a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

Gothár Péter 70 éves

gothár leadAugusztus 28-án hetvenéves Gothár Péter Kossuth-díjas rendező, érdemes művész, a nemzet művésze.

Pécsett született, az érettségit Budapesten tette le. 1968-tól a tévében volt rendezőasszisztens, majd miután 1975-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Makk Károly rendezői osztályában lediplomázott, 1979-ig rendező. A televíziós műhelyekben kísérletezte ki a későbbi filmjeiben feltűnő stíluselemeket, a narráció, az abszurd helyzetek, az idő és tér egyedi kezelését. Készített ismeretterjesztő és dokumentumfilmet, egyebek között a tragikusan elhunyt Vujicsics Tihamér népzenekutatóról, első tévés rendezései irodalmi műveket dolgoztak fel, például Georg Büchner Woyzeckjét és Jurij Trifonov Csere című kisregényét. Több tévés darabjának is Bereményi Géza volt az írója (Kérdőív, A násznép, Imre), később együtt jegyezték a Megáll az idő forgatókönyvét, Gothár pedig színészként tűnt fel Bereményi első rendezésében, az Eldorádóban. Első játékfilmje, az 1979-es Ajándék ez a nap a lakáshoz jutás témáját boncolgatta, az operatőr Koltai Lajos volt. A tragikomikus elemektől és groteszk élethelyzetektől sem mentes műért megkapta a filmkritikusok díját (amelyet azóta még további négy alkalommal vehetett át), s elnyerte a velencei filmfesztivál legjobb elsőfilmesnek járó Arany Oroszlán-díját. 1981-ben készült a korosztályának élményvilágából és saját emlékeiből táplálkozó Megáll az idő, Koltai Lajos fényképezésében. Az 1956-os forradalom után hét évvel játszódó történet a kamaszok nézőpontjából ábrázolja az időszakot, végül 1968-ban villantja fel a szereplőket, az 56-os események fekete-fehérben, a film jelen cselekménye színesben forog. A mára kultuszfilmmé emelkedett alkotás bekerült minden idők 12 legjobb magyar filmje közé, és a játékfilmszemle díján kívül (amelyet eddig hat alkalommal kapott meg) több külföldi filmfesztiválon is rangos elismerést, Cannes-ban ifjúsági díjat nyert.

gothár

Esterházy Péterrel közösen írta a szürrealisztikus Idő van (1985) és a Tiszta Amerika (1987) forgatókönyvét, mindkettő nemzedéki közérzetfilm, központi kérdésük az értelmes élet keresése. Előbbi egy családi nyaralást mesél el időnként meghökkentő, abszurd képi világ és nyelvezet segítségével, keveredik benne álom és valóság, reklám és filmidézet. Az utóbbi egy negyvenéves értelmiségi amerikai kalandjairól szól, aki a New York-i társasutazásról nem tér haza, s élete végül tragikus véget ér. 1990-ben a Melodráma forgatókönyvét is ő jegyezte, ennek szereplői már a rendszerváltás utáni új korszak elszántságával keresik múltjukat, jelenüket és jövőjüket. A rendező még 1982-ben, kéziratban kapta meg Bodor Ádámtól A részleg című novelláját, a kiszolgáltatottságról szóló, sajátos kelet-európai víziót azonban csak tizenkét évvel később tudta megfilmesíteni, s elnyerte vele a filmszemle nagydíját. 1995-ben készült el a magyarul beszélő orosz lágermese, a Haggyállógva Vászka, amely a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb rendezés díját kapta. Az öt évvel későbbi, a rendezésért Európai Filmdíjra jelölt Paszport (középpontjában egy Ukrajnából Kelet-Magyarországra házasság útján áttelepülő nő történetével) és a 2003-as filmszemlén a fődíjat elnyerő Magyar szépség sajátos groteszk-ironikus stílusában kíséri figyelemmel a „posztszovjet kapreál″ okozta változásokat, visszatérve a poszt-kádári tematikához. (A két szomszédos család nemzedéki viszonyainak mélyére ásó, Sam Mendes Amerikai szépség című alkotására emlékeztető Magyar szépség forgatókönyvének megírásában Závada Pál vett részt.)

gothár

Gothár a rendezés mellett több filmjének látványvilágát is maga tervezte. Nagyjátékfilmet több mint tíz éve nem forgatott, 2007-ben a Tanúvallomás című, Kertész Ákos írásából készült kisjátékfilmmel jelentkezett: egy asszony tanúvallomásából kiderül, hogy akaratlanul is felbujtója volt egy gyilkosságnak, amelynek áldozata régen látott apja volt. 2005-ben A Nagy Könyv televíziós sorozatban Gabriel Garcia Márquez Száz év magány című regényéből forgatott kisfilmet. 1979-től dolgozik színházban, legtöbb színpadi munkájának díszleteit is maga tervezi. 1979 és 1992 között a kaposvári Csiky Gergely Színház főrendezőjeként meghatározó szerepet játszott a társulat legendás korszakában. 1993 óta a Katona József Színház rendezője, emellett színpadra állított darabokat a Radnóti Miklós Színházban, a Vígszínházban, az Örkény Színházban, az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színházban is. A 2011-es Liszt-emlékévben ő rendezte Fekete Gyula Excelsior! című, Liszt Ferencről szóló operájának ősbemutatóját, 2012-ben a Szegedi Szabadtéri Játékok nyitóprodukcióját, Jacobi Viktor Leányvásár című operettjét és Martin McDonagh Vaknyugat című darabját, az Átrium Film-Színház első saját produkcióját. A Katonában az elmúlt évadban McDonagh Hóhérok című drámáját állította színpadra, amely a halálbüntetés eltörlése előtti utolsó angliai akasztásról szól. Legközelebbi rendezése Bognár Péter Minden kombi cirkó, de nem minden cirkó bojler című darabja lesz a Kamrában.

Színházi és filmes munkái mellett évtizedek óta foglalkozik fényképezéssel, 2010-ben a Fugában rendeztek kiállítást fotóiból. Munkásságát 1987-ben Balázs Béla-díjjal ismerték el, 1990-ben megkapta az érdemes művész címet, 1997-ben pedig "egyenletesen magas színvonalú, hazai és külföldi elismerésekben gazdag filmrendezői munkásságáért" Kossuth-díjjal tüntették ki. 2007-ben elnyerte a színikritikusok díját, 2009-ben a Pro Cultura Hungaro-Russica Díjat vehette át. 2014-ben a Nemzet Művésze elismerésben részesült. A rendező a Színház- és Filmművészeti Egyetem Filmes Tanszékének egyetemi tanára, 2013 óta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

(mti)

• Publikálva: 2017.08.28. 10:09

Magyar játékfilmek