a rovat írásai

Sok pénzt adtak Einstein leveleiért

190 ezer euróért (58,7 millió forintért) keltek el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein levelei, melyekben a fizikáról, Istenről és Izrael államról is írt.

Főbejárata az athéni Erekhteion mintáját követi

Száznyolcvan éve, 1837. június 22-én helyezték el Pesten a Magyar Nemzeti Múzeum épületének alapkövét.

A fejedelmi aranykortól a kisemmizésig

Tiltott kastélyok – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében címmel nyílt nemzetközi vándorkiállítás a Pesti Vigadóban.

Kalapács alatt David Rockefeller gyűjteménye

A márciusban elhunyt David Rockefeller mesés műkincsgyűjteményéből, bútoraiból és egyéb berendezési tárgyaiból rendeznek árverést jövő tavasszal, jelentette be a Christie's árverési ház.

Az első versenyt természetesen a gróf lovai nyerték meg

Hogy 190 évvel ezelőtt is ekkora lett volna a meleg, az nem nagyon hiszem. Először is akkoriban még nem is álmodtak az üvegházhatásról, aztán meg éppen ezen a napon rendezték meg az első hazai lóversenyt az Üllői és a Soroksári utak között, a Széchenyi István gróf által kijelölt pályán.

Az angol királyfi és a szász erődtemplomok

Az erdélyi szász erődtemplomok restaurálását, környezetük felélesztését, turisztikai és gazdasági hálózatokba való bevonását tűzi ki célul Károly herceg Romániában bejegyzett civil szervezete, a Walesi Herceg Románia Alapítvány – közölte a Mediafax hírügynökség.

Robotok, mesterséges intelligenciák és mellékhatásaik

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) aktívan dolgozik azért, hogy a robotika fejlődésének minél több haszonélvezője legyen, de a „kockázatokra és mellékhatásokra” is felhívjuk a figyelmet. Az NJSZT ennek szellemében most robotika kiállítást rendez a Társaság Informatika Történeti Kiállításában.

Előkerült az elveszettnek hitt fontos oklevél

Előkerült Szombathely 1607-es kiváltságlevele, amelyet évszázadok óta elveszettnek hittek. A dokumentumot hétfőn mutatták be Szombathelyen, a Vas Megyei Levéltárban, és egy hétig a nagyközönség is megtekintheti az épület földszintjén nyílt kiállításon.

Tudós hegymászó és a Vatikán első uralkodója

Százhatvan éve, 1857. május 31-én született XI. Piusz pápa, a független Vatikánvárosi Állam első uralkodója.

JFK 100

Vannak érdekes dolgok, ilyen például a 100 éve született John Fitzgerald Kennedy népszerűségének folyamatos növekedése. Másokat inkább el szoktak idővel felejteni az emberek, míg ő jó húsz évvel ezelőtt nem tartozott az Államok tíz legismertebb, legnagyobbra értékelt elnökei közé, most stabilan a negyedik helyet foglalja el a listán, ha időközben nem lett már bronzérmes.

Az idő és Rust repülése

Az idő repül, már harminc éve annak is, hogy Matthias Rust leszállt Cessnájával a Vörös Téren, hogy Gorbacsovval beszélgethessen a világbékéről. A szovjet pártfőtitkárral végül később sem sikerült találkoznia (Gorbi valamiért sosem volt kíváncsi rá), de tettével tovább repesztette a diktatúra ledönthetetlennek tartott falát.

Művelődés összes cikke »

Az első versenyt természetesen a gróf lovai nyerték meg

SzechenyiistvanleadHogy 190 évvel ezelőtt is ekkora lett volna a meleg, az nem nagyon hiszem. Először is akkoriban még nem is álmodtak az üvegházhatásról, aztán meg éppen ezen a napon rendezték meg az első hazai lóversenyt az Üllői és a Soroksári utak között, a Széchenyi István gróf által kijelölt pályán.

Nagy melegben nem igazán lehet lóversenyezni sem, már csak azok a fránya bögölyök, pőcsikek sem engedik, amik ilyenkor már csapatostul támadják a szerencsétlen, védekezésre csaknem képtelen állatokat. A lovak így idegesek, nehezen fékezhetők, mennének, amerre látnak valami enyhülést keresni eme kegyetlen rovarok csípéseire. (A legjobb orvosság egy alapos sárfürdő lehet, ami némi természetes védelmet nyújt ott is, ahova már nem ér el a lovak farka.) Aztán az is lehet, hogy éppen meleg is volt, és bögölyök is voltak 190 évvel ezelőtt ezen a napon, csakhogy az 1822-ben a bécsi udvarnak Széchenyi gróf benyújtott engedélykérelemre ekkor, 1827 tavaszán jött meg a kedvező válasz. Így hát meg kellett rendezni a versenyt, ha törik, ha szakad, mert különben megint csak lemaradunk valamely téren, aminek gondolata ott kísértett Széchenyi fejében, folyton folyvást cselekvésre ösztönözve a grófot.

lóverseny
Nemzeti színek

Aki maga is jeles lovas volt, olyannyira, hogy neve is egy katonai lovasbravúrral került a köztudatba. Napóleon ellen harcolva a lipcsei csatában, mint huszártiszt átlovagolt az ellenséges táboron, hogy üzenetet vigyen a svéd királynak. Aki aztán az ő vezetésével ért oda még időben az ütközetbe, és döntötte el a csatát. Széchenyi 1826-ig maradt a katonaság kötelékében, de sokat utazgatott, és már 1815-ben eljutott Angliába. Ahol három dolgot talált figyelemre méltónak és átültetendőnek: az alkotmányt, a gépipart és a lótenyésztést. Később ugyan elévülhetetlen érdemeket szerzet a magyar alkotmányosság és a gépipar létrehozásában is, de mindenek előtt a nyugati mintájú lóversenyzés meghonosításához fogott hozzá barátaival. Mert Magyarországon ugyan voltak jó lovak és lovasok mindig, de ahhoz a teljesítményhez, amit az Epsomi derby-n az 1780-as évektől bemutattak az angolok, elég távol álltak. Így aztán a gróf 1821-ben összeállította angol mintára az első versenyszabályzatot, majd az angol lovak, dzsokék és trénerek mellett odafigyelt arra is, hogy a magyar tenyésztők is ott legyenek már az első hivatalos versenyen. A cél ugyanis a tenyésztésre való kiválasztás volt, a magyar versenyló állomány létrehozása Angliából hozott mének segítségével.

kincsem
Kincsem

Széchenyi az első versenyről egy levelében emlékezett meg, 25 ezer látogató és 3 ezer lovasfogat jelenlétéről számolt be. A versenyt jórészt az ő lovai nyerték, a 11 induló magyar versenylóból héthez volt valami köze a grófnak. Aki nyilván már korábban versenyistállót alapított Angliából hozott szakemberekkel, de a példa ragadós is volt, követte is az arisztokrácia innovatív része. És a versenyzés is terjedt, Kolozsvártól Debrecenen, Sopronon és Pécsen át egészen Tátralomnicig rendeztek futamokat. Széchenyi a Lovakrul című könyvében összegezte a tapasztalatait 1928-ban, majd a levert szabadságharc után, 1853-ben létrejött a Kisbéri Ménes is, ahol 1874-ben megszületett Kincsen, aki hat országban, 13 pályán 54-szer indult el, és valamennyi versenyt megnyerte.

lóverseny
Azért a csikósok is ott voltak

Az 1880 és 1919 között a mai Puskás Ferenc Stadion helyén álló lóversenypályáról pedig így tudósított Jókai: „Lenn a turfon látni a hazai közélet celebritásait, híres külföldi vendégekkel együtt, de körülöttük ott nyüzsög, ott forr az egész néptömeg: diák, kereskedő, iparos, s az mind lesi, várja a versenyeredményét, keresi a totalizatőrt, fogad a paripákra s osztozik az izgalmaiban, örömében és csalódásaiban a főrangúak mulatságának, s harsogó éljennel üdvözli a győztest. A lóverseny után kocsi-corso, melynél egyik úri fogat a másikat éri kettős sorban végig az Andrássy úton, egyike Budapest legszebb látványainak.”

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.06.06. 11:32