a rovat írásai

III. Országos Közfoglalkoztatási Kiállítás a Vajdahunyad várában

Szeptember 22. és 23. között rendezik meg a III. Országos Közfoglalkoztatási Kiállítást a Vajdahunyad várában. A Belügyminisztérium által szervezett rendezvényen 130 kiállító mutatja be a megvalósított közfoglalkoztatási programok eredményeit, biztosít lehetőséget a település megismerésére, az általuk készített termékek, és a helyi ételek kóstolására, azok megvásárlására.

Ki rombolta le Rezi várát?

A keszthelyi fennsíkon lévő Rezi község mellett a honvédségnek volt egykoron lőtere és bázisa, de ha már katonaság, akkor volt itt egy váracska is, amelyről nem szólnak ugyan hősi énekek, de a romokról készült fényképek ott vannak a Balatoni Múzeum jóvoltából az adatbázisunkban.

Nem volt egy Michelangelo a farkasvári szobrász

Be kell vallanunk, azért a római szobrászok, legalábbis a provinciákban működők nem nagyon érték el görög elődeik színvonalát. Hogy úgy mondjam, elég esetlegesnek, elnagyoltnak is tűnnek azok a sírszobrok is, amik Aquincumból, az egykori helytartói városból kerültek elő. Még inkább elmondhatjuk ezt a most 3D-ben is tanulmányozható, Szentendrén, a rómaiak által Farkasvárnak (Ulcisia Castra) nevezett katonai településen talált dombormű töredékéről. Ami nem valami szemet gyönyörködtető alkotás.

Stádinger Ferenc úr, a parancsnok

Aztán itt van a tűzoltóparancsnok is, aki azért mégis csak volt valaki a két világháború közti falu hierarchiájában. Leginkább a helyi önkéntes tűzoltó egylet, vagy egyesület tagjai választották meg „saját kebelükből”. Tehát egy közéjük tartozó, tekintélyes ember volt, akinek így bizalmat szavaztak. Ilyent látunk a Balatoni Múzeumban őrzött fényképen is, Stádinger Ferenc úr 25 évesen lett tűzoltó Keszthelyen, és egyben el is indult a parancsnokság felé vezető úton.

Az utolsó aranyágacska

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője, akinek most III. András, az utolsó Árpád-házi királyunk alakjának felidézésével folytatjuk sorozatát.

Kucs Béla mindenütt

Az ózdi kollégák révén Kucs Béla több kisplasztikája is belekerült az adatbázisba. Ami nem is véletlen, az Ózdon született szobrász, aki az ország szinte minden nagyobb településére készített az ötvenes évektől indulóan köztéri szobrot, végül 150 művét szülővárosának ajándékozta.

A ház a sziklák alatt

Badacsonyi sétánkat a páratlan kilátással bíró Rodostó turistaházzal folytatjuk, ami leginkább Tördemicről közelíthető meg a 482 fokot számláló Bujdosó-lépcsőn. Bemenni nem tudunk, de ez a jövőben változhat.

Akik hajtották Singer úr masináját

Az is biztos, hogy nem nagyon volt falu a két világháború között, sőt még azután sem varrónő nélkül. Persze, a jelentősebb településeken szabók is működtek, akik minden a korban viselt ruhanemű előállítására képesek voltak. A varrónők viszont, ahogy én emlékszem, inkább a nők ruhadarabjainak elkészítésével, vagy éppen javítgatásával foglalkoztak.

A mindentudó kocsmáros

Az emberiség történetének első kocsmája talán éppen egy nagy fa alatt volt, ahol egy élelmes ősünk különféle hasznos dolgokra cserélte az általa erjesztett és leszűrt és kimért boldogító italt. Azóta sokat változott a világ, mostanra a falusi kocsma lassan megszűnik a helyi közösségi élet fontos színterének lenni, érdeklődés híján egyre több be is zár. Pedig másként volt ez a boldog békeidőkben, vagy a két világháború között.

A püspök úr 12 méteres keresztje

Szigligetről, a Királyné szoknyáján lévő kilátóból, de a Rókarántó tetején lévő kápolnától is jól látszik a Badacsony tetején, Tördemic felett Ranolder János püspök úr 12 méter magas keresztje. Igaz, mostanra úgy felnőttek a fák körülötte, hogy nem ötlik egyszerre szemünkbe, a Balatoni Múzeum gyűjteményéből kiválasztott képeslapokon. Igaz, ezeken azért jól láthatóan meg is erősítették vonalait.

Munkaigényes üveggyöngy?

Nézegetem ezt az egyszerű, szürke, jelentéktelen kis üveggyöngyöt. Tényleg, nagyon meggondolná manapság valaki, hogy egy ilyen holmikból összeállított nyaklánccal, karkötővel ékítse magát. Aztán mégis mekkora munka, szakértelem és tapasztalat van ebben a kis semmiségben!

MaNDA összes cikke »

Gertrúd

közkincstárleadKeveset tudunk az Árpád-ház történetében jelentős szerepet játszó Gertrúdról, amit meg tudunk, azt is leginkább az Erkel Ferenc-féle Bánk bán nem éppen történelmi hitelességű anyagából. Lássuk tehát, mit mond a tudomány!

Gertrúd 1200 körül házasodott össze András herceggel, akkor, amikor még nem lehetett tudni, hogy a vőlegényből király lesz. Nem is indult túl szerencsésen a frigy, hiszen a magyar Imre király börtönbe záratta a trónjára törő Andrást, és ekkor Gertrúdnak több évre haza kellett mennie. A német krónikák erősen magasztalták Gertrúd bátorságát és férfias lelkületét. Ugyanígy nagy szerepet kapott annak megerősítése, hogy férjéhez, II. Andráshoz ( vagy Endréhez) minden viszontagság ellenére nagyon erős érzelmekkel, nagy szerelemmel kötődött.

bánk bán plakát
Forrás: MaNDA

A magyar királyné, Gertrúd az Andesch-Meráni házból, a császárság egyik legelőkelőbb családjából származott, mely a kor befolyásos és gazdag dinasztiájának számított. Egyenes ági leszármazottja volt Nagy Károlynak. A család Dél-Németország legszebb tartományaiban uralkodott.  A 11. századtól kezdve folyamatosan növelték birtokaik területét. Az 1100-as évek végén a Brenner-hágótól Olaszországig terjedt birodalmuk, szolgálataikra a német császároknak mindenképpen szükségük volt. Éppen ezért I. Barbarossa Frigyes őrgrófi címet adott az Andescheknek, ami egyben azt is jelentette, hogy a birodalmi hercegek rangjára emelkedtek. Gertrúd édesapja, III. Bertold – Meránia és Karintia hercege, Isztria őrgrófja és Tirol fejedelme -- követni próbálván az európai dinasztikus kiházasításokat, sorra adta férjhez leányait. A később szentté avatott Hedvig Szilézia és Lengyelország hercegnője lett. A szépségéről és szomorú sorsáról nevezetes Ágnest Franciaország királya, Fülöp Ágost vette feleségül. Ezt a házasságot az egyház nem ismerte el, mert korábbi feleségétől, a dán Ingeborgtól való elválást nem ismerték el. Mivel a pápa egész Franciaországot kiközösítette ezért, Fülöp Ágost elvált Ágnestől, aki második gyermeke születésekor, 1201-ben meghalt. A legfiatalabb lánytestvér, Mechtild kolostorba vonult, és 1254-ben bekövetkezett haláláig a kitzingeni bencés apácák apátnőjeként élt. Az ötödik lányról, Ágnesről annyit tudunk, hogy Tohu, szerb nagyzsupán unokaöccsének ígérték a kezét.

gertrúd királyné
Ábrázolása a Hedwig kódexben (forrás: Wikipédia)

Az isztriai őrgrófnak, nem csak öt lánya, hanem négy fia is volt. A legidősebbek, Ottó és Henrik osztoztak az örökségen, a harmadik, Egbert Bamberg püspöke lett, ám a német belviszályok miatt a pápa elvette tisztségét. Aztán visszaadta, néhány évig azonban Magyarországon kellett meghúznia magát, de később visszatérhetett hazájába, és 1237-ig hivatalában maradhatott. IV. Bertold legkisebb fia, akit szintén Bertoldnak neveztek, testvéréhez hasonlóan egyházi tisztséget kapott. 1206-ban Kalocsa érseke, de a magyar nemesek 1213-ban elkergették. Majd visszatért, aztán 1218-ban Aquileia pátriárkája lett, azaz a pápa utáni legmagasabb egyházi rangot szerezte meg. Hivatalának központja Udinében volt.

Dippold Pál

Ezzel az írással veszünk búcsút állandó szerzőnktől, Dippold Páltól, akinek pontos és igazán élvezetes írásait korábban a néhai MaNDA blogján, 2017 januárjától pedig oldalunkon olvashattuk. Dippold Pál nyugdíjba ment, innen is kívánunk neki erőt, egészséget, minden jót! (a szerk.)

• Publikálva: 2017.06.30. 10:53

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

III andrás
Az utolsó aranyágacska – II. András utószülött fia István herceg Velencében nőtt fel, itt is vette feleségül 1263-ban a dallamos nevű patríciuslányt, Marosini Tomasinát. István herceg ugyan 1271-ben meghalt, de özvegye sosem felejtette el, hogy gyermekük, András igényt támaszthat a magyar trónra.