a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

Magyarnak lenni

közkincstárlead

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

Felesleges is tovább azon gondolkodni, hogy mit rakhatunk mindezekhez hozzá, hiszen a lélek egy és oszthatatlan. Ahogy másutt írták: „A nemzet: szellemi alkotás, történelmi sors, közösségvállalás és feladat.”

A világban sokfelé, szinte mindenütt élnek magyarok. Magyarság azonban csak egy van, és a magyar nemzet, amely a lélek irányította sorsközösségben létrejött, egységes. A Földön 15 millióan beszélnek magyarul. Sok ez, vagy kevés? A világon több ezer nyelv él. Ezek között – létszámunk szerint – a hatvanadik helyen állunk. Európában a tizenkettedik legtöbb ember által beszélt nyelv a magyar.

....
Forrás: MaNDA

Magyarnak tehát az nevezhető, aki magyarnak vallja magát. Aki minden igyekezetével arra törekszik, hogy minél jobban elsajátítsa a magyar nyelvet és kultúrát. Aki akárhol is éljen, érdekli Magyarország sorsa, és ahol teheti, szolgálja a magyarok közösségét. Magyarnak lenni annyi, mint vállalni a magyarságot. Nem kérkedni azzal, de nem is szégyenkezni. Széchenyi István mondta: „Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók”. Minden magyar szívében ott élnek a Szózat költőjének, Vörösmarty Mihálynak szavai: „Hazádnak rendületlenül, légy híve, oh magyar”. Hazánknak, szellemi értelemben vett közös nemzetünknek – akárhol is éljen a világban bárki magyar ember - hazánknak tehát rendületlenül híve lehet.

Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés, amelyet természetesen a győztes antanhatalmak diktáltak, szétszabdalta Magyarországot. Az ország területének 2/3-át, népességének 3/5-ét, természeti kincseinek legnagyobb részét elvették és a környező országoknak adták. Ezzel megbomlott a Kárpát-medence – addig szinte példátlan harmóniát adó – természetes egysége. Az újonnan megalakult Csehszlovákiához csatolták 62 ezer négyzetkilométeres területtel a Felvidék és Kárpátalja több mint 3,5 milliós népességét – benne egymilliónál több magyarral. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak, a későbbi Jugoszláviának adták Horvátországot, Bácskát, Bánátot és a Vajdaságot, 63 ezer négyzetkilométer területtel, négymillió – benne közel 600 ezer magyar – emberrel. Még Ausztriának is jutott 4 ezer négyzetkilométer, 350 ezer - benne majdnem 30 ezer magyar emberrel. A békediktátum legnagyobb nyertese Románia volt, megkapták Erdélyt. 104 ezer négyzetkilométert, azaz nagyobb területet vettek el, mint a maradék anyaország, ötmilliónál több lakossal, akik közül közel kétmillió volt magyar. Ha a trianoni országcsonkítás számait egymás mellé helyezzük, óriási terület és népességveszteség adatait látjuk. A Magyar Királyság 324 ezer négyzetkilométeres területéből 92 ezer maradt, 21 milliós lakosságából 7 és fél millió, 10 milliós magyar népességéből 6,7 millió a megcsonkított Magyarországon.

Dippold Pál

 

• Publikálva: 2017.06.01. 12:39

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.