a rovat írásai

Ma van a magyar dráma napja

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.

King a rémkirály

Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.

Arany János a fasori kerítésen

Arany János üzenetei címmel a magyar irodalom egyik legnagyobb alakját kívánja megidézni születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Írószövetség rendhagyó emlékkiállítása.

Regény született abból a torockói útból

Jókai Mór 140 éve megjelent Egy az Isten című regényének eredeti kéziratát is bemutatja a Petőfi Irodalmi Múzeum az unitárius egyház és az irodalom kapcsolatáról szóló kamarakiállításon, mondta a múzeum gyűjteményi igazgatója az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Jókai Anna utolsó nagy ajándéka

Jókai Anna egyszerre volt a magyarok közösségének szószólója és élő lelkiismerete, mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön a Pesti Vigadóban, ahol bemutatták a júniusban elhunyt írónő utolsó könyvét, az Átvilágítás című önéletírást.

Vilhelmina kérdőre vonta Voltaire-t

Először láthatja a nagyközönség Voltaire és Vilhelmina porosz királyi hercegnő 1751-es levélváltását, amelyben a francia filozófus szemére vetik, hogy kevés szerepet ad a nőknek a darabjaiban.

Íróként óriás

Hetvenöt éve, 1942. szeptember 5-én hunyt el a 20. századi magyar realista próza egyik legnagyobb alakja, Móricz Zsigmond.

Vízbe dobják verseiket

Rövid irodalmi műveket alkotnak, azokat egy üvegpalackba teszik, majd lakó- vagy munkahelyük városának  valamely folyójába dobják írók egy szombaton indult német irodalmi projekt keretében.

Ott volt, amikor Zrínyit megölte a vaddisznó

Háromszázhetvenöt éve, 1642. szeptember 1-én született Kisbúnon (ma Boiu, Románia) gróf Bethlen Miklós emlékiratíró, erdélyi kancellár.

Novellákat várnak a statisztikusok

Novellaíró pályázatot hirdet 150 éves fennállásának alkalmából a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A felhívás témája a hivatalalapító Keleti Károly élete és munkássága, közölte a szervezet.

Ópium, hasis, vérbaj és gyönyörű versek

Százötven éve, 1867. augusztus 31-én hunyt el a modern francia líra egyik legnagyobb hatású alakja, Charles Baudelaire.

Irodalom összes cikke »

Novellákat várnak a statisztikusok

ksh leadNovellaíró pályázatot hirdet 150 éves fennállásának alkalmából a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A felhívás témája a hivatalalapító Keleti Károly élete és munkássága, közölte a szervezet.

A pályázatra 14. életévét betöltött szerzők máshol nem publikált, magyar nyelvű prózai műveit várják Magyarországról és a határon túlról is. Az elkészült művekkel egyénileg és közösen is lehet pályázni, de egy pályázó legfeljebb három alkotással nevezhet. A pályaműveket statisztikusokból és irodalmárokból álló szakmai zsűri fogja értékelni. A KSH a zsűri által legjobbnak ítélt három alkotást díjazza, az első helyezettet 300 ezer, a másodikat 200 ezer, a harmadikat 100 ezer forinttal. A hivatal honlapján (www.ksh.hu/novellapalyazat) az olvasók is szavazhatnak kedvencükre, a közönségdíjjal 250 ezer forintos pénzjutalom jár. A pályamunkákat november 1-jéig lehet beküldeni, eredményhirdetés a beküldési határidőtől számított 45 napon belül lesz.

keleti károly
Tudós és párbajhős

A felhívás célja a KSH tevékenységének népszerűsítése, valamint a statisztikai kultúra terjesztése, írja a közlemény, amely szerint Keleti Károly korának kiváló, itthon és külföldön is elismert tudósa és ritka tehetségű szervezője volt, egyben regényes személyiség. Egyéniségére jellemző, hogy egy alkalommal véres párbajban kaszabolta össze Áldor Imre újságírót, vélhetően annak pontatlan publicisztikája miatt. A magyar statisztikatudomány megalapozójaként tisztelt Keleti Károly 1833. július 18-án született Pozsonyban. Német polgárcsaládból származott, festőművész apja Drezdából került Budára, ahol József nádor gyermekeit tanította rajzolni. 1848 tavaszán, 15 évesen beállt a honvédtüzérek közé, végigharcolta Bem erdélyi hadjáratát. A világosi fegyverletétel után fogságba esett, de megszökött, visszatért a szülői házba. József nádor örököseinek engedélyével Alcsúton uradalmi gyakornokként kerülte el a besorozást az osztrák hadseregbe, később Budán, majd Szolnokon dolgozott pénzügyi tisztviselőként, és a pozsonyi jogakadémián végezte tanulmányait.

keleti károly
Statisztikus és szenvedélyes vadász

1861-ben az országos adómegtagadás melletti tüntetésként lemondott állásáról, visszatért Pestre, és újságírásból tartotta fenn magát. 1864-től tevékenykedett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Statisztikai Bizottságában.  Kezdeményezésére hozták létre a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumban 1867-ben a statisztikai osztályt, amely vezetésével működött. Munkatársaival megszervezte az 1869. évi népszámlálást, a Statisztikai Füzetek évkönyvében megjelentette az ország jellemző adatait. 1871-ben elgondolásai alapján szervezték meg az önálló Statisztikai Hivatalt, amelynek haláláig igazgatója volt. Az ő kezdeményezésére alkottak törvényt a hivatalos statisztikai adatgyűjtések védelmére 1874-ben. A kiváló tudós 1868-ban lett az MTA levelező, 1875-ben rendes, 1890-ben igazgató tagja lett. Keleti Károly szenvedélyes vadász volt, 1892-ben egy vadászat során hűlt meg, és kapott végzetes tüdőgyulladást.

(mti)

• Publikálva: 2017.08.30. 11:07

Digitális Irodalmi Akadémia