a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Bajoroknak rettenet, magyaroknak világraszóló diadal
Aztán az utóbbi tíz esztendőben, 1100 év után lassan felfedeztük a
Pozsonyi csatát is, ahol egy számarányát tekintve jóval kisebb magyar
sereg gyakorlatilag megsemmisített három nehézfegyverzettel ellátott
keleti frank hadoszlopot. Világraszóló diadal nekünk, végzetes vereség a
bajoroknak, pontosabban a keleti frankoknak, akik vissza akarták venni
az avaroktól karddal megszerzett Pannóniájukat az új hódítóktól.Ezek az új hódítók pedig mi voltunk, négy év alatt, 900 végére a miénk volt az összes addig a keleti frankoknak hódoló terület, és portyázó csapataink már Linzig jutottak előre, majd a Fischa folyó lett a határ. Ezt a helyzetet akarta megváltoztatni a magyarok felé szívélyesebb apja, Arnulf halála után trónra kerülő, sokat betegeskedő Gyermek Lajos keleti frank király. Aki 14 évesen már nem is volt annyira gyermek, amikor a támadás mellett döntött. Az akciót megelőzte egy a korban egyáltalán nem ritka merénylet is, Kurszán fejedelmet, aki talán Árpád szakrális uralkodása mellett a hadi ügyeket intézte, 904 nyarán Altenburgba hívták a bajorok a jövőről tárgyalni, de egy lakomán az összes kísérőjével együtt lemészárolták. Ami nem volt szép dolog a keresztény bajoroktól, de hát ők a keleti terjeszkedés legfőbb akadályát a magyarokban látták. Sőt, 902 és 906 között sikerült a keleti frank vazallus morva fejedelemséget is felszámolnunk, így igen csak haragudhattak ránk ott Ennsburgban, a királyi székhelyen.
Ahová szokásos módon 907 tavaszára is meghirdették a nagy hadi mustrát, folyhatott a sör, sülhettek az ökrök, miközben a vezetők titokban a hadjáratról értekeztek fenn a várban. Ami az avarok elleni korábbi támadáshoz hasonlóan egyszerre indult meg a Duna mindkét partján úgy, hogy a páncélos gyalogságot és a készleteket egy flotta vitte a hadoszlopokkal együtt haladva lefelé a folyón. A most 20-25 ezer főre becsült támadó sereg veszélyeztetettebb, jobb parton előrenyomuló részét Theotmár salzburgi érsek vezette, a flotta a királyi rokon, Sieghard herceg parancsnoksága alatt hajózott, míg a bal parti, pár nappal később induló erőket Luitpold bajor herceg vezette. Egyikük sem élte túl ezeket a napokat. A talán éppen Árpád, vagy a legidősebb fia, Levente által vezetett egy „töménnyi”, tízezer magyar könnyűlovas már egy a gyepükön szolgálók által június 26-tól folyamatosan támadott bajorokkal csapott össze a jobb parton, a katlanba szorított, elfáradt lovasságot körülvéve, nyílzáporral elárasztva. Az érsek egyes források szerint már korábban meghalt, de elesett itt Utto freisingi és Zakariás brixeni püspök is három apáttal és vagy tucat gróffal együtt. A dunai flottillát közben gyújtónyilakkal árasztották el, Sieghard herceg pedig egészen Ennsburgig futott a hajók elsüllyedése után. A balparti, Pozsony ostromára készülő csapatokra másnap hajnalban törtek rá a folyón átúsztató magyarok, hírmondót is alig hagyva a tízezresre becsült seregrészből.
Lotz Károly metszete a Dunán átkelő magyarokról
És ahogy azt a csatáról valamikor a 16. század elején írott, korabeli forrásokat felhasználó munkájában Johannes Aventius (1477-1534) is megírta, a magyarok nem ültek el a babérjaikon, hanem azonnal Ennsburg ellen vonultak, Gyermek Lajos ennek hírére egészen Passauig futott, pontosabban eveztetett vissza a királyi gályájával, Sieghard pedig itt esett el végül a várból kivonuló bajorok élén. Mi magyarok ezután egészen 955-ig az Enns folyóig uraltuk a mai Ausztriát is, és 123 év telik majd el, hogy a következő támadó II. Konrád ismét megpróbáljon bennünket uralma alá hajtani. Őt Szent István verte vissza és kerítette be Bécs alatt.
A csata vecsési emlékműve
Pálffy Lajos