a rovat írásai

East az Arénában

Több mint négy évtizeddel ezelőtt indult életművét átívelő, története legnagyobb szabású koncertjére készül az East együttes. A hazai progresszív rockszíntér kiemelkedő formációja október 23-án, a nemzeti ünnepen lép fel a Budapest Sportarénában számos vendéggel.

Michael Nyman az Erkelben

Michael Nyman zenéi szólalnak meg a budapesti Erkel Színházban november 6-án a Michael Nyman Band közreműködésével.

Meghalt Aradszky László

Elhunyt Aradszky László táncdalénekes. A hatvanas évek egyik legnagyobb sztárelőadója vasárnap este halt meg, életének 83. évében, közölte a család hétfőn.

Karmesterverseny Kobajasi Kenicsiróval

Az Erkel Színházban kezdődik a Solti György világhírű karmesterről elnevezett Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny kedden a Filharmónia Magyarország szervezésében, a vendégkarmester az 1974-es karmesterverseny győztese, Kobajasi Kenicsiró lesz.

Pisztolyok dőltek Marilyn Mansonra

Rádőlt a díszlet egy része Marilyn Manson amerikai sztárra szombati New York-i koncertjén, a 48 éves zenészt kórházba szállították, a koncertet félbehagyták.

Új lemez és koncert: 55 éves az Omega!

Volt egyszer egy Vadkelet címmel új lemezzel és december 28-án a Papp László Budapest Sportarénában koncerttel ünnepli 55. születésnapját az Omega együttes. A csapat szombaton első koncertjük helyszínén, az egykori Várklubban idézte fel a múltat és beszélt a jelenről.

A fél Pink Floyd újra Pompejiben

A világpremierrel egy időben, csütörtöktől látható a magyarországi mozikban a Live At Pompeii, David Gilmour, a Pink Floyd egykori legendás gitáros-énekese koncertfilmje. A zenész tavaly csaknem fél évszázad után lépett fel újra a pompeji amfiteátrumban.

Parádés évadnyitót tart az Opera

Az Andrássy úti évadnyitánnyal, szabadtéri előadásokkal és divatbemutatóval, az Erkel Színházban pedig hangversennyel kezdődik szombaton a Magyar Állami Operaház 2017/18-as budapesti évada.

Új U2 album a láthatáron!

Ízelítőül bemutatta új albuma egyik számát, a The Blackout című dalt a U2.

Brünnhilde megsérült, egy férfi bújt a jelmezébe

Megsérült a Bayreuthi Ünnepi Játékok záróelőadásán Catherine Foster. Az operaénekesnő a második felvonásra már nem tudott visszatérni, a színpad széléről énekelte tovább Brünnhildét. Szerepét a rendezőasszisztens, ráadásul egy férfi vette át Az istenek alkonyában.

Lord 45

A jubileumi Aréna-koncertje után új, 45 című lemezét mutatja be csütörtökön a Lord zenekar a Budapest Parkban.

Zene összes cikke »

Még Goebbels is különlegesen szépnek tartotta

orff leadNyolcvan éve, 1937. június 8-án mutatták be Carl Orff német zeneszerző legismertebb és legnépszerűbb zeneművét, a Carmina Burana című oratóriumot.

A katonazenész családban született Orff (1895-1982) Debussyt, Schönberget s leginkább Stravinskyt tekintette példaképének. Pályafutása kezdetén színházi karmesterként és kísérőzenék komponistájaként dolgozott, igazi zeneszerzői pályáját Monteverdi-operáinak átirataival kezdte. 1924-ben Dorothea Günther tornásznővel iskolát alapított Münchenben, a Güntherschuléban gimnasztikát, táncot és zenét tanítottak, a zenei nevelést a mozgásra és a rögtönzésre alapozva. Orff zenepedagógiai módszere főleg a ritmusérzék kifejlesztését, a beszéd, a zene és a mozgás egységét célozta. 1961-ben Salzburgban megalapította a Mozarteumon belül működő Orff-Institutot.
    Saját zenei nyelvét a régebbi formák és stílusok tanulmányozása révén alakította ki, koncepciója egy Wagnert meghaladó, új Gesamtkunstwerk (összművészeti alkotás) volt. Színpadi műveiben a színjáték, a tánc, az ének és a zene teljesen egyenrangú, darabjait ő maga rendezte, ő tervezte a színpadképet és a díszleteket, olykor a szöveget is maga írta. Legsikeresebb műve a Carmina Burana, amely a Catullus szerelmes verseire írt Catulli Carmina (Catullus dalai) és a latin-görög szövegeket felhasználó Trionfo de Afrodite (Afrodité győzelme) című kantátákkal együtt Trionfi (Győzelmek) trilógiáját alkotja. Mesék nyomán születtek A hold és Az okos lány, ógörög témákra az Antigoné, Oidipusz, a zsarnok és Prométheusz című operái, írt húsvéti oratóriumot és karácsonyi játékot. Utolsó művének (De temporum fine comoedia) bemutatója 1973-ban volt a salzburgi fesztiválon.

orff
Munka közben

Művei közül egyik sem közelítette meg a Carmina Burana sikerét és népszerűségét. A szöveg alapjául egy középkori verses kódex, az egyik első világi, nem liturgikus szöveggyűjtemény szolgált. A 11-13. században lejegyzett mintegy 250 vers latin, középfelnémet és ófrancia, időnként kevert, "makaróni" nyelven íródott. Szerzői közül csak néhány nevét ismerjük, többségük goliárdnak nevezett vándordiák és klerikus lehetett. A kódexet 1803-ban találták meg a bajorországi Benediktbeuern bencés apátságában, a latin Carmina Burana szó szerint azt jelenti: beuerni dalok, mert az apátság latin neve Bura Sancti Benedicti. A latinul és görögül is kiválóan tudó Orffnak egy antikváriumban került a kezébe a kötet, amely mágikus hatást gyakorolt rá. Egy joghallgató segítségével 25 verset választott ki a megfogalmazása szerint szcenikus kantáta alapjául. Művének teljes, az alapszöveghez hasonlóan latin címe Carmina Burana: Cantiones profanae cantirobus et choris cantandae comitantibus instrumentis atque imaginibus magicis, ami azt jelenti: világi dalok szólóénekesekre és kórusokra, hangszerkísérettel és mágikus képekkel. A zenéből és a vágáns költők, vándordiákok és szerzetesek trágár, érzelmes vagy éppen tréfás szövegeiből életöröm és vaskos humor árad. A prológ, amelynek témája a mű lezárásakor is visszatér, az O Fortuna című hatalmas kórus, a forgandó szerencséhez intézett panasz, Orff legismertebb szerzeménye. Az első rész a tavaszvárásról szól, majd az A réten következik, vidám tánccal. A második rész címe A borospincében (kocsmában), az itt felhangzó dalok a mű leghumorosabb, helyenként meglehetősen sikamlós részei. A harmadik rész a szerelmet énekli meg, erotikus felhangokkal. A befejező Vénusz-himnuszban a középkori világi költészetnek minden öröme és lendülete megszólal.

orff

A szoprán-, tenor-, baritonszólóra, kórusokra és zenekarra írt darabot a szerző tánccal kísért színpadi előadásra szánta, bemutatója 1937. június 8-án a frankfurti operában volt. A műben Orff valamennyi stílusjegye megmutatkozik: az ellenpont és a kidolgozott formálás elvetése, az egyszerű harmóniavilág, a polifónia mellőzése és az ismétlődő melódiák. A Carmina Buranának létezik egy a szerző által komponált többzongorás verziója is, egy másik változatban pedig a zenekart két zongora és öt ütőhangszeres helyettesíti. Bár Orff nem került hivatalos kapcsolatba a nemzetiszocialista párttal, a Carmina Burana hatalmas népszerűségre tett szert a Harmadik Birodalomban. A bemutató idején akadt befolyásos kritikus, aki a művet degeneráltnak, a primitív hangszerelést elhibázottnak, a ritmikai elem hangsúlyozását idegenszerűnek minősítette. A vitát a propagandaminiszter Goebbels döntötte el, aki úgy nyilatkozott, hogy a műben „különleges szépség nyilvánul meg, és ha a szerzőt rá tudnánk venni, hogy kezdjen valamit a szövegével, a darab zenéje kétségkívül nagyon ígéretes volna″. Orff klasszikusa egyik ihletője volt a svéd Ingmar Bergman A hetedik pecsét című filmjének, a rendező a forgatókönyv írása közben is a Carmina Buranát hallgatta. Orff zenéje több magyar koreográfust ihletett meg, az idei évadban is látható a Müpában a Szegedi Kortárs Balett produkciója Juronics Tamás koreográfiájával. A Carmina Buranának számtalan feldolgozása készült, a Doors billentyűse, Ray Manzarek például Philip Glass közreműködésével játszotta lemezre, Jean-Pierre Ponelle francia rendező 1975-ben elkészítette tévéfilm változatát. Az O Fortuna több filmben hallható, így az Excalibur címűben, Oliver Stone a Doorsról szóló alkotásában és Az utolsó mohikánban, reklámokban (legismertebb az Old Spice és a Nestlé csokoládé) is gyakran csendül fel.

(mti)

• Publikálva: 2017.06.06. 12:40