a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

Korona vagy kard

közkincstárlead

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője, akinek most I. András királyunk alakjának felidézésével folytatjuk sorozatát.

Kevesen tudják, de a történelmünk vérzivataros évszázadai úgy hozták, hogy egyetlen egy Árpád-házi királyunk sírja maradt csak meg épségben. Ez pedig I. András, aki 1060 óta az általa építtetett tihanyi altemplomban nyugszik, igaz, a régészek azért többször is megzavarták álmát. András annak a Vazulnak a legidősebb fia volt, akit Szent István parancsára vakítottak meg, de a fülébe is került némi olvasztott ólom, hogy az uralkodásra alkalmatlan legyen. A pogány Vazulfiak ekkor elmenekültek, András és Levente végül Bölcs Jaroszlávnál kötött ki Kijevben. András itt kaphatta a nevét is, amikor Jaroszláv lányával egybekelve felvette az ortodox hitet. Közben Orseolo Péter Magyarországán igen csak rosszul mentek a dolgok, a király pedig a segítség fejében fel is ajánlotta az országot hűbérbirtokul III. Henrik német császárnak. Ekkor tört ki a Vata-féle pogánylázadás is, amit meglovagolva András és Levente kisebb sereggel hazatért Kijevből. Aztán Vatáékkal együtt elhajtották Pétert az országból, de a királlyá koronázott András bizony nem hozta vissza a régi jó pogány világot, inkább 1047-ben elfogadta a IX. Konstantin bizánci császár által küldött Monomakhosz-koronát a Henrik által fenntartott hűbéri követeléssel szemben.

tihany
A nyughely az akkor még a falon lévő sírkővel (forrás: MaNDA)

András nem volt ostoba, tudta, hogy a német császár immár a birodalomhoz tartozónak tartja Magyarországot, ezért Levente halála után hazahívta lengyelföldről a kiváló katonának tartott Béla öccsét, átadván neki az ország harmadát (dukátus) és az akkor még utód nélküli király neki ígérte a koronát is. Béla pedig 1048-ban meg is érkezett, de két év múlva már Henrik vértes lovagjai is jöttek egészen Fehérvárig. És meg is futottak vértjeiket elhányva, mert útjukból eltűnt minden élelem, a hadoszlopokat pedig éjjel-nappal csipkedték a lesből támadó királyi csapatok. A meneküléshez a végső lökést Béla hamisított levele adta meg, aki ezzel hazaküldte a Dunán a csapatokat követő, élelmiszerrel megrakott hajókat. Aztán egy év múlva megint ezeké a hajóké és egy Zotmund nevű kiváló úszóé lesz a főszerep. A Pozsonyt ostrom alá vevő dühös Henrik élelmiszerkészletét küldte ekkor Zotmund a Duna fenekére. Külön érdekessége ennek az összecsapásnak, hogy az éppen regnáló, pontosabban Isten szolgáit szolgáló pápa is ott volt békítési célokkal a helyszínen. A jámbor IX. Leó nem volt aztán szerencsés ezekkel a békítésekkel, két hónappal halála után, 1054. július 16-án a Bizáncba érkező, a megegyezést kereső követei hozták össze a nagy egyházszakadást. 1055-ben András királyunk is fontos kérdést rendezett, amikor megalapította a tihanyi bencés apátságot. Még szerencse, hogy az oklevél kiállítójának hiányos volt a latinja, így kerülhettek leírásra az első magyar szavak. Aztán a király második fiának születése után egy szélütés következtében hordszékbe kényszerült, és érezvén a közelgő véget, összehozta 1059-ben a tiszavárkonyi találkozót öccsével. Béla ekkor bölcsen a kardot választotta, amit aztán rövidesen sikerrel hasznát is bátyja ellen. A menekülő Andrást elfogták és Zircen meg is halt 1060-ban. Tihanyban pedig készen állt már a háromhajós kripta, ahol álmát most is alussza.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.09.01. 10:26

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.