a rovat írásai

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Feltámad haló poraiból a Telekiek kastélya

Az erdélyi Beszterce-Naszód megye önkormányzata 4,8 millió eurós európai uniós finanszírozással felújítja a paszmosi (Posmus) Teleki-kastélyt, közölte a Mediafax hírügynökség.

42 ezer éves gyöngysor a barlangból

Mintegy 42 ezer éves, elefántcsontból készült gyöngyöket találtak a régészek a Sváb-Alb-hegységnek az UNESCO világörökségi listájára frissen felkerült barlangjaiban.

A Művészetek Völgyében is felbukkan a Néprajzi

Egyedüli múzeumként vesz részt idén a Művészetek Völgye fesztiválon a Néprajzi Múzeum, amely július 21. és 30. között Taliándörögdön, az Etno Ligetben minden nap állandó programokkal és koncertekkel, az Etno Portán pedig vetítésekkel várja a fesztiválozókat.

Egy kard különös kalandjai

Több mint 150 év után került elő az amerikai polgárháborúban megalakult első, feketékből álló katonai egység parancsnokának a kardja, amelyet az 1861 és 1865 között zajló konfliktus egyik legfontosabb fegyvereként tartanak számon.

Cenzúrázzák Micimackót?

Rászálltak a Micimackóval kapcsolatos kommentekre a kínai hatóságok; a mesebeli medve képeit még közzé lehet tenni, de hozzászólni már alig-alig lehetett hétfőn az ilyen képekhez, miután korábban többen Hszi Csin-ping kínai elnököt a csacsi öreg medvéhez hasonlították.

God save the Queen, aki most Windsor éppen

Anélkül, hogy csak kicsit is részleteznénk az elképesztően bonyolult családfákat, azért meg kell emlékeznünk a tényről: éppen 100 esztendeje létezik az ködös Albionban jelenleg is uralkodó Windsor-ház. Eme, az ilyen családoknál nem éppen hosszúnak számító uralkodásra (gondoljunk csak a Habsburgokra!) nagyon egyszerű a magyarázat: 1917. július 17-ig egészen máshogy nevezték magukat.

Újabb darabok értek haza a Seuso-kincsből

Magyarországnak sikerült visszaszereznie a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a kormányülés szünetében.

Gépkarabély százmillió példányban

Hetven éves minden idők legismertebb és legnagyobb számban legyártott gépkarabélya, az AK-47-es. Már milliókban mérhető talán áldozatainak száma, lepusztult darabjait büszkén markolják az afrikai gyermekkatonák, és ott van két, nem éppen demokratikus ország címerében is. Hát persze, hogy lopással indult ez a 100 millió legyártott darabot eredményező világkarrier.

Bajoroknak rettenet, magyaroknak világraszóló diadal

Aztán az utóbbi tíz esztendőben, 1100 év után lassan felfedeztük a Pozsonyi csatát is, ahol egy számarányát tekintve jóval kisebb magyar sereg gyakorlatilag megsemmisített három nehézfegyverzettel ellátott keleti frank hadoszlopot. Világraszóló diadal nekünk, végzetes vereség a bajoroknak, pontosabban a keleti frankoknak, akik vissza akarták venni az avaroktól karddal megszerzett Pannóniájukat az új hódítóktól.

Művelődés összes cikke »

Az első versenyt természetesen a gróf lovai nyerték meg

SzechenyiistvanleadHogy 190 évvel ezelőtt is ekkora lett volna a meleg, az nem nagyon hiszem. Először is akkoriban még nem is álmodtak az üvegházhatásról, aztán meg éppen ezen a napon rendezték meg az első hazai lóversenyt az Üllői és a Soroksári utak között, a Széchenyi István gróf által kijelölt pályán.

Nagy melegben nem igazán lehet lóversenyezni sem, már csak azok a fránya bögölyök, pőcsikek sem engedik, amik ilyenkor már csapatostul támadják a szerencsétlen, védekezésre csaknem képtelen állatokat. A lovak így idegesek, nehezen fékezhetők, mennének, amerre látnak valami enyhülést keresni eme kegyetlen rovarok csípéseire. (A legjobb orvosság egy alapos sárfürdő lehet, ami némi természetes védelmet nyújt ott is, ahova már nem ér el a lovak farka.) Aztán az is lehet, hogy éppen meleg is volt, és bögölyök is voltak 190 évvel ezelőtt ezen a napon, csakhogy az 1822-ben a bécsi udvarnak Széchenyi gróf benyújtott engedélykérelemre ekkor, 1827 tavaszán jött meg a kedvező válasz. Így hát meg kellett rendezni a versenyt, ha törik, ha szakad, mert különben megint csak lemaradunk valamely téren, aminek gondolata ott kísértett Széchenyi fejében, folyton folyvást cselekvésre ösztönözve a grófot.

lóverseny
Nemzeti színek

Aki maga is jeles lovas volt, olyannyira, hogy neve is egy katonai lovasbravúrral került a köztudatba. Napóleon ellen harcolva a lipcsei csatában, mint huszártiszt átlovagolt az ellenséges táboron, hogy üzenetet vigyen a svéd királynak. Aki aztán az ő vezetésével ért oda még időben az ütközetbe, és döntötte el a csatát. Széchenyi 1826-ig maradt a katonaság kötelékében, de sokat utazgatott, és már 1815-ben eljutott Angliába. Ahol három dolgot talált figyelemre méltónak és átültetendőnek: az alkotmányt, a gépipart és a lótenyésztést. Később ugyan elévülhetetlen érdemeket szerzet a magyar alkotmányosság és a gépipar létrehozásában is, de mindenek előtt a nyugati mintájú lóversenyzés meghonosításához fogott hozzá barátaival. Mert Magyarországon ugyan voltak jó lovak és lovasok mindig, de ahhoz a teljesítményhez, amit az Epsomi derby-n az 1780-as évektől bemutattak az angolok, elég távol álltak. Így aztán a gróf 1821-ben összeállította angol mintára az első versenyszabályzatot, majd az angol lovak, dzsokék és trénerek mellett odafigyelt arra is, hogy a magyar tenyésztők is ott legyenek már az első hivatalos versenyen. A cél ugyanis a tenyésztésre való kiválasztás volt, a magyar versenyló állomány létrehozása Angliából hozott mének segítségével.

kincsem
Kincsem

Széchenyi az első versenyről egy levelében emlékezett meg, 25 ezer látogató és 3 ezer lovasfogat jelenlétéről számolt be. A versenyt jórészt az ő lovai nyerték, a 11 induló magyar versenylóból héthez volt valami köze a grófnak. Aki nyilván már korábban versenyistállót alapított Angliából hozott szakemberekkel, de a példa ragadós is volt, követte is az arisztokrácia innovatív része. És a versenyzés is terjedt, Kolozsvártól Debrecenen, Sopronon és Pécsen át egészen Tátralomnicig rendeztek futamokat. Széchenyi a Lovakrul című könyvében összegezte a tapasztalatait 1928-ban, majd a levert szabadságharc után, 1853-ben létrejött a Kisbéri Ménes is, ahol 1874-ben megszületett Kincsen, aki hat országban, 13 pályán 54-szer indult el, és valamennyi versenyt megnyerte.

lóverseny
Azért a csikósok is ott voltak

Az 1880 és 1919 között a mai Puskás Ferenc Stadion helyén álló lóversenypályáról pedig így tudósított Jókai: „Lenn a turfon látni a hazai közélet celebritásait, híres külföldi vendégekkel együtt, de körülöttük ott nyüzsög, ott forr az egész néptömeg: diák, kereskedő, iparos, s az mind lesi, várja a versenyeredményét, keresi a totalizatőrt, fogad a paripákra s osztozik az izgalmaiban, örömében és csalódásaiban a főrangúak mulatságának, s harsogó éljennel üdvözli a győztest. A lóverseny után kocsi-corso, melynél egyik úri fogat a másikat éri kettős sorban végig az Andrássy úton, egyike Budapest legszebb látványainak.”

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.06.06. 11:32