a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Tudós után borbarát király jött
Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük,
tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így,
szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a
magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.László királyt unokaöccse, Könyves Kálmán (1095- 1116) követte a trónon. Melléknevét a korabeli uralkodóknál szokatlan olvasni tudásáról kapta. A korábbi évtizedek trónviszályai újra és újra fellángoltak, Kálmán ellenfele Álmos herceg volt, aki német segítséggel akarta meghódítani a trónt. Kálmánt azonban nem tudta legyőzni, aki végül megvakíttatta Álmost és fiát, Bélát, nehogy az később veszélyeztesse utódai uralmát. Az államigazgatásban is jelentős változások következtek be. Kálmán enyhítette István és László törvényeinek szigorát. Minden bizonnyal az eredetileg papnak szánt király műveltségének köszönhető, hogy a kora középkorban példátlan módon azt hirdesse, hogy: boszorkányok pedig nincsenek. A dinasztikus házasságok folytatódtak. Elődje, László lányát, Piroskát Kálmán feleségül adta a bizánci trónörököshöz.
Az okos királyt fia, II. István követte (1116-1131), apja korábbi kegyetlen tette – Álmos és Béla megvakíttatása után – hatalmát nem fenyegette belső veszély. Bizánc elhidegült tőle, sőt befogadta ellenségeit, akik ott szervezkedtek ellene. Az ellenségeskedés odáig fajult, hogy István háborút kezdett Bizánc ellen, ám közben megbetegedett, és az uralmával elégedetlen nagyurak ellenkirályt állítottak. István, úgy tűnt, senkiben nem bízhat. Egy merész lépéssel magához vette az addig előle Pécsváradon rejtegetett Vak Béla herceget, és összeházasította a szerb uralkodó lányával, Ilonával. Halálos ágyán István egyes források szerint lemondott a királyságról, és szerzetesi csuhát öltött.
II. (Vak) Béla (1131-1141) első lépéseként a gyűlölt Könyves Kálmán híveivel számolt le. Az Arad melletti nemesi gyűlésen Ilona királyné felszólította az urakat, álljanak bosszút azokon, akik részesei voltak királyuk megvakításának. A helyszínen hatvannyolc főurat gyilkoltak meg, birtokaikat elkobozták. Nemsokára az összes Béla ellenes főnemes is így járt. A hatalmát erős kézzel megtartó és megvédő király sokszor osztogatott híveinek birtokokat. Ezt könnyű volt elérni, hiszen a vak uralkodó ivós ember volt, ezért nőtt meg jelentősen Ilona királyné hatalma. A közigazgatás azonban tovább fejlődött, Vak Béla uralkodása alatt jelent meg az udvarbíró mellett a nádor, az országbíró. A tisztség a magyar jogrend egyik legjelentősebb elemévé vált a későbbiekben.
Dippold Pál
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.