a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Coelho a világsztár
Bizony, ott tartunk, hogy elég azt beírni a legnagyobb keresőbe, hogy
„coe”, legelső találatként mindjárt ott is van a ma hetven éves brazil
sztáríró, vagy írósztár neve. Bizony, Paulo Coelho akárhogy is nézzük,
egy világsztár, az általa leírt bölcsességekkel, dolgokkal azért nincs
minden rendben, de tagadhatatlanul olvashatóak a könyvei. És
elképesztően sokat ad el belőlük.Az általam talált legutóbbi, 2015-ös adatok szerint 168 országban, 73 nyelven és 140 millió példányban jelent meg, és hát sehol sem kell a kiadóknak azon aggódni, hogy raktáron maradnak a könyvek. Hogy mi ennek a sikernek (10 millió twitter és 25 millió facebook követő) a titka, azt már sokan boncolgatták, és hát leginkább egy dologban értettek egyet. Mégpedig abban, hogy közhelyszámba menő igazságokat beszél el rendkívül egyszerű nyelven, olyan, mintha egy elemi iskolás fogalmazást olvasnánk annak rövidre sikeredett, egyszerű kis mondataival. Egyszerű válaszokat ad hát az élet nagy kérdéseire, csak néhányat másolok most ide: Az élet folyását nem lehet megállítani. Az életben minden: jel. Aki állandóan úton van, mint a juhok, az tudja, hogy egy napon el kell indulni. Ha mindig a jelenben tudsz maradni, boldog leszel. A szem megmutatja a lélek erejét. Sokféle nyelven beszél a világ. Vagy akkor már nézzünk meg egy bonyolultabb Coelho-megfogalmazást is: Egész életemben emlékezni fogok rád, és te is emlékezni fogsz rám. Akárcsak az alkonyatra, az ablakot verő esőre és mindarra, ami a miénk marad, mert soha nem birtokolhatjuk.
Bölcs mosoly
No de hát jól tudjuk, hogy a citátumok nem mindig mutatják meg a lényeget, és milliók szerint így van ez kedvencük, Coelho esetében is. Aki mérnök apa gyermekeként a jezsuitáknál iskolázódott Rióban, majd kamaszkori problémák miatt bizony megjárta az elmegyógyintézetet is. Ahonnan 20 évesen távozott, 1968-ban hippi lett, dalszövegeket is írt, majd később újságírással próbálkozott, regényekkel pedig a hetvenes évek eleje óta jelentkezik. Első magyarul megjelenő, és mindjárt sikeres dolgozata az Egy mágus naplója/Zarándoklat. Ami után egy évvel, 1988-ban már olvashattuk is a „csúcsművet”, Az alkimistát, amelyben ugyan van néhány erősebb írói hiba, de hagyjuk is a sehova sem vezető kritikát. Mert abban még a legádázabb Coelho-tagadók is megegyeznek, hogy az életmű, ami várhatóan még tovább bővül majd, nem kártékony. Azaz kicsit mégis, mert eszközeivel olvasóinál elérheti a műveltség illúzióját, akik aztán olyan igazságokkal traktálják a közösségi oldalakon embertársaikat, hogy mindig hallgass a szívedre, teljesítsd be álmaidat és figyelj oda a körülötted lévő jelekre. Bizony, sok ehhez hasonló bölcsesség jelenik meg az okosteló képernyőjén manapság, igaz, ennek az általános elbutulás is oka lehet egyesek szerint.
Kéz a szíven
Aztán írhatnánk még arról, hogy Borges és Umberto Eco is hatott rá, meg arról, hogy sokat idéz a bibliából és más vallások szent könyviből. Arról is, hogy a becsületrenddel a mellén az ENSZ békenagyköveteként is járja a világot, de szerintem már így is túl sokat foglalkoztunk vele.
Pálffy Lajos