a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Gertrúd
Keveset tudunk az Árpád-ház történetében
jelentős szerepet játszó Gertrúdról, amit meg tudunk, azt is leginkább
az Erkel Ferenc-féle Bánk bán nem éppen történelmi hitelességű
anyagából. Lássuk tehát, mit mond a tudomány!Gertrúd 1200 körül házasodott össze András herceggel, akkor, amikor még nem lehetett tudni, hogy a vőlegényből király lesz. Nem is indult túl szerencsésen a frigy, hiszen a magyar Imre király börtönbe záratta a trónjára törő Andrást, és ekkor Gertrúdnak több évre haza kellett mennie. A német krónikák erősen magasztalták Gertrúd bátorságát és férfias lelkületét. Ugyanígy nagy szerepet kapott annak megerősítése, hogy férjéhez, II. Andráshoz ( vagy Endréhez) minden viszontagság ellenére nagyon erős érzelmekkel, nagy szerelemmel kötődött.
A magyar királyné, Gertrúd az Andesch-Meráni házból, a császárság egyik legelőkelőbb családjából származott, mely a kor befolyásos és gazdag dinasztiájának számított. Egyenes ági leszármazottja volt Nagy Károlynak. A család Dél-Németország legszebb tartományaiban uralkodott. A 11. századtól kezdve folyamatosan növelték birtokaik területét. Az 1100-as évek végén a Brenner-hágótól Olaszországig terjedt birodalmuk, szolgálataikra a német császároknak mindenképpen szükségük volt. Éppen ezért I. Barbarossa Frigyes őrgrófi címet adott az Andescheknek, ami egyben azt is jelentette, hogy a birodalmi hercegek rangjára emelkedtek. Gertrúd édesapja, III. Bertold – Meránia és Karintia hercege, Isztria őrgrófja és Tirol fejedelme -- követni próbálván az európai dinasztikus kiházasításokat, sorra adta férjhez leányait. A később szentté avatott Hedvig Szilézia és Lengyelország hercegnője lett. A szépségéről és szomorú sorsáról nevezetes Ágnest Franciaország királya, Fülöp Ágost vette feleségül. Ezt a házasságot az egyház nem ismerte el, mert korábbi feleségétől, a dán Ingeborgtól való elválást nem ismerték el. Mivel a pápa egész Franciaországot kiközösítette ezért, Fülöp Ágost elvált Ágnestől, aki második gyermeke születésekor, 1201-ben meghalt. A legfiatalabb lánytestvér, Mechtild kolostorba vonult, és 1254-ben bekövetkezett haláláig a kitzingeni bencés apácák apátnőjeként élt. Az ötödik lányról, Ágnesről annyit tudunk, hogy Tohu, szerb nagyzsupán unokaöccsének ígérték a kezét.
Ábrázolása a Hedwig kódexben (forrás: Wikipédia)
Az isztriai őrgrófnak, nem csak öt lánya, hanem négy fia is volt. A legidősebbek, Ottó és Henrik osztoztak az örökségen, a harmadik, Egbert Bamberg püspöke lett, ám a német belviszályok miatt a pápa elvette tisztségét. Aztán visszaadta, néhány évig azonban Magyarországon kellett meghúznia magát, de később visszatérhetett hazájába, és 1237-ig hivatalában maradhatott. IV. Bertold legkisebb fia, akit szintén Bertoldnak neveztek, testvéréhez hasonlóan egyházi tisztséget kapott. 1206-ban Kalocsa érseke, de a magyar nemesek 1213-ban elkergették. Majd visszatért, aztán 1218-ban Aquileia pátriárkája lett, azaz a pápa utáni legmagasabb egyházi rangot szerezte meg. Hivatalának központja Udinében volt.
Dippold Pál
Ezzel az írással veszünk búcsút állandó szerzőnktől, Dippold Páltól, akinek pontos és igazán élvezetes írásait korábban a néhai MaNDA blogján, 2017 januárjától pedig oldalunkon olvashattuk. Dippold Pál nyugdíjba ment, innen is kívánunk neki erőt, egészséget, minden jót! (a szerk.)
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.