a rovat írásai

Magyar király Jeruzsálem falai alatt

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője. Már csak azért is igaza van, mert II. András királyunkról szerintem leginkább az maradt meg az emberekben, hogy hagyta megöletni a feleségét, meg hogy mindenféle kurtanemesek rákényszerítették az Aranybulla kiadására, ezzel korlátozván a hatalmát. Pedig ő volt az a magyar uralkodó, aki a Szentföldön menetelt a magyar hadakkal és Akkon városában felvette a Jeruzsálem királya címet is.

III. Országos Közfoglalkoztatási Kiállítás a Vajdahunyad várában

Szeptember 22. és 23. között rendezik meg a III. Országos Közfoglalkoztatási Kiállítást a Vajdahunyad várában. A Belügyminisztérium által szervezett rendezvényen 130 kiállító mutatja be a megvalósított közfoglalkoztatási programok eredményeit, biztosít lehetőséget a település megismerésére, az általuk készített termékek, és a helyi ételek kóstolására, azok megvásárlására.

Ki rombolta le Rezi várát?

A keszthelyi fennsíkon lévő Rezi község mellett a honvédségnek volt egykoron lőtere és bázisa, de ha már katonaság, akkor volt itt egy váracska is, amelyről nem szólnak ugyan hősi énekek, de a romokról készült fényképek ott vannak a Balatoni Múzeum jóvoltából az adatbázisunkban.

Nem volt egy Michelangelo a farkasvári szobrász

Be kell vallanunk, azért a római szobrászok, legalábbis a provinciákban működők nem nagyon érték el görög elődeik színvonalát. Hogy úgy mondjam, elég esetlegesnek, elnagyoltnak is tűnnek azok a sírszobrok is, amik Aquincumból, az egykori helytartói városból kerültek elő. Még inkább elmondhatjuk ezt a most 3D-ben is tanulmányozható, Szentendrén, a rómaiak által Farkasvárnak (Ulcisia Castra) nevezett katonai településen talált dombormű töredékéről. Ami nem valami szemet gyönyörködtető alkotás.

Stádinger Ferenc úr, a parancsnok

Aztán itt van a tűzoltóparancsnok is, aki azért mégis csak volt valaki a két világháború közti falu hierarchiájában. Leginkább a helyi önkéntes tűzoltó egylet, vagy egyesület tagjai választották meg „saját kebelükből”. Tehát egy közéjük tartozó, tekintélyes ember volt, akinek így bizalmat szavaztak. Ilyent látunk a Balatoni Múzeumban őrzött fényképen is, Stádinger Ferenc úr 25 évesen lett tűzoltó Keszthelyen, és egyben el is indult a parancsnokság felé vezető úton.

Az utolsó aranyágacska

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője, akinek most III. András, az utolsó Árpád-házi királyunk alakjának felidézésével folytatjuk sorozatát.

Kucs Béla mindenütt

Az ózdi kollégák révén Kucs Béla több kisplasztikája is belekerült az adatbázisba. Ami nem is véletlen, az Ózdon született szobrász, aki az ország szinte minden nagyobb településére készített az ötvenes évektől indulóan köztéri szobrot, végül 150 művét szülővárosának ajándékozta.

A ház a sziklák alatt

Badacsonyi sétánkat a páratlan kilátással bíró Rodostó turistaházzal folytatjuk, ami leginkább Tördemicről közelíthető meg a 482 fokot számláló Bujdosó-lépcsőn. Bemenni nem tudunk, de ez a jövőben változhat.

Akik hajtották Singer úr masináját

Az is biztos, hogy nem nagyon volt falu a két világháború között, sőt még azután sem varrónő nélkül. Persze, a jelentősebb településeken szabók is működtek, akik minden a korban viselt ruhanemű előállítására képesek voltak. A varrónők viszont, ahogy én emlékszem, inkább a nők ruhadarabjainak elkészítésével, vagy éppen javítgatásával foglalkoztak.

A mindentudó kocsmáros

Az emberiség történetének első kocsmája talán éppen egy nagy fa alatt volt, ahol egy élelmes ősünk különféle hasznos dolgokra cserélte az általa erjesztett és leszűrt és kimért boldogító italt. Azóta sokat változott a világ, mostanra a falusi kocsma lassan megszűnik a helyi közösségi élet fontos színterének lenni, érdeklődés híján egyre több be is zár. Pedig másként volt ez a boldog békeidőkben, vagy a két világháború között.

A püspök úr 12 méteres keresztje

Szigligetről, a Királyné szoknyáján lévő kilátóból, de a Rókarántó tetején lévő kápolnától is jól látszik a Badacsony tetején, Tördemic felett Ranolder János püspök úr 12 méter magas keresztje. Igaz, mostanra úgy felnőttek a fák körülötte, hogy nem ötlik egyszerre szemünkbe, a Balatoni Múzeum gyűjteményéből kiválasztott képeslapokon. Igaz, ezeken azért jól láthatóan meg is erősítették vonalait.

MaNDA összes cikke »

A második honalapító

közkincstárlead„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője, akinek most IV. Béla királyunk, a második honalapító alakjának felidézésével folytatjuk sorozatát.

Béla a királyi birtokokat nagy lendülettel eladományozó II. András királyunk ifjabbik fia volt, anyja a Bánk bán által lekaszabolt Gertrúd a királlyal együtt odafigyelt neveltetésére, de végül is 29 éves koráig várnia kellett arra, hogy a trónra kerülhessen. Kellő tapasztalatokkal rendelkezett hát, és a számára rendeltetett, az Árpádoknál viszonylag hosszúnak számító uralkodási idő, 34 esztendő alatt megvalósíthatta volna elképzeléseit, azonban a tatárok elsöprő erejű támadása megakadályozta ebben. Béla ugyanis látván apja politikájának hibás voltát, elégettette a királyi tanácsban a bárók székeit és sokszor erővel vette vissza apja birtokadományit. Ezzel viszont elérte azt, hogy megsértett alattvalói gyűlöljék, akik pedig a véres kard körülhordozása után sem nagyon igyekeztek a király Pest alatt, a tatárok ellen gyülekező táborába.

iv béla
Somogyi Győző munkáján (forrás: MaNDA)

De maguk alatt vágták a fát ezzel, hiszen az ő birtokaikat is végigdúlták, a kun Kötöny király lemészárlásával pedig egy olyan seregtől fosztották meg a királyt, akik ismerve a tatárok harcmodorát, talán megfordíthatták volna a csatát ott Muhinál. Így tehát mindenki rosszul járt, a menekülő Bélát ráadásul Harcias Frigyes osztrák herceg is megzsarolta Hainburgban, majd Trau szigetén már éppen ostromolta Sejbán kán, amikor a tatárok hirtelen kitakarodtak az országból. Hogy miért, azt ne firtassuk, szerintem Bélát sem ez érdekelte, hanem az, hogy hogyan védje meg az országot, ha még egyszer visszajönnek. És kővárak építéséért cserébe kezdte visszaadogatni azokat a bizonyos birtokokat, sőt, újabbakat is adományozott el. És belefogott a budai vár építésébe, felesége, Mária pedig a hozományából hozzálátott Visegrádhoz. A királyi városokat pedig páncélos lovasság felállítására kötelezte, mert ezek meg tudták állítani a tatárokat. Aztán Frigyes is rosszul járt azért, mert a Lajta mellett otthagyta a fogát 1246-ban egy magyarokkal vívott, amúgy osztrák győzelemmel végződő csatában. Így aztán kihalt a Babenberg család is, és a Semmeringtől délre eső területek pedig 1253-ban magyar kézre kerültek.

Amiket a kijelölt trónörökös, a korábban Erdélyben hercegeskedő István kapott meg kormányzásra, de az osztrákok fellázadtak, a területek pedig elvesztek. Így István mehetett vissza Erdélybe, ott terjeszkedett hát tovább az apja rovására. Felvette az ifjabb királyi címet, pénzt veretett, saját nádora is volt egészen addig, míg az apja meg nem unta a dolgot. Az összecsapást viszont Isaszegnél, 1265-ben István nyerte meg, így Béla nem tehetett mást, beletörődött az ország keleti felének elvesztésébe. Még öt évig éldegélt, de halála után a dinasztia, az Árpád-ház a hanyatlásának időszaka jött el, amit már senki sem tudott megállítani.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.08.23. 10:28

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

II. András
Magyar király Jeruzsálem falai alatt – II. András pénze nem lett több még a rendszeresen szedett rendkívüli adók bevezetése után sem. Ráadásul volt egy régi ügye is, megfogadta a pápának, hogy keresztes hadjáratot indít a Szentföldre. Erre végül 1216-ban került sor, amikor is a bizánci székhelyű, 1204-óta létező Latin Császárság trónjára is esélyessé vált.