a rovat írásai

Ishiguróé a Nobel

Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott

Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.

100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben

Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.

Csesztve és Sztregova, Arany és Madách

Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.

Költő elvont gondolatisággal

Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.

Tompa a búslelkű verselő lelkész

Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.

Ma van a magyar dráma napja

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.

King a rémkirály

Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.

Arany János a fasori kerítésen

Arany János üzenetei címmel a magyar irodalom egyik legnagyobb alakját kívánja megidézni születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Írószövetség rendhagyó emlékkiállítása.

Regény született abból a torockói útból

Jókai Mór 140 éve megjelent Egy az Isten című regényének eredeti kéziratát is bemutatja a Petőfi Irodalmi Múzeum az unitárius egyház és az irodalom kapcsolatáról szóló kamarakiállításon, mondta a múzeum gyűjteményi igazgatója az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Jókai Anna utolsó nagy ajándéka

Jókai Anna egyszerre volt a magyarok közösségének szószólója és élő lelkiismerete, mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön a Pesti Vigadóban, ahol bemutatták a júniusban elhunyt írónő utolsó könyvét, az Átvilágítás című önéletírást.

Irodalom összes cikke »

Mond igazat, kiverik a szemed

sütő leadJaj, hát 90 éves lenne, lehetne Sütő András is! Lehetne, mert a mezőségi emberek sokáig élnek, csak hát őt aztán meggyötörte rendesen a nagybetűs élet, még a bal szeme világa is ráment, emlékezhetünk véres, bepólyált fejére. Pedig csak íróember volt, igaz, minden munkájában, életének minden percében kiállt a magyarságért.

Sütő András földműves és Székely Berta fia ott Pusztakamaráson jó helyre született, jó székely-magyar emberek közé. Volt kitől „összeeprésznie” azokat a szavakat, amikből aztán már 18 éves korára, a nagyenyedi és a kolozsvári iskolák után, leírta első novelláját. Amit még sok-sok írás követett mindenféle műfajban: drámák, színpadi művek (58!), regények, kisregények, elbeszélések, esszék és memorandumok, kérvények, miegymás. S a toll veszélyes fegyver, tudta ezt jól a román kommunista diktatúra is, hát el is vette Sütő Andrástól a publikálás lehetőségét még 1980 körül. A maga szemszögéből nézve Bukarest döntése célravezetőnek tűnhetett, hiszen elhallgattatott egy termékeny szerzőt, aki a kolozsvári színitanodát otthagyva, 1949-től szerkesztőként dolgozott különféle magyar nyelvű hetilapoknál. Sőt, 1965 és 1977 között, amikor valami furcsa módon Romániában nem volt olyan erős a prés, parlamenti képviselő is lehetett. És a Romániai Írószövetség magyar alelnöke 1974 és 1982 között.

sütő

Aztán Ceausescu egyre szorosabbra húzta a kötelet. Ugyan a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt, többek között Tom Lantos jelentéseinek is köszönhetően, megkapta az Egyesült Államoktól, de közben valami eszelős politikával tönkre tette az országot, és ennek a különösen az erdélyi magyarság itta meg a levét. A csúcspont talán az 1988 áprilisának végén bejelentett falurombolás volt, ami természetesen leginkább a magyar közösségeket vette célba. De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen Sütő Andrást és társait már jóval előbb elérték a retorziók. Amik visszadobált írásművek és letiltott színdarabok révén jelentkeztek, majd 1980-ra eljutottunk odáig, hogy az állandó fenyegetések mellett a hargitai nyaralóját is bepoloskázták, végül a szerző már csak Magyarországon publikálhatott. Aczél György, a mi kulturpápánk és Kádár talán így tört borsot a nemszeretem román diktátor orra alá, de az a lényeg, hogy megjelenhettek, sőt, színpadra is kerülhettek Magyarországon olyan művek, mint az Advent a Hargitán. És ezzel kiengedtetett a szellem is a palackból, Erdély „divatba” jött, a nézők tódultak a Nemzeti Színház előadásaira, ahol Sinkovits Imre játszotta a főszerepet. (1986. január 2-án volt a bemutató és összesen 285 előadást ért meg a darab!) 1989-ben pedig Budapesten kiadták a már 1970-ben megírt Anyám könnyű álmot ígér című memoárkötetet is, amiből mi, akkori ifjak is megismerhettük a mezőségi világot, ami el volt hallgatva előlünk.

sütő

Sütő András nagy harca eme hallgatás fala ellen is irányult, és a conducator bukása után sem maradt csendben. Tovább küzdött immár az RMDSZ-ben is az alapjogokért, a magyar oktatásért és az anyanyelv szabad használatáért. 1990 februárjában felszólalt a nagy gyertyás, könyves marosvásárhelyi tüntetésen, aminek rá majd 40 napra meg is lett a böjtje: a hodáki és libánfalvai baltás, dorongos románok megostromolták a városi RMDSZ székházat, s hiába érkezett meg a helyi cigányság, mint felmentő sereg, oda lett Sütő András bal szeme is. Ő pedig egy szemmel is folytatta 2006 szeptemberéig, hogy aztán megpihenjen ott a Bolyaiak közelében, a vásárhelyi református temető fái alatt.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.06.13. 14:20

Digitális Irodalmi Akadémia