a rovat írásai

Fuvola és lazacfarm

Ian Anderson hetven éves. Ez van, az idő szalad, a szerző ifjúkorának loboncos sztárjai lassan dédisorba lépnek, már aki életben van. Mert sokan eltávoztak már, akiknek útjuk fecskendőkkel ás piásüvegekkel volt kikövezve.

Cseh Tamásra gondolnak Bakonybélben

Filmvetítéssel és tábortűz melletti közös énekléssel tisztelegnek Cseh Tamás előtt az Énekmondók Emlékezete című rendezvényen szombaton Bakonybélben, közölték a szervezők.

Egyetemi kancellár, asztrofizikus és a Queen szólógitárosa

Július 19-én ünnepli hetvenedik születésnapját Brian May brit rockzenész, a Queen gitárosa, aki PhD fokozattal rendelkező asztrofizikus is.

Hidat épített a fehér és a fekete zene között

Nyolcvan éve, 1937. július 11-én halt meg George Gershwin amerikai zeneszerző, a Kék rapszódia és a Porgy és Bess komponistája, aki hidat épített a „klasszikus″ és a „népszerű″, a fekete és a fehér zene között.

Cserepes Károly a csúcson

A világ legrangosabb világzenei toplistájára, a World Music Charts Europe-ra került Cserepes Károly Blacklake című albuma, amely a Fonó Budai Zeneház kiadásában jelent meg.

Popsztárok fogyatékkal

Úton van a világhírnév felé a fogyatékkal élőkből álló cseh zenekar, amely Európa nagyvárosainak meghódítása után idén az Egyesült Államokba készül.

Közgazdász, polihisztor és a legfranciásabb magyar zeneszerző

Százhuszonöt éve, 1892. június 30-án született Lajtha László Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató, Bartók Béla és Kodály Zoltán mellett a huszadik század első felének legjelentősebb magyar komponistája és folkloristája.

Évtizedes a Budapest Bár

Tíz különleges koncerttel, egy válogatáslemezzel, valamint egy ősszel megjelenő új albummal ünnepli tizedik születésnapját a Budapest Bár.

Ingyenes Cseh Tamás fesztivál a Várkert Bazárban

CSTP Feszt néven nagyszabású ingyenes zenei fesztivált rendez mától szombatig a Cseh Tamás Program a Várkert Bazárban. Ötven zenekar és előadó lép fel, lesz interaktív hangszerkiállítás, két szakmai konferenciát pedig az A38 hajón tartanak.

Ötven éves, Lovasi a neve

Lovasi András Kossuth-díjas rockzenész, énekes, szövegíró, a Kispál és a Borz, majd a Kiscsillag együttes frontembere június 20-án lesz ötvenéves.

Wim Wenders operát rendez

Először mutatkozik be operarendezőként Wim Wenders világhírű német filmrendező. A Berlini Állami Operaházban jövő szombaton tűzik műsorra a 71 éves rendező színre állításában George Bizet Gyöngyhalászok című operáját. A karmesteri pulpituson Daniel Barenboim áll majd.

Zene összes cikke »

Még Goebbels is különlegesen szépnek tartotta

orff leadNyolcvan éve, 1937. június 8-án mutatták be Carl Orff német zeneszerző legismertebb és legnépszerűbb zeneművét, a Carmina Burana című oratóriumot.

A katonazenész családban született Orff (1895-1982) Debussyt, Schönberget s leginkább Stravinskyt tekintette példaképének. Pályafutása kezdetén színházi karmesterként és kísérőzenék komponistájaként dolgozott, igazi zeneszerzői pályáját Monteverdi-operáinak átirataival kezdte. 1924-ben Dorothea Günther tornásznővel iskolát alapított Münchenben, a Güntherschuléban gimnasztikát, táncot és zenét tanítottak, a zenei nevelést a mozgásra és a rögtönzésre alapozva. Orff zenepedagógiai módszere főleg a ritmusérzék kifejlesztését, a beszéd, a zene és a mozgás egységét célozta. 1961-ben Salzburgban megalapította a Mozarteumon belül működő Orff-Institutot.
    Saját zenei nyelvét a régebbi formák és stílusok tanulmányozása révén alakította ki, koncepciója egy Wagnert meghaladó, új Gesamtkunstwerk (összművészeti alkotás) volt. Színpadi műveiben a színjáték, a tánc, az ének és a zene teljesen egyenrangú, darabjait ő maga rendezte, ő tervezte a színpadképet és a díszleteket, olykor a szöveget is maga írta. Legsikeresebb műve a Carmina Burana, amely a Catullus szerelmes verseire írt Catulli Carmina (Catullus dalai) és a latin-görög szövegeket felhasználó Trionfo de Afrodite (Afrodité győzelme) című kantátákkal együtt Trionfi (Győzelmek) trilógiáját alkotja. Mesék nyomán születtek A hold és Az okos lány, ógörög témákra az Antigoné, Oidipusz, a zsarnok és Prométheusz című operái, írt húsvéti oratóriumot és karácsonyi játékot. Utolsó művének (De temporum fine comoedia) bemutatója 1973-ban volt a salzburgi fesztiválon.

orff
Munka közben

Művei közül egyik sem közelítette meg a Carmina Burana sikerét és népszerűségét. A szöveg alapjául egy középkori verses kódex, az egyik első világi, nem liturgikus szöveggyűjtemény szolgált. A 11-13. században lejegyzett mintegy 250 vers latin, középfelnémet és ófrancia, időnként kevert, "makaróni" nyelven íródott. Szerzői közül csak néhány nevét ismerjük, többségük goliárdnak nevezett vándordiák és klerikus lehetett. A kódexet 1803-ban találták meg a bajorországi Benediktbeuern bencés apátságában, a latin Carmina Burana szó szerint azt jelenti: beuerni dalok, mert az apátság latin neve Bura Sancti Benedicti. A latinul és görögül is kiválóan tudó Orffnak egy antikváriumban került a kezébe a kötet, amely mágikus hatást gyakorolt rá. Egy joghallgató segítségével 25 verset választott ki a megfogalmazása szerint szcenikus kantáta alapjául. Művének teljes, az alapszöveghez hasonlóan latin címe Carmina Burana: Cantiones profanae cantirobus et choris cantandae comitantibus instrumentis atque imaginibus magicis, ami azt jelenti: világi dalok szólóénekesekre és kórusokra, hangszerkísérettel és mágikus képekkel. A zenéből és a vágáns költők, vándordiákok és szerzetesek trágár, érzelmes vagy éppen tréfás szövegeiből életöröm és vaskos humor árad. A prológ, amelynek témája a mű lezárásakor is visszatér, az O Fortuna című hatalmas kórus, a forgandó szerencséhez intézett panasz, Orff legismertebb szerzeménye. Az első rész a tavaszvárásról szól, majd az A réten következik, vidám tánccal. A második rész címe A borospincében (kocsmában), az itt felhangzó dalok a mű leghumorosabb, helyenként meglehetősen sikamlós részei. A harmadik rész a szerelmet énekli meg, erotikus felhangokkal. A befejező Vénusz-himnuszban a középkori világi költészetnek minden öröme és lendülete megszólal.

orff

A szoprán-, tenor-, baritonszólóra, kórusokra és zenekarra írt darabot a szerző tánccal kísért színpadi előadásra szánta, bemutatója 1937. június 8-án a frankfurti operában volt. A műben Orff valamennyi stílusjegye megmutatkozik: az ellenpont és a kidolgozott formálás elvetése, az egyszerű harmóniavilág, a polifónia mellőzése és az ismétlődő melódiák. A Carmina Buranának létezik egy a szerző által komponált többzongorás verziója is, egy másik változatban pedig a zenekart két zongora és öt ütőhangszeres helyettesíti. Bár Orff nem került hivatalos kapcsolatba a nemzetiszocialista párttal, a Carmina Burana hatalmas népszerűségre tett szert a Harmadik Birodalomban. A bemutató idején akadt befolyásos kritikus, aki a művet degeneráltnak, a primitív hangszerelést elhibázottnak, a ritmikai elem hangsúlyozását idegenszerűnek minősítette. A vitát a propagandaminiszter Goebbels döntötte el, aki úgy nyilatkozott, hogy a műben „különleges szépség nyilvánul meg, és ha a szerzőt rá tudnánk venni, hogy kezdjen valamit a szövegével, a darab zenéje kétségkívül nagyon ígéretes volna″. Orff klasszikusa egyik ihletője volt a svéd Ingmar Bergman A hetedik pecsét című filmjének, a rendező a forgatókönyv írása közben is a Carmina Buranát hallgatta. Orff zenéje több magyar koreográfust ihletett meg, az idei évadban is látható a Müpában a Szegedi Kortárs Balett produkciója Juronics Tamás koreográfiájával. A Carmina Buranának számtalan feldolgozása készült, a Doors billentyűse, Ray Manzarek például Philip Glass közreműködésével játszotta lemezre, Jean-Pierre Ponelle francia rendező 1975-ben elkészítette tévéfilm változatát. Az O Fortuna több filmben hallható, így az Excalibur címűben, Oliver Stone a Doorsról szóló alkotásában és Az utolsó mohikánban, reklámokban (legismertebb az Old Spice és a Nestlé csokoládé) is gyakran csendül fel.

(mti)

• Publikálva: 2017.06.06. 12:40