a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

Magyarnak lenni

közkincstárlead

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

Felesleges is tovább azon gondolkodni, hogy mit rakhatunk mindezekhez hozzá, hiszen a lélek egy és oszthatatlan. Ahogy másutt írták: „A nemzet: szellemi alkotás, történelmi sors, közösségvállalás és feladat.”

A világban sokfelé, szinte mindenütt élnek magyarok. Magyarság azonban csak egy van, és a magyar nemzet, amely a lélek irányította sorsközösségben létrejött, egységes. A Földön 15 millióan beszélnek magyarul. Sok ez, vagy kevés? A világon több ezer nyelv él. Ezek között – létszámunk szerint – a hatvanadik helyen állunk. Európában a tizenkettedik legtöbb ember által beszélt nyelv a magyar.

....
Forrás: MaNDA

Magyarnak tehát az nevezhető, aki magyarnak vallja magát. Aki minden igyekezetével arra törekszik, hogy minél jobban elsajátítsa a magyar nyelvet és kultúrát. Aki akárhol is éljen, érdekli Magyarország sorsa, és ahol teheti, szolgálja a magyarok közösségét. Magyarnak lenni annyi, mint vállalni a magyarságot. Nem kérkedni azzal, de nem is szégyenkezni. Széchenyi István mondta: „Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók”. Minden magyar szívében ott élnek a Szózat költőjének, Vörösmarty Mihálynak szavai: „Hazádnak rendületlenül, légy híve, oh magyar”. Hazánknak, szellemi értelemben vett közös nemzetünknek – akárhol is éljen a világban bárki magyar ember - hazánknak tehát rendületlenül híve lehet.

Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés, amelyet természetesen a győztes antanhatalmak diktáltak, szétszabdalta Magyarországot. Az ország területének 2/3-át, népességének 3/5-ét, természeti kincseinek legnagyobb részét elvették és a környező országoknak adták. Ezzel megbomlott a Kárpát-medence – addig szinte példátlan harmóniát adó – természetes egysége. Az újonnan megalakult Csehszlovákiához csatolták 62 ezer négyzetkilométeres területtel a Felvidék és Kárpátalja több mint 3,5 milliós népességét – benne egymilliónál több magyarral. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak, a későbbi Jugoszláviának adták Horvátországot, Bácskát, Bánátot és a Vajdaságot, 63 ezer négyzetkilométer területtel, négymillió – benne közel 600 ezer magyar – emberrel. Még Ausztriának is jutott 4 ezer négyzetkilométer, 350 ezer - benne majdnem 30 ezer magyar emberrel. A békediktátum legnagyobb nyertese Románia volt, megkapták Erdélyt. 104 ezer négyzetkilométert, azaz nagyobb területet vettek el, mint a maradék anyaország, ötmilliónál több lakossal, akik közül közel kétmillió volt magyar. Ha a trianoni országcsonkítás számait egymás mellé helyezzük, óriási terület és népességveszteség adatait látjuk. A Magyar Királyság 324 ezer négyzetkilométeres területéből 92 ezer maradt, 21 milliós lakosságából 7 és fél millió, 10 milliós magyar népességéből 6,7 millió a megcsonkított Magyarországon.

Dippold Pál

 

• Publikálva: 2017.06.01. 12:39

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.