a rovat írásai

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Feltámad haló poraiból a Telekiek kastélya

Az erdélyi Beszterce-Naszód megye önkormányzata 4,8 millió eurós európai uniós finanszírozással felújítja a paszmosi (Posmus) Teleki-kastélyt, közölte a Mediafax hírügynökség.

42 ezer éves gyöngysor a barlangból

Mintegy 42 ezer éves, elefántcsontból készült gyöngyöket találtak a régészek a Sváb-Alb-hegységnek az UNESCO világörökségi listájára frissen felkerült barlangjaiban.

A Művészetek Völgyében is felbukkan a Néprajzi

Egyedüli múzeumként vesz részt idén a Művészetek Völgye fesztiválon a Néprajzi Múzeum, amely július 21. és 30. között Taliándörögdön, az Etno Ligetben minden nap állandó programokkal és koncertekkel, az Etno Portán pedig vetítésekkel várja a fesztiválozókat.

Egy kard különös kalandjai

Több mint 150 év után került elő az amerikai polgárháborúban megalakult első, feketékből álló katonai egység parancsnokának a kardja, amelyet az 1861 és 1865 között zajló konfliktus egyik legfontosabb fegyvereként tartanak számon.

Cenzúrázzák Micimackót?

Rászálltak a Micimackóval kapcsolatos kommentekre a kínai hatóságok; a mesebeli medve képeit még közzé lehet tenni, de hozzászólni már alig-alig lehetett hétfőn az ilyen képekhez, miután korábban többen Hszi Csin-ping kínai elnököt a csacsi öreg medvéhez hasonlították.

God save the Queen, aki most Windsor éppen

Anélkül, hogy csak kicsit is részleteznénk az elképesztően bonyolult családfákat, azért meg kell emlékeznünk a tényről: éppen 100 esztendeje létezik az ködös Albionban jelenleg is uralkodó Windsor-ház. Eme, az ilyen családoknál nem éppen hosszúnak számító uralkodásra (gondoljunk csak a Habsburgokra!) nagyon egyszerű a magyarázat: 1917. július 17-ig egészen máshogy nevezték magukat.

Újabb darabok értek haza a Seuso-kincsből

Magyarországnak sikerült visszaszereznie a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a kormányülés szünetében.

Gépkarabély százmillió példányban

Hetven éves minden idők legismertebb és legnagyobb számban legyártott gépkarabélya, az AK-47-es. Már milliókban mérhető talán áldozatainak száma, lepusztult darabjait büszkén markolják az afrikai gyermekkatonák, és ott van két, nem éppen demokratikus ország címerében is. Hát persze, hogy lopással indult ez a 100 millió legyártott darabot eredményező világkarrier.

Bajoroknak rettenet, magyaroknak világraszóló diadal

Aztán az utóbbi tíz esztendőben, 1100 év után lassan felfedeztük a Pozsonyi csatát is, ahol egy számarányát tekintve jóval kisebb magyar sereg gyakorlatilag megsemmisített három nehézfegyverzettel ellátott keleti frank hadoszlopot. Világraszóló diadal nekünk, végzetes vereség a bajoroknak, pontosabban a keleti frankoknak, akik vissza akarták venni az avaroktól karddal megszerzett Pannóniájukat az új hódítóktól.

Művelődés összes cikke »

A fejedelmi aranykortól a kisemmizésig

vigadoleadTiltott kastélyok – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében címmel nyílt nemzetközi vándorkiállítás a Pesti Vigadóban.

Olyan nemesi családok leszármazottjainak útját mutatja be a tárlat, amelyek a történelemmel szembemenve újra megpróbálnak gyökeret verni Erdélyben, emelte ki Lévai Anikó, az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete a tárlat megnyitóján. „Olyan családokról beszélünk, amelyek nemcsak magyarok voltak, hanem tetteikkel komolyan befolyásolták is a magyar történelmet″ – tette hozzá. A tárlat a magyar történelem kiemelten fontos emlékhelyei, az erdélyi kastélyok restaurálás előtti és utáni állapotát mutatja be Margittai Gábor fotóin keresztül, a marosvécsi Kemény-kastélytól a dél-erdélyi Fugad Bánffy-kastélyán át az altorjai Apor-kúriáig.

bonchida
Bonchida, itt még tető nélkül

Major Anita, a kiállítást készítő Külső Magyarok Kft. ügyvezetője elmondta, hogy társával, Margittai Gábor író, újságíróval negyed százada járják a Kárpát-medencét, hogy felkutassák és dokumentálják a külső magyarok nyomait. Kiemelte, hogy a tárlaton térbeli és időbeli utazásra invitálják a nézőket, hogy kastélyról kastélyra, családról családra vándorolva archív és jelenkori fotók, eredeti dokumentumok, installációk és kisfilmek segítségével mutassák be az erdélyi főúri világot, az aranykornak számító fejedelmek idejétől a hanyatlásokon, a kisemmizésen, a kényszermunkára kényszerítésen át egészen a közelmúltig, a restitúció útvesztőiben való útkeresésig és végül a támogatott kastélyfelújításokig. A készítők igyekeztek kinyomozni, hogy mi lett a Teleki, Bánffy, Bethlen, Mikes, Apor és Haller család tagjaival, hogyan próbálnak ma visszatérni a szétszóratásból, kik laknak most ősi kastélyaikban, amennyiben azok még lakhatók, és miként próbálnak visszaköltözni családjuk egykori otthonaiba.

(mti)

• Publikálva: 2017.06.13. 08:45