a rovat írásai

Meghalt a sci-fi egyik nagymestere

Elhunyt 92 évesen Brian Aldiss brit sci-fi író, akinek novellájából Steven Spielberg az A.I. - Mesterséges értelem című filmjét rendezte.

Petőfi új szobra Ukrajnában

Petőfi Sándor-mellszobrot avattak a költő halálának 168. évfordulója tiszteletére hétfőn a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk városában, közölte Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke.

Jókai Anna Szalon a Várban

Irodalmi szalon nyílik a június 5-én elhunyt Jókai Anna író emlékére az I. kerületben. A Budavári Önkormányzat az Iskola utca 28. alatti épületében irodalmi esteknek, koncerteknek, közösségi összejöveteleknek biztosít majd helyet. A négy helyiségből álló közösségi tér ősztől új kulturális központként működik majd a kerületben – közölte az önkormányzat.

50 sort vagy 25 ezer karaktert Arany Jánosról

A Magyar Írószövetség, csatlakozva az Arany János születésének 200. évfordulójára meghirdetett emlékévhez, vers- és novellapályázatot írt ki 45. életévüket még be nem töltött alkotók részére új művek létrehozására.

Novellák a buszmegállókban

Hamarosan számos budapesti busz- és villamosmegállóban olvashatják az utasok az Álljon meg egy novellára! nevű irodalmi pályázat húsz legjobb művét.

Nobel-díjas író, aki már 28 éve halálra van ítélve

Június 19-én hetvenéves Sir Salman Rushdie indiai születésű brit író, akire a Sátáni versek című regényéért 1989-ben Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője fatvát, halálos kiközösítő ítéletet hirdetett.

Elkeltek Saint-Exupery vízfestményei

Félmillió euróért (több mint 150 millió forintért) kelt el szerdán egy párizsi árverésen Antoine de Saint-Exupery két vízfestménye, amelyeket A kis herceg című regényéhez készített.

A háborútól iszonyodó örök szerelmes

Száz éve halt meg az orosz hadifogságban Gyóni Géza, aki először írta meg versben a modern háború iszonyatát. Az 1914 novemberében született Csak egy éjszakára című költeményben ott sűrűsödik mindaz, amit egy vas és vérzivatarba vetett gondolkodó ember érezhetett. Márpedig Gyóni Géza mindig gondolkodó, érző, szerető ember volt, ezért is fordult már kamasz korában a költészet felé. Akár egy lovagkori dalnokhoz is hasonlíthatnám, aki szép verseket írt szíve hölgyéhez, miközben választottja már máshoz tartozott.

Mond igazat, kiverik a szemed

Jaj, hát 90 éves lenne, lehetne Sütő András is! Lehetne, mert a mezőségi emberek sokáig élnek, csak hát őt aztán meggyötörte rendesen a nagybetűs élet, még a bal szeme világa is ráment, emlékezhetünk véres, bepólyált fejére. Pedig csak íróember volt, igaz, minden munkájában, életének minden percében kiállt a magyarságért.

Meghalt Jókai Anna

Életének 85. évében elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze, tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), amelynek az alkotó rendes tagja volt.

Hát Dékány Andrásra emlékszik még valaki?

Most, hogy a Guttenberg-galaxis szép lassan eltűnik az internet fekete lyukában felteszem a kérdést: ki emlékszik itt Dékány Andrásra? Jórészt negyvenen, ötvenen felüli kezeket várhatunk a magasba emelkedni erre a kérdésre, pedig az ötven éve halott író és utazó jobb sorsra érdemes, mint a feledés, amire ítéltetett.

Irodalom összes cikke »

Mond igazat, kiverik a szemed

sütő leadJaj, hát 90 éves lenne, lehetne Sütő András is! Lehetne, mert a mezőségi emberek sokáig élnek, csak hát őt aztán meggyötörte rendesen a nagybetűs élet, még a bal szeme világa is ráment, emlékezhetünk véres, bepólyált fejére. Pedig csak íróember volt, igaz, minden munkájában, életének minden percében kiállt a magyarságért.

Sütő András földműves és Székely Berta fia ott Pusztakamaráson jó helyre született, jó székely-magyar emberek közé. Volt kitől „összeeprésznie” azokat a szavakat, amikből aztán már 18 éves korára, a nagyenyedi és a kolozsvári iskolák után, leírta első novelláját. Amit még sok-sok írás követett mindenféle műfajban: drámák, színpadi művek (58!), regények, kisregények, elbeszélések, esszék és memorandumok, kérvények, miegymás. S a toll veszélyes fegyver, tudta ezt jól a román kommunista diktatúra is, hát el is vette Sütő Andrástól a publikálás lehetőségét még 1980 körül. A maga szemszögéből nézve Bukarest döntése célravezetőnek tűnhetett, hiszen elhallgattatott egy termékeny szerzőt, aki a kolozsvári színitanodát otthagyva, 1949-től szerkesztőként dolgozott különféle magyar nyelvű hetilapoknál. Sőt, 1965 és 1977 között, amikor valami furcsa módon Romániában nem volt olyan erős a prés, parlamenti képviselő is lehetett. És a Romániai Írószövetség magyar alelnöke 1974 és 1982 között.

sütő

Aztán Ceausescu egyre szorosabbra húzta a kötelet. Ugyan a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt, többek között Tom Lantos jelentéseinek is köszönhetően, megkapta az Egyesült Államoktól, de közben valami eszelős politikával tönkre tette az országot, és ennek a különösen az erdélyi magyarság itta meg a levét. A csúcspont talán az 1988 áprilisának végén bejelentett falurombolás volt, ami természetesen leginkább a magyar közösségeket vette célba. De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen Sütő Andrást és társait már jóval előbb elérték a retorziók. Amik visszadobált írásművek és letiltott színdarabok révén jelentkeztek, majd 1980-ra eljutottunk odáig, hogy az állandó fenyegetések mellett a hargitai nyaralóját is bepoloskázták, végül a szerző már csak Magyarországon publikálhatott. Aczél György, a mi kulturpápánk és Kádár talán így tört borsot a nemszeretem román diktátor orra alá, de az a lényeg, hogy megjelenhettek, sőt, színpadra is kerülhettek Magyarországon olyan művek, mint az Advent a Hargitán. És ezzel kiengedtetett a szellem is a palackból, Erdély „divatba” jött, a nézők tódultak a Nemzeti Színház előadásaira, ahol Sinkovits Imre játszotta a főszerepet. (1986. január 2-án volt a bemutató és összesen 285 előadást ért meg a darab!) 1989-ben pedig Budapesten kiadták a már 1970-ben megírt Anyám könnyű álmot ígér című memoárkötetet is, amiből mi, akkori ifjak is megismerhettük a mezőségi világot, ami el volt hallgatva előlünk.

sütő

Sütő András nagy harca eme hallgatás fala ellen is irányult, és a conducator bukása után sem maradt csendben. Tovább küzdött immár az RMDSZ-ben is az alapjogokért, a magyar oktatásért és az anyanyelv szabad használatáért. 1990 februárjában felszólalt a nagy gyertyás, könyves marosvásárhelyi tüntetésen, aminek rá majd 40 napra meg is lett a böjtje: a hodáki és libánfalvai baltás, dorongos románok megostromolták a városi RMDSZ székházat, s hiába érkezett meg a helyi cigányság, mint felmentő sereg, oda lett Sütő András bal szeme is. Ő pedig egy szemmel is folytatta 2006 szeptemberéig, hogy aztán megpihenjen ott a Bolyaiak közelében, a vásárhelyi református temető fái alatt.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.06.13. 14:20

Digitális Irodalmi Akadémia