a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

A második honalapító

közkincstárlead„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője, akinek most IV. Béla királyunk, a második honalapító alakjának felidézésével folytatjuk sorozatát.

Béla a királyi birtokokat nagy lendülettel eladományozó II. András királyunk ifjabbik fia volt, anyja a Bánk bán által lekaszabolt Gertrúd a királlyal együtt odafigyelt neveltetésére, de végül is 29 éves koráig várnia kellett arra, hogy a trónra kerülhessen. Kellő tapasztalatokkal rendelkezett hát, és a számára rendeltetett, az Árpádoknál viszonylag hosszúnak számító uralkodási idő, 34 esztendő alatt megvalósíthatta volna elképzeléseit, azonban a tatárok elsöprő erejű támadása megakadályozta ebben. Béla ugyanis látván apja politikájának hibás voltát, elégettette a királyi tanácsban a bárók székeit és sokszor erővel vette vissza apja birtokadományit. Ezzel viszont elérte azt, hogy megsértett alattvalói gyűlöljék, akik pedig a véres kard körülhordozása után sem nagyon igyekeztek a király Pest alatt, a tatárok ellen gyülekező táborába.

iv béla
Somogyi Győző munkáján (forrás: MaNDA)

De maguk alatt vágták a fát ezzel, hiszen az ő birtokaikat is végigdúlták, a kun Kötöny király lemészárlásával pedig egy olyan seregtől fosztották meg a királyt, akik ismerve a tatárok harcmodorát, talán megfordíthatták volna a csatát ott Muhinál. Így tehát mindenki rosszul járt, a menekülő Bélát ráadásul Harcias Frigyes osztrák herceg is megzsarolta Hainburgban, majd Trau szigetén már éppen ostromolta Sejbán kán, amikor a tatárok hirtelen kitakarodtak az országból. Hogy miért, azt ne firtassuk, szerintem Bélát sem ez érdekelte, hanem az, hogy hogyan védje meg az országot, ha még egyszer visszajönnek. És kővárak építéséért cserébe kezdte visszaadogatni azokat a bizonyos birtokokat, sőt, újabbakat is adományozott el. És belefogott a budai vár építésébe, felesége, Mária pedig a hozományából hozzálátott Visegrádhoz. A királyi városokat pedig páncélos lovasság felállítására kötelezte, mert ezek meg tudták állítani a tatárokat. Aztán Frigyes is rosszul járt azért, mert a Lajta mellett otthagyta a fogát 1246-ban egy magyarokkal vívott, amúgy osztrák győzelemmel végződő csatában. Így aztán kihalt a Babenberg család is, és a Semmeringtől délre eső területek pedig 1253-ban magyar kézre kerültek.

Amiket a kijelölt trónörökös, a korábban Erdélyben hercegeskedő István kapott meg kormányzásra, de az osztrákok fellázadtak, a területek pedig elvesztek. Így István mehetett vissza Erdélybe, ott terjeszkedett hát tovább az apja rovására. Felvette az ifjabb királyi címet, pénzt veretett, saját nádora is volt egészen addig, míg az apja meg nem unta a dolgot. Az összecsapást viszont Isaszegnél, 1265-ben István nyerte meg, így Béla nem tehetett mást, beletörődött az ország keleti felének elvesztésébe. Még öt évig éldegélt, de halála után a dinasztia, az Árpád-ház a hanyatlásának időszaka jött el, amit már senki sem tudott megállítani.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.08.23. 10:28

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.