a rovat írásai

Akkor ismerjük meg a kanászt is!

A két világháború közötti falu képéhez hozzá tartozott a közösség által fizetett kanász, kondás vagy csürhés is, akit leginkább reggel és este láthatott a falusi. Mikor is erős tülkölés és ostorpattogtatás közepette kiterelte a falu disznait (kondát, csürhét) a határba, majd pedig este, amikor ugyanolyan zenebonával hazahozta az állatokat.

Kolomp, vagy valami

Itt van ez a kolomp, vagy valami a szentendrei múzeum gyűjteményéből, még 2008-ban fordította ki a földből a régész ásója Pátyon. Ha jobban megnézzük aztán a 3D-s szoftvert is bevetve, találunk azért rajta furcsa dolgokat.

Bábák és boszorkányok

A két világháború között minden nagyobb falunak volt bábaasszonya is. Eme írás szerzőjének apai nagynénje is ekként működött 1942-től, a szombathelyi Magyar Királyi Bábaképző elvégzése után. Manyi néni, ahogy a faluban hívták, ugyan a szülőotthonok megjelenésével munka nélkül maradt, de tudását továbbra is igénybe vette a falu. Ő adta be például a körzeti orvos által felírt vitamininjekciókat.

Kagylókarkötő

Be kell vallanom már itt az elején, hogy ebből az írásból nem sok értékelhető dolgot fog megtudni a kedves olvasó eme a Balaton Múzeumban őrzött karkötőről. Ez pedig nem a a múzeum munkatársai, de nem is a cikk szerzője miatt van. Inkább azért, mert valóban elég keveset lehet mondani erről kagyóból készített primitív ékszerről.

Nyár, sör, víz, Krúdy, Margitsziget

Újabb izgalmas, és a nyárhoz kapcsolódó kiállítások érhetők el digitális formában A MaNDA (Magyar Nemzeti Digitális Archívum) adatbázisában.

Tengeralattjárót faragó asztalos

A falu virágkorában, valamikor a két világháború között a közösség mesteremberei között megbecsült helye volt az asztalosoknak is. Akik, ahogy a nevük is mutatja, elsősorban bútorokat, és a lakóházak fából készült nyílászáróit gyártották le. Mégpedig szigorúan kéziszerszámokkal, motoros fűrészről, gyalugépről, csiszolóról még csak nem is hallottak.

Agyonfoltozott pohár

Nézem ezt bronzból készült poharat, és azon gondolkodom, hogy a mégoly termékeny és gazdag Pannónia provinciában sem lehetett olyan egyszerű az élet. Egyrészt ott voltak az egymás után sorban jövő barbár támadások, rablóhadjáratok, aztán itt van ez az agyonfoltozott pohár is. Amit a már ismert pátyi lelőhelyen, vélhetően valaki örök nyugodalmát kissé megzavarva hoztak elő a föld alól a régészek.

Örökmozgó a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkban

Örökmozgó fantázianévvel napközis, filmes tematikájú tábort indít a nyár folyamán a Élménypark július és augusztus hónapokban, három alkalommal. Természetesen a tábor fő témája a filmművészet köré szerveződik, közelebbről az animációkészítés rejtelmeivel ismerkedhetnek meg a gyerekek az öt nap során.

 

Gertrúd

Keveset tudunk az Árpád-ház történetében jelentős szerepet játszó Gertrúdról, amit meg tudunk, azt is leginkább az Erkel Ferenc-féle Bánk bán nem éppen történelmi hitelességű anyagából. Lássuk tehát, mit mond a tudomány!

Szatyorban hordták a szenet a grófnak

Dédestapolcsányban, a Bükk-fennsík lábánál, festői környezetben található az egykoron szebb napokat is megélt Serényi-kastély. Építését több időpontra is datálják, valamikor 1898-1903 között folyhattak a munkálatok.

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

MaNDA összes cikke »

Gertrúd

közkincstárleadKeveset tudunk az Árpád-ház történetében jelentős szerepet játszó Gertrúdról, amit meg tudunk, azt is leginkább az Erkel Ferenc-féle Bánk bán nem éppen történelmi hitelességű anyagából. Lássuk tehát, mit mond a tudomány!

Gertrúd 1200 körül házasodott össze András herceggel, akkor, amikor még nem lehetett tudni, hogy a vőlegényből király lesz. Nem is indult túl szerencsésen a frigy, hiszen a magyar Imre király börtönbe záratta a trónjára törő Andrást, és ekkor Gertrúdnak több évre haza kellett mennie. A német krónikák erősen magasztalták Gertrúd bátorságát és férfias lelkületét. Ugyanígy nagy szerepet kapott annak megerősítése, hogy férjéhez, II. Andráshoz ( vagy Endréhez) minden viszontagság ellenére nagyon erős érzelmekkel, nagy szerelemmel kötődött.

bánk bán plakát
Forrás: MaNDA

A magyar királyné, Gertrúd az Andesch-Meráni házból, a császárság egyik legelőkelőbb családjából származott, mely a kor befolyásos és gazdag dinasztiájának számított. Egyenes ági leszármazottja volt Nagy Károlynak. A család Dél-Németország legszebb tartományaiban uralkodott.  A 11. századtól kezdve folyamatosan növelték birtokaik területét. Az 1100-as évek végén a Brenner-hágótól Olaszországig terjedt birodalmuk, szolgálataikra a német császároknak mindenképpen szükségük volt. Éppen ezért I. Barbarossa Frigyes őrgrófi címet adott az Andescheknek, ami egyben azt is jelentette, hogy a birodalmi hercegek rangjára emelkedtek. Gertrúd édesapja, III. Bertold – Meránia és Karintia hercege, Isztria őrgrófja és Tirol fejedelme -- követni próbálván az európai dinasztikus kiházasításokat, sorra adta férjhez leányait. A később szentté avatott Hedvig Szilézia és Lengyelország hercegnője lett. A szépségéről és szomorú sorsáról nevezetes Ágnest Franciaország királya, Fülöp Ágost vette feleségül. Ezt a házasságot az egyház nem ismerte el, mert korábbi feleségétől, a dán Ingeborgtól való elválást nem ismerték el. Mivel a pápa egész Franciaországot kiközösítette ezért, Fülöp Ágost elvált Ágnestől, aki második gyermeke születésekor, 1201-ben meghalt. A legfiatalabb lánytestvér, Mechtild kolostorba vonult, és 1254-ben bekövetkezett haláláig a kitzingeni bencés apácák apátnőjeként élt. Az ötödik lányról, Ágnesről annyit tudunk, hogy Tohu, szerb nagyzsupán unokaöccsének ígérték a kezét.

gertrúd királyné
Ábrázolása a Hedwig kódexben (forrás: Wikipédia)

Az isztriai őrgrófnak, nem csak öt lánya, hanem négy fia is volt. A legidősebbek, Ottó és Henrik osztoztak az örökségen, a harmadik, Egbert Bamberg püspöke lett, ám a német belviszályok miatt a pápa elvette tisztségét. Aztán visszaadta, néhány évig azonban Magyarországon kellett meghúznia magát, de később visszatérhetett hazájába, és 1237-ig hivatalában maradhatott. IV. Bertold legkisebb fia, akit szintén Bertoldnak neveztek, testvéréhez hasonlóan egyházi tisztséget kapott. 1206-ban Kalocsa érseke, de a magyar nemesek 1213-ban elkergették. Majd visszatért, aztán 1218-ban Aquileia pátriárkája lett, azaz a pápa utáni legmagasabb egyházi rangot szerezte meg. Hivatalának központja Udinében volt.

Dippold Pál

Ezzel az írással veszünk búcsút állandó szerzőnktől, Dippold Páltól, akinek pontos és igazán élvezetes írásait korábban a néhai MaNDA blogján, 2017 januárjától pedig oldalunkon olvashattuk. Dippold Pál nyugdíjba ment, innen is kívánunk neki erőt, egészséget, minden jót! (a szerk.)

• Publikálva: 2017.06.30. 10:53

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

gertrúd királyné
Gertrúd – A magyar királyné, Gertrúd az Andesch-Meráni házból, a császárság egyik legelőkelőbb családjából származott, mely a kor befolyásos és gazdag dinasztiájának számított. Egyenes ági leszármazottja volt Nagy Károlynak. A család Dél-Németország legszebb tartományaiban uralkodott.