a rovat írásai

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Tízezerszeres áron ment el a váza

A becsült ár tízezerszereséért és ezzel rekordáron, ötmillió svájci frankért (1,3 milliárd forint) kelt el egy bizonytalan korú kínai váza egy genfi aukción.

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Kiállítást ajándékozott a Budavár testvérvárosának, Zentának

Megnyílt A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítás a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékkiállítást a Budavári Önkormányzat ajándékozta testvérvárosának azért, hogy a 320 éves zentai csata nemzeti és világtörténelmi jelentőségét bemutassák és egy állandó tárlatot hozzanak létre a zentai Városháza toronyszobájában.

Körbeutazza az országot a Seuso-kincs

Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

Művelődés összes cikke »

Az első versenyt természetesen a gróf lovai nyerték meg

SzechenyiistvanleadHogy 190 évvel ezelőtt is ekkora lett volna a meleg, az nem nagyon hiszem. Először is akkoriban még nem is álmodtak az üvegházhatásról, aztán meg éppen ezen a napon rendezték meg az első hazai lóversenyt az Üllői és a Soroksári utak között, a Széchenyi István gróf által kijelölt pályán.

Nagy melegben nem igazán lehet lóversenyezni sem, már csak azok a fránya bögölyök, pőcsikek sem engedik, amik ilyenkor már csapatostul támadják a szerencsétlen, védekezésre csaknem képtelen állatokat. A lovak így idegesek, nehezen fékezhetők, mennének, amerre látnak valami enyhülést keresni eme kegyetlen rovarok csípéseire. (A legjobb orvosság egy alapos sárfürdő lehet, ami némi természetes védelmet nyújt ott is, ahova már nem ér el a lovak farka.) Aztán az is lehet, hogy éppen meleg is volt, és bögölyök is voltak 190 évvel ezelőtt ezen a napon, csakhogy az 1822-ben a bécsi udvarnak Széchenyi gróf benyújtott engedélykérelemre ekkor, 1827 tavaszán jött meg a kedvező válasz. Így hát meg kellett rendezni a versenyt, ha törik, ha szakad, mert különben megint csak lemaradunk valamely téren, aminek gondolata ott kísértett Széchenyi fejében, folyton folyvást cselekvésre ösztönözve a grófot.

lóverseny
Nemzeti színek

Aki maga is jeles lovas volt, olyannyira, hogy neve is egy katonai lovasbravúrral került a köztudatba. Napóleon ellen harcolva a lipcsei csatában, mint huszártiszt átlovagolt az ellenséges táboron, hogy üzenetet vigyen a svéd királynak. Aki aztán az ő vezetésével ért oda még időben az ütközetbe, és döntötte el a csatát. Széchenyi 1826-ig maradt a katonaság kötelékében, de sokat utazgatott, és már 1815-ben eljutott Angliába. Ahol három dolgot talált figyelemre méltónak és átültetendőnek: az alkotmányt, a gépipart és a lótenyésztést. Később ugyan elévülhetetlen érdemeket szerzet a magyar alkotmányosság és a gépipar létrehozásában is, de mindenek előtt a nyugati mintájú lóversenyzés meghonosításához fogott hozzá barátaival. Mert Magyarországon ugyan voltak jó lovak és lovasok mindig, de ahhoz a teljesítményhez, amit az Epsomi derby-n az 1780-as évektől bemutattak az angolok, elég távol álltak. Így aztán a gróf 1821-ben összeállította angol mintára az első versenyszabályzatot, majd az angol lovak, dzsokék és trénerek mellett odafigyelt arra is, hogy a magyar tenyésztők is ott legyenek már az első hivatalos versenyen. A cél ugyanis a tenyésztésre való kiválasztás volt, a magyar versenyló állomány létrehozása Angliából hozott mének segítségével.

kincsem
Kincsem

Széchenyi az első versenyről egy levelében emlékezett meg, 25 ezer látogató és 3 ezer lovasfogat jelenlétéről számolt be. A versenyt jórészt az ő lovai nyerték, a 11 induló magyar versenylóból héthez volt valami köze a grófnak. Aki nyilván már korábban versenyistállót alapított Angliából hozott szakemberekkel, de a példa ragadós is volt, követte is az arisztokrácia innovatív része. És a versenyzés is terjedt, Kolozsvártól Debrecenen, Sopronon és Pécsen át egészen Tátralomnicig rendeztek futamokat. Széchenyi a Lovakrul című könyvében összegezte a tapasztalatait 1928-ban, majd a levert szabadságharc után, 1853-ben létrejött a Kisbéri Ménes is, ahol 1874-ben megszületett Kincsen, aki hat országban, 13 pályán 54-szer indult el, és valamennyi versenyt megnyerte.

lóverseny
Azért a csikósok is ott voltak

Az 1880 és 1919 között a mai Puskás Ferenc Stadion helyén álló lóversenypályáról pedig így tudósított Jókai: „Lenn a turfon látni a hazai közélet celebritásait, híres külföldi vendégekkel együtt, de körülöttük ott nyüzsög, ott forr az egész néptömeg: diák, kereskedő, iparos, s az mind lesi, várja a versenyeredményét, keresi a totalizatőrt, fogad a paripákra s osztozik az izgalmaiban, örömében és csalódásaiban a főrangúak mulatságának, s harsogó éljennel üdvözli a győztest. A lóverseny után kocsi-corso, melynél egyik úri fogat a másikat éri kettős sorban végig az Andrássy úton, egyike Budapest legszebb látványainak.”

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.06.06. 11:32