a rovat írásai

Fuvola és lazacfarm

Ian Anderson hetven éves. Ez van, az idő szalad, a szerző ifjúkorának loboncos sztárjai lassan dédisorba lépnek, már aki életben van. Mert sokan eltávoztak már, akiknek útjuk fecskendőkkel ás piásüvegekkel volt kikövezve.

Cseh Tamásra gondolnak Bakonybélben

Filmvetítéssel és tábortűz melletti közös énekléssel tisztelegnek Cseh Tamás előtt az Énekmondók Emlékezete című rendezvényen szombaton Bakonybélben, közölték a szervezők.

Egyetemi kancellár, asztrofizikus és a Queen szólógitárosa

Július 19-én ünnepli hetvenedik születésnapját Brian May brit rockzenész, a Queen gitárosa, aki PhD fokozattal rendelkező asztrofizikus is.

Hidat épített a fehér és a fekete zene között

Nyolcvan éve, 1937. július 11-én halt meg George Gershwin amerikai zeneszerző, a Kék rapszódia és a Porgy és Bess komponistája, aki hidat épített a „klasszikus″ és a „népszerű″, a fekete és a fehér zene között.

Cserepes Károly a csúcson

A világ legrangosabb világzenei toplistájára, a World Music Charts Europe-ra került Cserepes Károly Blacklake című albuma, amely a Fonó Budai Zeneház kiadásában jelent meg.

Popsztárok fogyatékkal

Úton van a világhírnév felé a fogyatékkal élőkből álló cseh zenekar, amely Európa nagyvárosainak meghódítása után idén az Egyesült Államokba készül.

Közgazdász, polihisztor és a legfranciásabb magyar zeneszerző

Százhuszonöt éve, 1892. június 30-án született Lajtha László Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató, Bartók Béla és Kodály Zoltán mellett a huszadik század első felének legjelentősebb magyar komponistája és folkloristája.

Évtizedes a Budapest Bár

Tíz különleges koncerttel, egy válogatáslemezzel, valamint egy ősszel megjelenő új albummal ünnepli tizedik születésnapját a Budapest Bár.

Ingyenes Cseh Tamás fesztivál a Várkert Bazárban

CSTP Feszt néven nagyszabású ingyenes zenei fesztivált rendez mától szombatig a Cseh Tamás Program a Várkert Bazárban. Ötven zenekar és előadó lép fel, lesz interaktív hangszerkiállítás, két szakmai konferenciát pedig az A38 hajón tartanak.

Ötven éves, Lovasi a neve

Lovasi András Kossuth-díjas rockzenész, énekes, szövegíró, a Kispál és a Borz, majd a Kiscsillag együttes frontembere június 20-án lesz ötvenéves.

Wim Wenders operát rendez

Először mutatkozik be operarendezőként Wim Wenders világhírű német filmrendező. A Berlini Állami Operaházban jövő szombaton tűzik műsorra a 71 éves rendező színre állításában George Bizet Gyöngyhalászok című operáját. A karmesteri pulpituson Daniel Barenboim áll majd.

Zene összes cikke »

Közgazdász, polihisztor és a legfranciásabb magyar zeneszerző

lajtha leadSzázhuszonöt éve, 1892. június 30-án született Lajtha László Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató, Bartók Béla és Kodály Zoltán mellett a huszadik század első felének legjelentősebb magyar komponistája és folkloristája.

Jómódú és művelt budapesti polgárcsalád gyermeke volt, másfél éves korában kezdett olvasni, hatévesen zongorázni, hétévesen komponálni. Bartók és Kodály példájára kezdte a népdalgyűjtést, s tizenhét éves volt, amikor a nála egy évtizeddel idősebb két zeneszerző munkatársául fogadta. A budapesti Zeneakadémián végzett, közben közgazdaságtani doktorátust is szerzett, majd Lipcsében, Genfben és Párizsban folytatta zenei tanulmányait. A francia fővárosban töltött évei meghatározónak bizonyultak, első zeneműve a Des esquisses d'un musicien (Egy muzsikus vázlatai) címet viselte. Zenéje a magyar és francia hatások sajátos ötvözete, ezért is nevezik a legfranciásabb magyar zeneszerzőnek. Debussy és Ravel volt példaadó számára, zenei nyelvezete kialakulásában Bach és Mozart muzsikája is hatott rá. Huszonegy évesen a Magyar Nemzeti Múzeum hangszergyűjteményének őre lett, 1924-től a múzeum népzenei osztályán dolgozott. Az első világháborúban a fronton szolgált, tanítani 1919-ben kezdett, ugyanebben az évben a Kassák Lajos Ma című folyóirata által rendezett koncert műsorlapján szerepelt a neve először együtt Bartókéval és Kodályéval. 1928-ban második vonósnégyesének párizsi premierje után Elisabeth Coolidge amerikai mecénás jelentős összegért rendelt tőle újabb kvartettet.

Lajtha László
Otthon

A következő évtől kultúrdiplomáciai tevékenységet is végzett, Bartókkal együtt a Népszövetség Szellemi Együttműködési Intézetében, majd a Népművészeti és Népi Hagyományok Bizottságában dolgozott. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a népdalgyűjtésben. Erdélyben, a Felvidéken és a Nyugat-Dunántúlon közel kétezer népdalt gyűjtött össze, az elsők között rögzítette a dallamokat magnetofonnal, és jegyezte le tudományos pontossággal a népi hangszeregyüttesek muzsikáját. Monográfiákat szentelt egy-egy vidék népzenéjének (Sopron megyei virrasztó énekek, az 1972-ben indult táncházmozgalom forrásanyaga az ő Széki gyűjtése volt), sokat kutatta a cigányok zenéjét. Ő ismerte fel az egyes népdaltípusok és az egyházi zene, főleg a gregorián rokonságát. Népdalfeldolgozásaiban csak saját gyűjtésű dallamhoz nyúlt, mert azt vallotta, hogy azzal tud leginkább azonosulni. 1945-49 között a Nemzeti Zenede igazgatója, másfél évig a Rádió zenei vezetője volt, 1947-től egy évig Londonban élt és dolgozott. Ekkor írt zenét a Gyilkosság a katedrálisban című, T. S. Eliot drámájából készült filmhez, a Georg Höllering által rendezett alkotást a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlán díjára is nevezték. A filmrendezővel további közös munkája a Hortobágy, valamint az Alakok és formák. Részt vett az UNESCO védnöksége alatt működő, londoni székhelyű Nemzetközi Népzenei Tanács megalakításában, és haláláig a vezetőség tagja volt.

lajtha
Terepen

1948-as hazatérése után állásától megfosztották, egy időre egzisztenciálisan ellehetetlenítették. 1951-ben, nem szerzői, hanem népzenekutatói munkásságáért, váratlanul megkapta a Kossuth-díjat, a kitüntetést először nem akarta elfogadni, majd mégis átvette, és a pénzt a nála is szegényebbek és megalázottabbak között osztotta szét. Csak 1952-től taníthatott újra népzenegyűjtést a Zeneakadémián, tanítványa volt többek közt Ferencsik János és Kórodi András karmester, Tátrai Vilmos hegedűművész. Franciaországban, ahol sokáig ismertebb volt, mint hazájában, 1955-ben első magyarként választották a Francia Művészeti Akadémia tagjává, de a hatóságok még ekkor sem engedélyezték kiutazását. Haláláig a budapesti Francia Intézet zenei tanácsadójaként működött. Kilenc szimfóniája közül a hetedik az 1956-os forradalom zenei tablója. Komponált tíz vonósnégyest, balettzenét, egyházi zenét, köztük két misét, kamara- és kórusműveket. A spanyol Salvador de Madariaga librettójára 1948 és 1950 között írta A kék kalap című vígoperáját, melynek szövege csak egy évtizeddel később lett végleges, a hangszerelést pedig Lajtha váratlan halála miatt Jancsovics Antal és Farkas Ferenc pótolta.Korának egyik legnagyobb hangszerelő művésze, kiemelkedő zenepedagógusa is volt, miként úttörő a néptánckutatás terén is. A táncokat a koreográfia lejegyzése mellett filmen is rögzítette. Szoros szálak fűzték a költő Paul Valéryhez, a zeneszerző Maurice Ravelhez, Arthur Honeggerhez, Szergej Prokofjevhez és a múlt század legnagyobb zenepedagógusához, a francia Nadia Boulanger-hez. Polihisztorként rajongott az irodalomért és a képzőművészetekért, emellett szenvedélyesen érdeklődött a csillagászat és a fizika iránt is.

Lajtha László 1963. február 16-án halt meg Budapesten szívinfarktus következtében. 1995-ben nevét viselő díjat alapítottak a rádióműsorokban zenei ismeretterjesztő, zenekritikai és előadó-művészeti területen végzett, kimagasló teljesítmények elismerésére. 2001-ben posztumusz Magyar Örökség Díjat kapott. Az elmúlt években több könyv is megjelent róla: Erdélyi Zsuzsanna Kockás füzet - Úttalan utakon Lajtha Lászlóval című kötete és Solymosi Tari Emőke Két világ közt című interjúfüzére. A zeneszerző halálának 50. évfordulóján nyílt meg emlékszobája a budavári Erdődy-palotában, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Zenetudományi Intézetében, hagyatékát is itt gondozzák (a gyűjtemény korábban a Hagyományok Házában volt). Szintén 2013-ban volt az ősbemutatója A négy isten ligete című balettjének a Müpában. Egykori Váci utcai házán emléktábla őrzi nevét, s 2015-ben avatták fel szobrát a közeli Károlyi-kertben. Az idei évforduló alkalmából a Magyar Nemzeti Bank Lajtha-emlékérmet bocsátott ki.

(mti)

• Publikálva: 2017.06.30. 09:30