a rovat írásai

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

A magyar fotográfia élő klasszikusa a Nemzeti Galériában

Korniss Péter öt évtizedes fotográfusi munkásságát tekinti át Folyamatos emlékezet címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható kiállítása.

A Szabadság hídjai megy Velencébe

A hazai hagyományoknak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a magyar pavilon kurátorát és kiállítását – közölte a Ludwig Múzeum.

Csak a táncosnők, a lovak és a pillanat

Száz éve, 1917. szeptember 27-én halt meg Edgar Degas francia impresszionista festő, akinek neve elválaszthatatlanul összekapcsolódott a lóversenyek, a színház, a légies balett-táncosnők világának bensőséges ábrázolásával.

Művészet összes cikke »

Megfagyott sarkkutató madárkája

madár leadTökéletes állapotban fennmaradt akvarellt fedeztek fel a kutatók Robert Falcon Scott brit felfedező tragikusan végződött déli-sarki expedíciójának egyik helyszínén.

A képet, amelyen egy apró, a fakúszfélék családjába tartozó énekesmadár teteme látható, egy penészfoltokkal és pingvinürülékkel borított papírhalom alatt találták meg annak a két kunyhónak az egyikében, amelyeket norvég felfedezők építettek 1899-ben az Adare-foknál, később pedig Scotték használtak az útjuk során, írta a BBC News. Az Antarktisz legöregebb épületében tavaly felfedezett, ám mostanáig titokban tartott festményről úgy vélik, hogy Edward Wilson brit tudós munkája, aki a tragikusan végződött 1912-es déli-sarki expedíción vesztette életét.

madár

A Déli-sark örökségét felügyelő Antarctic Heritage Trust munkatársa, Josefin Bergmark-Jimenez pályafutása legjelentősebb pillanatának nevezte az akvarell felfedezését. A szakember Wilson egyéb műalkotásainak elemzését követően állapította meg, hogy az 1872-ben, az angliai Cheltenhamben született brit tudós festette a képet, amelyen az 1899-es dátum, a fakúszfélék felirat és egy nagy T betű is látható. Bergmark-Jimenez szerint az, hogy az alkotás szinte tökéletes állapotban maradt fenn, annak köszönhető, hogy egy csomó papírlap közé szorulva, teljes sötétségben és hidegben töltötte az elmúlt több mint 100 évet, ami ideális környezet a fényre kifejezetten érzékeny vízfestmények számára. Azt még mindig nem tudni, hogy az alkotás miként került annak idején az antarktiszi kunyhóba, miközben a fakúszfélék az északi féltekén élnek, de a kutatók úgy vélik, hogy Wilson akkor festhette, amikor a tuberkulózist legyőzve lábadozott Európában.

scott
Mind megfagytak

A képet és az Adare-foknál talált csaknem 1500 egyéb tárgyat a helyreállításukat követően visszaszállítják a kunyhókba, amelyek az Antarktiszi különlegesen védett területének részét képezik. A festményről másolatot készített a christchurch-i Canterbury Múzeum. Robert Falcon Scott 1912 januárjában érte el a Déli-sarkot, egy hónappal elmaradva Roald Amundsentől, aki elsőként hódította meg az Antarktiszt. Scott négy társával együtt a jégmezőn vesztette életét, visszaúton a bázisuk felé. A holttestek és a mellettük heverő levelek, naplók felfedezését követően nemzeti hősökként ünnepelték az expedíció tagjait.

(mti)

• Publikálva: 2017.06.14. 08:44