a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Novellákat várnak a statisztikusok
Novellaíró pályázatot hirdet 150 éves fennállásának alkalmából a
Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A felhívás témája a hivatalalapító
Keleti Károly élete és munkássága, közölte a szervezet.A pályázatra 14. életévét betöltött szerzők máshol nem publikált, magyar nyelvű prózai műveit várják Magyarországról és a határon túlról is. Az elkészült művekkel egyénileg és közösen is lehet pályázni, de egy pályázó legfeljebb három alkotással nevezhet. A pályaműveket statisztikusokból és irodalmárokból álló szakmai zsűri fogja értékelni. A KSH a zsűri által legjobbnak ítélt három alkotást díjazza, az első helyezettet 300 ezer, a másodikat 200 ezer, a harmadikat 100 ezer forinttal. A hivatal honlapján (www.ksh.hu/novellapalyazat) az olvasók is szavazhatnak kedvencükre, a közönségdíjjal 250 ezer forintos pénzjutalom jár. A pályamunkákat november 1-jéig lehet beküldeni, eredményhirdetés a beküldési határidőtől számított 45 napon belül lesz.
Tudós és párbajhős
A felhívás célja a KSH tevékenységének népszerűsítése, valamint a statisztikai kultúra terjesztése, írja a közlemény, amely szerint Keleti Károly korának kiváló, itthon és külföldön is elismert tudósa és ritka tehetségű szervezője volt, egyben regényes személyiség. Egyéniségére jellemző, hogy egy alkalommal véres párbajban kaszabolta össze Áldor Imre újságírót, vélhetően annak pontatlan publicisztikája miatt. A magyar statisztikatudomány megalapozójaként tisztelt Keleti Károly 1833. július 18-án született Pozsonyban. Német polgárcsaládból származott, festőművész apja Drezdából került Budára, ahol József nádor gyermekeit tanította rajzolni. 1848 tavaszán, 15 évesen beállt a honvédtüzérek közé, végigharcolta Bem erdélyi hadjáratát. A világosi fegyverletétel után fogságba esett, de megszökött, visszatért a szülői házba. József nádor örököseinek engedélyével Alcsúton uradalmi gyakornokként kerülte el a besorozást az osztrák hadseregbe, később Budán, majd Szolnokon dolgozott pénzügyi tisztviselőként, és a pozsonyi jogakadémián végezte tanulmányait.
Statisztikus és szenvedélyes vadász
1861-ben az országos adómegtagadás melletti tüntetésként lemondott állásáról, visszatért Pestre, és újságírásból tartotta fenn magát. 1864-től tevékenykedett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Statisztikai Bizottságában. Kezdeményezésére hozták létre a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumban 1867-ben a statisztikai osztályt, amely vezetésével működött. Munkatársaival megszervezte az 1869. évi népszámlálást, a Statisztikai Füzetek évkönyvében megjelentette az ország jellemző adatait. 1871-ben elgondolásai alapján szervezték meg az önálló Statisztikai Hivatalt, amelynek haláláig igazgatója volt. Az ő kezdeményezésére alkottak törvényt a hivatalos statisztikai adatgyűjtések védelmére 1874-ben. A kiváló tudós 1868-ban lett az MTA levelező, 1875-ben rendes, 1890-ben igazgató tagja lett. Keleti Károly szenvedélyes vadász volt, 1892-ben egy vadászat során hűlt meg, és kapott végzetes tüdőgyulladást.
(mti)