Királyság 324 ezer négyzetkilométeres területéből 92 ezer maradt, 21 milliós lakosságából 7 és fél millió, 10 milliós magyar népességéből 6,7 millió a megcsonkított Magyarországon.

Dippold Pál

 

• Publikálva: 2017.06.01. 12:39

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

III. Béla
Szép szál ember volt ez a III. Béla – És elég gazdag is. Ezt onnan tudjuk, hogy amikor Béla már királyként megkérte második felesége, Capet Margit kezét, leendő sógorának, II. Fülöp Ágost francia királynak elküldte büszkén bevételeinek a listáját is. Hogy lássa már a francúz kolléga, nem kerül rossz helyre a testvére.