a rovat írásai

Nobel-díjas író, aki már 28 éve halálra van ítélve

Június 19-én hetvenéves Sir Salman Rushdie indiai születésű brit író, akire a Sátáni versek című regényéért 1989-ben Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője fatvát, halálos kiközösítő ítéletet hirdetett.

Elkeltek Saint-Exupery vízfestményei

Félmillió euróért (több mint 150 millió forintért) kelt el szerdán egy párizsi árverésen Antoine de Saint-Exupery két vízfestménye, amelyeket A kis herceg című regényéhez készített.

A háborútól iszonyodó örök szerelmes

Száz éve halt meg az orosz hadifogságban Gyóni Géza, aki először írta meg versben a modern háború iszonyatát. Az 1914 novemberében született Csak egy éjszakára című költeményben ott sűrűsödik mindaz, amit egy vas és vérzivatarba vetett gondolkodó ember érezhetett. Márpedig Gyóni Géza mindig gondolkodó, érző, szerető ember volt, ezért is fordult már kamasz korában a költészet felé. Akár egy lovagkori dalnokhoz is hasonlíthatnám, aki szép verseket írt szíve hölgyéhez, miközben választottja már máshoz tartozott.

Mond igazat, kiverik a szemed

Jaj, hát 90 éves lenne, lehetne Sütő András is! Lehetne, mert a mezőségi emberek sokáig élnek, csak hát őt aztán meggyötörte rendesen a nagybetűs élet, még a bal szeme világa is ráment, emlékezhetünk véres, bepólyált fejére. Pedig csak íróember volt, igaz, minden munkájában, életének minden percében kiállt a magyarságért.

Meghalt Jókai Anna

Életének 85. évében elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze, tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), amelynek az alkotó rendes tagja volt.

Hát Dékány Andrásra emlékszik még valaki?

Most, hogy a Guttenberg-galaxis szép lassan eltűnik az internet fekete lyukában felteszem a kérdést: ki emlékszik itt Dékány Andrásra? Jórészt negyvenen, ötvenen felüli kezeket várhatunk a magasba emelkedni erre a kérdésre, pedig az ötven éve halott író és utazó jobb sorsra érdemes, mint a feledés, amire ítéltetett.

Mind a 27 regénye ott volt a beststeller-listán

Kilencven éve, 1927. május 25-én született Robert Ludlum amerikai író, aki 27 regényt írt, és mindegyik felkerült a New York Times bestseller-listájára, az ő művei alapján készültek a Jason Bourne-filmek.

Önarckép álarcokban: A PIM Arany-kiállítása

Nem csupán egy generációt és nem is csak egy szűk értelmiségi réteget igyekszik megszólítani a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) hétfőn nyíló Önarckép álarcokban című Arany János kiállítása, mondta el a múzeum főigazgatója az eredeti kéziratok és személyes tárgyak mellett három dimenziós vetítést, zeneboxot és interaktív számítógépes pontokat is felvonultató tárlat sajtóbemutatóján.

Szabóinas, vándorszínész, szerzetes, vasutas és Nobel-díjas

Százötven éve, 1867. május 7-én született Wladyslaw Stanislaw Reymont Nobel-díjas lengyel író, a Parasztok című regény szerzője.

Proust panaszlevelet írt a hangos szex miatt

Marcel Proust francia regényíró egyik levele, amelyben a szomszédok túl hangos hancúrozására panaszkodott,  28 ezer euróért (8,8 millió forint) kelt el szerdán a Drouot árverési háznál, közölte a Drouot.

Elment a 80-as, 90-es évek kultkönyvének szerzője is

Elhunyt 88 évesen Robert M. Pirsig, A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete című filozofikus regény szerzője. Egészsége az utóbbi időben erősen hanyatlott, hétfőn halt meg South Berwick-i otthonában, közölte kiadója, a William Morrow.

Irodalom összes cikke »

Mond igazat, kiverik a szemed

sütő leadJaj, hát 90 éves lenne, lehetne Sütő András is! Lehetne, mert a mezőségi emberek sokáig élnek, csak hát őt aztán meggyötörte rendesen a nagybetűs élet, még a bal szeme világa is ráment, emlékezhetünk véres, bepólyált fejére. Pedig csak íróember volt, igaz, minden munkájában, életének minden percében kiállt a magyarságért.

Sütő András földműves és Székely Berta fia ott Pusztakamaráson jó helyre született, jó székely-magyar emberek közé. Volt kitől „összeeprésznie” azokat a szavakat, amikből aztán már 18 éves korára, a nagyenyedi és a kolozsvári iskolák után, leírta első novelláját. Amit még sok-sok írás követett mindenféle műfajban: drámák, színpadi művek (58!), regények, kisregények, elbeszélések, esszék és memorandumok, kérvények, miegymás. S a toll veszélyes fegyver, tudta ezt jól a román kommunista diktatúra is, hát el is vette Sütő Andrástól a publikálás lehetőségét még 1980 körül. A maga szemszögéből nézve Bukarest döntése célravezetőnek tűnhetett, hiszen elhallgattatott egy termékeny szerzőt, aki a kolozsvári színitanodát otthagyva, 1949-től szerkesztőként dolgozott különféle magyar nyelvű hetilapoknál. Sőt, 1965 és 1977 között, amikor valami furcsa módon Romániában nem volt olyan erős a prés, parlamenti képviselő is lehetett. És a Romániai Írószövetség magyar alelnöke 1974 és 1982 között.

sütő

Aztán Ceausescu egyre szorosabbra húzta a kötelet. Ugyan a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt, többek között Tom Lantos jelentéseinek is köszönhetően, megkapta az Egyesült Államoktól, de közben valami eszelős politikával tönkre tette az országot, és ennek a különösen az erdélyi magyarság itta meg a levét. A csúcspont talán az 1988 áprilisának végén bejelentett falurombolás volt, ami természetesen leginkább a magyar közösségeket vette célba. De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen Sütő Andrást és társait már jóval előbb elérték a retorziók. Amik visszadobált írásművek és letiltott színdarabok révén jelentkeztek, majd 1980-ra eljutottunk odáig, hogy az állandó fenyegetések mellett a hargitai nyaralóját is bepoloskázták, végül a szerző már csak Magyarországon publikálhatott. Aczél György, a mi kulturpápánk és Kádár talán így tört borsot a nemszeretem román diktátor orra alá, de az a lényeg, hogy megjelenhettek, sőt, színpadra is kerülhettek Magyarországon olyan művek, mint az Advent a Hargitán. És ezzel kiengedtetett a szellem is a palackból, Erdély „divatba” jött, a nézők tódultak a Nemzeti Színház előadásaira, ahol Sinkovits Imre játszotta a főszerepet. (1986. január 2-án volt a bemutató és összesen 285 előadást ért meg a darab!) 1989-ben pedig Budapesten kiadták a már 1970-ben megírt Anyám könnyű álmot ígér című memoárkötetet is, amiből mi, akkori ifjak is megismerhettük a mezőségi világot, ami el volt hallgatva előlünk.

sütő

Sütő András nagy harca eme hallgatás fala ellen is irányult, és a conducator bukása után sem maradt csendben. Tovább küzdött immár az RMDSZ-ben is az alapjogokért, a magyar oktatásért és az anyanyelv szabad használatáért. 1990 februárjában felszólalt a nagy gyertyás, könyves marosvásárhelyi tüntetésen, aminek rá majd 40 napra meg is lett a böjtje: a hodáki és libánfalvai baltás, dorongos románok megostromolták a városi RMDSZ székházat, s hiába érkezett meg a helyi cigányság, mint felmentő sereg, oda lett Sütő András bal szeme is. Ő pedig egy szemmel is folytatta 2006 szeptemberéig, hogy aztán megpihenjen ott a Bolyaiak közelében, a vásárhelyi református temető fái alatt.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.06.13. 14:20

Digitális Irodalmi Akadémia