a rovat írásai

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

A magyar fotográfia élő klasszikusa a Nemzeti Galériában

Korniss Péter öt évtizedes fotográfusi munkásságát tekinti át Folyamatos emlékezet címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható kiállítása.

Művészet összes cikke »

A szebeni kőfaragóktól a tihanyi bivalyokig

borsos miklós leadSzobrokat, grafikákat és festményeket vonultat fel Borsos Miklós szobrászművész gyűjteményes kiállítása, amely péntektől látható Budapesten, a Várkert Bazárban.

Gyutai Csaba, a Várkert Bazár ügyvezető igazgatója a csütörtöki megnyitót megelőző sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az intézmény és a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (Kogart) legutóbbi közös kiállításán Kondor Béla munkásságát mutatták be. A most nyíló tárlaton a 20. századi magyar szobrászművészet egyik meghatározó alakjának munkásságát tárják a közönség elé. Borsos Miklós festőnek készült, de hamar áttért a szobrászatra: utolsó festményét 1933-ban készítette feleségéről, majd a grafika és szobrászat felé fordult. Művészeti munkásságára jellemző, hogy egyfelől egyszerű szimbolikával és formákkal dolgozik, másfelől összetett és bonyolult, a reneszánsz és az európai szobrászat klasszikus hagyományait és mesterségbeli tudását követő alkotásokat hozott létre. Tanárként pedig a magyar művészetben meghatározó tanítványokat nevelt, emelte ki az ügyvezető igazgató.

borsos miklós
Itt egy válogatás a mester érmeiből (forrás: MaNDA)

Fertőszögi Péter művészettörténész, a Kogart kuratóriumának elnöke elmondta, hogy a tárlat tematikailag és kronologikusan teljes áttekintést nyújt Borsos Miklós művészetéről a korai, archaikus szemléletű munkáktól az organikus absztrakciót képviselő alkotásokig. A tárlat a festői életmű bemutatásával indul, majd a szobrászati életmű következik. Mint Fertőszögi Péter kiemelte, Borsos Miklós a nagyszebeni kőfaragókat figyelve sajátította el a szobrászat alapjait, Győrben az aranyműves műhelyben segédkezett, megcsodálta a reneszánsz szobrokat Firenzében, és a természetet tanulmányozta Tihanyban. Az 1930-as évek elején kezdett el rezet domborítani, ebből jött a csak rá jellemző technika, amely korai szobrászati munkáin érhető tetten. Szobrászati pályakezdését jellemzik archaizáló alkotásai, a kiállításon is látható portréfejek, valamint torzók, amelyek az ókori kelet és görögség világába vezetnek vissza. Az 1940-es évek elején kezdődő tihanyi korszak a második világháború után virágzik ki és egész életművét meghatározza. Tihanyban fedezi fel az állatokat, növényeket, azt a régi falusi környezetet, amely még a bivalyokhoz, lovakhoz és a szőlőművelő földművesekhez kötődik.

borsos miklós
Akik őrizték álmát (forrás: MaNDA)

Életművének legjelentősebb részét kitevő úgynevezett organikus szobrai az 1960-as, 1970-es évekre datálhatók. Ekkor készültek legfőbb márványszobrai, amelyek többek között az univerzumhoz, a teremtéshez, a születéshez vagy a jó és a rossz ellentétéhez fűződnek. Borsos Miklóst az élet igazságai foglalkozatták, és ezeket a témákat alakította szoborrá, emelte ki a művészettörténész. Külön szekcióban mutatják be Borsos Miklósnak a zenéhez fűződő viszonyát, amely egész életében meghatározó szerepet töltött be. A szeptember 24-ig látogatható tárlatot a görög-római mitológia témája zárja, amely az 1970-es, 1980-as években érdekelte a művészt. Azok az alakok és figurák foglalkoztatták, köztük például Odüsszeusz és Orpheusz, akiknek az életben meg kellett küzdeniük valamiért vagy szembe kellett szállniuk a sorsukkal. Fertőszögi Péter hangsúlyozta, hogy több mint négy évtizede nem rendeztek ilyen jelentős és átfogó bemutatót a művész alkotásaiból. Utoljára 1976-ban láthatott Borsos Miklós-tárlatot a főváros közönsége a Magyar Nemzeti Galéria jóvoltából a művész 70. születésnapja alkalmából.

Archívumunkban itt talál egy csokorra valót a Borsos Miklós által faragott síremlékekből.

(mti)

• Publikálva: 2017.07.14. 09:31