a rovat írásai

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Tízezerszeres áron ment el a váza

A becsült ár tízezerszereséért és ezzel rekordáron, ötmillió svájci frankért (1,3 milliárd forint) kelt el egy bizonytalan korú kínai váza egy genfi aukción.

Művelődés összes cikke »

Főbejárata az athéni Erekhteion mintáját követi

nemzeti lead

Száznyolcvan éve, 1837. június 22-én helyezték el Pesten a Magyar Nemzeti Múzeum épületének alapkövét.

A múzeum alapítása egybeesett a magyar nemzeti öntudat erősödésével, a polgári szabadságeszmék elterjedésével. Széchényi Ferenc gróf 1802 márciusában határozta el, hogy gazdag magángyűjteményét a hazának ajándékozza, s folyamodványát az uralkodó, I. Ferenc kedvezően fogadta. Az alapító levelet Széchényi 1802. november 25-én nyújtotta be a bécsi magyar udvari kancelláriához, ezt másnap királyi oklevél hagyta jóvá és erősítette meg. Bár az új intézmény a dokumentumban változó nevekkel szerepelt (Nemzeti Könyvtár, Országos Múzeum, Nemzeti Múzeum), a kor fogalmai szerint Széchényi gróf a magyar nemzeti könyvtárat alapította meg. A gyűjtemény ekkor 11 884 nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 aranyérmét, címereket, más régiségeket, valamint néhány festményt tartalmazott, akkor igen komolynak számító 160 ezer forint értékben. A legelső bemutató 1803. december 10-én nyílt meg a nem sokkal korábban feloszlatott pálos rendnek a Kecskeméti kapunál (a mai Kálvin térnél) lévő kolostorában. Az uralkodót Magyarországon képviselő József nádor főherceg 1806-ban Miller Jakab Ferdinándot, Széchényi gyűjteményeinek őrét olyan előterjesztés kidolgozásával bízta meg, mely szerint a könyvtárat múzeummal bővítik ki. A javaslat azt indítványozta, hogy a könyvtárhoz kapcsolódóan állítsanak fel olyan művelődési intézetet, amely feltárná a nemzet anyagi kultúráját, a múzeum, a könyvek, kéziratok és grafikai művek mellett, a haza régészeti és történeti emlékeit, természeti produktumait és műipari alkotásait gyűjtené.

pollack_nemzeti_múzeum
Pollack terve egy 1838-as litográfián

A tervezet nyomán megszületett 1807. évi XXIV. törvénycikk a magyar országos Széchényi-könyvtárról a nemzet tulajdonába vette az új intézményt, kimondva: Széchényi gróf a magyar nemzet használatára átadott adományaival egy fölállítandó nemzeti muzeum alapjait dicséretes buzgósággal lerakta. A diéta a következő évben az 1808. évi VIII. törvényben gondoskodott a Magyar Nemzeti Múzeum felállításáról, és a vármegyék megajánlásai révén az ehhez szükséges pénzügyi alap biztosításáról. Az intézmény első igazgatója 1812-ben Miller Jakab Ferdinánd lett, ekkoriban alakult ki a meglévő könyvtár után a természettár, majd a régiségtár. A múzeumi gyűjteményeket 1807-től - miután a pálos kolostort a katolikus egyház visszaigényelte, a közeli egyetemi épületben helyezték el. Az állam 1813-ban megvett a Batthyány családtól egy, az Ország úton (a mai Múzeum körúton) álló telket, s 1817-től az ottani villába költöztették a mind gazdagabb anyagot. A gyűjtemény elsősorban adományok révén, de vásárlások útján is bővült.


Egykorú ismeretlen festő képe, amely valószínűleg gr. Széchenyi Ferenctől jutott a Nemzeti Múzeum birtokába.
Az alapító

A reformkor idején nemzeti üggyé vált a gyarapodó múzeumhoz méltó hajlék felépítése. Az önálló épülethez szükséges összeget az 1836. évi, a Nemzeti Múzeumról szóló XXXVII. törvénycikk biztosította félmillió forint erejéig. Az épület tervezésével Pollack Mihályt, a magyarországi klasszicista építészet kiemelkedő alakját bízták meg. Az építkezés 1837 júniusában kezdődött és 1847 nyaráig tartott. A gyűjteményeket, miután a Batthyány-villa az 1838-as nagy árvízben megrongálódott, ideiglenesen az Üllői úti Ludovika még üresen álló épületébe szállították át, az új Nemzeti Múzeumba az első gyűjtemény 1846 augusztusában költözött be. Az 109x70 méteres, téglalap alakú épületnek két belső udvara van, párkánymagassága 24 méter, beépített alapterülete 7894 négyzetméter. A főbejárat az athéni Erekhteion mintáját követi, nyolc korinthoszi oszlopos portikuszát felül timpanon zárja. Középen Pannónia nőalakja trónol, két kezében babérkoszorúval, melyet jobbról a tudomány és művészet, balról a történelem és a hírnév megszemélyesítőjének nyújt át. A jobb sarokban fekvő alak a Dunát, a bal sarokban fekvő a Drávát szimbolizálja. A főlépcsőház falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik.

nemzeti
A főlépcső

Az 1848. március 15-i forradalom idején a homlokzat előtti téren volt az a tömeggyűlés, melynek során Petőfi Sándor a hagyomány szerint a lépcsőn állva szavalta el a Nemzeti Dalt. A múzeum dísztermében ülésezett az 1848-as népképviseleti országgyűlés felsőháza, s később, az Országház megépültéig a felsőház. Az épületet először 1926-27-ben újították fel. A második világháború pusztítása utáni helyreállítási munkák 1948-ra fejeződtek be, a legutóbbi, tizenkét éven át tartó rekonstrukció 2006 novemberében zárult. A múzeumot az Országgyűlés 2011 novemberében nemzeti emlékhellyé nyilvánította.

(mti)

• Publikálva: 2017.06.21. 11:35