a rovat írásai

Magyar király Jeruzsálem falai alatt

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője. Már csak azért is igaza van, mert II. András királyunkról szerintem leginkább az maradt meg az emberekben, hogy hagyta megöletni a feleségét, meg hogy mindenféle kurtanemesek rákényszerítették az Aranybulla kiadására, ezzel korlátozván a hatalmát. Pedig ő volt az a magyar uralkodó, aki a Szentföldön menetelt a magyar hadakkal és Akkon városában felvette a Jeruzsálem királya címet is.

III. Országos Közfoglalkoztatási Kiállítás a Vajdahunyad várában

Szeptember 22. és 23. között rendezik meg a III. Országos Közfoglalkoztatási Kiállítást a Vajdahunyad várában. A Belügyminisztérium által szervezett rendezvényen 130 kiállító mutatja be a megvalósított közfoglalkoztatási programok eredményeit, biztosít lehetőséget a település megismerésére, az általuk készített termékek, és a helyi ételek kóstolására, azok megvásárlására.

Ki rombolta le Rezi várát?

A keszthelyi fennsíkon lévő Rezi község mellett a honvédségnek volt egykoron lőtere és bázisa, de ha már katonaság, akkor volt itt egy váracska is, amelyről nem szólnak ugyan hősi énekek, de a romokról készült fényképek ott vannak a Balatoni Múzeum jóvoltából az adatbázisunkban.

Nem volt egy Michelangelo a farkasvári szobrász

Be kell vallanunk, azért a római szobrászok, legalábbis a provinciákban működők nem nagyon érték el görög elődeik színvonalát. Hogy úgy mondjam, elég esetlegesnek, elnagyoltnak is tűnnek azok a sírszobrok is, amik Aquincumból, az egykori helytartói városból kerültek elő. Még inkább elmondhatjuk ezt a most 3D-ben is tanulmányozható, Szentendrén, a rómaiak által Farkasvárnak (Ulcisia Castra) nevezett katonai településen talált dombormű töredékéről. Ami nem valami szemet gyönyörködtető alkotás.

Stádinger Ferenc úr, a parancsnok

Aztán itt van a tűzoltóparancsnok is, aki azért mégis csak volt valaki a két világháború közti falu hierarchiájában. Leginkább a helyi önkéntes tűzoltó egylet, vagy egyesület tagjai választották meg „saját kebelükből”. Tehát egy közéjük tartozó, tekintélyes ember volt, akinek így bizalmat szavaztak. Ilyent látunk a Balatoni Múzeumban őrzött fényképen is, Stádinger Ferenc úr 25 évesen lett tűzoltó Keszthelyen, és egyben el is indult a parancsnokság felé vezető úton.

Az utolsó aranyágacska

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője, akinek most III. András, az utolsó Árpád-házi királyunk alakjának felidézésével folytatjuk sorozatát.

Kucs Béla mindenütt

Az ózdi kollégák révén Kucs Béla több kisplasztikája is belekerült az adatbázisba. Ami nem is véletlen, az Ózdon született szobrász, aki az ország szinte minden nagyobb településére készített az ötvenes évektől indulóan köztéri szobrot, végül 150 művét szülővárosának ajándékozta.

A ház a sziklák alatt

Badacsonyi sétánkat a páratlan kilátással bíró Rodostó turistaházzal folytatjuk, ami leginkább Tördemicről közelíthető meg a 482 fokot számláló Bujdosó-lépcsőn. Bemenni nem tudunk, de ez a jövőben változhat.

Akik hajtották Singer úr masináját

Az is biztos, hogy nem nagyon volt falu a két világháború között, sőt még azután sem varrónő nélkül. Persze, a jelentősebb településeken szabók is működtek, akik minden a korban viselt ruhanemű előállítására képesek voltak. A varrónők viszont, ahogy én emlékszem, inkább a nők ruhadarabjainak elkészítésével, vagy éppen javítgatásával foglalkoztak.

A mindentudó kocsmáros

Az emberiség történetének első kocsmája talán éppen egy nagy fa alatt volt, ahol egy élelmes ősünk különféle hasznos dolgokra cserélte az általa erjesztett és leszűrt és kimért boldogító italt. Azóta sokat változott a világ, mostanra a falusi kocsma lassan megszűnik a helyi közösségi élet fontos színterének lenni, érdeklődés híján egyre több be is zár. Pedig másként volt ez a boldog békeidőkben, vagy a két világháború között.

A püspök úr 12 méteres keresztje

Szigligetről, a Királyné szoknyáján lévő kilátóból, de a Rókarántó tetején lévő kápolnától is jól látszik a Badacsony tetején, Tördemic felett Ranolder János püspök úr 12 méter magas keresztje. Igaz, mostanra úgy felnőttek a fák körülötte, hogy nem ötlik egyszerre szemünkbe, a Balatoni Múzeum gyűjteményéből kiválasztott képeslapokon. Igaz, ezeken azért jól láthatóan meg is erősítették vonalait.

MaNDA összes cikke »

Korona vagy kard

közkincstárlead

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője, akinek most I. András királyunk alakjának felidézésével folytatjuk sorozatát.

Kevesen tudják, de a történelmünk vérzivataros évszázadai úgy hozták, hogy egyetlen egy Árpád-házi királyunk sírja maradt csak meg épségben. Ez pedig I. András, aki 1060 óta az általa építtetett tihanyi altemplomban nyugszik, igaz, a régészek azért többször is megzavarták álmát. András annak a Vazulnak a legidősebb fia volt, akit Szent István parancsára vakítottak meg, de a fülébe is került némi olvasztott ólom, hogy az uralkodásra alkalmatlan legyen. A pogány Vazulfiak ekkor elmenekültek, András és Levente végül Bölcs Jaroszlávnál kötött ki Kijevben. András itt kaphatta a nevét is, amikor Jaroszláv lányával egybekelve felvette az ortodox hitet. Közben Orseolo Péter Magyarországán igen csak rosszul mentek a dolgok, a király pedig a segítség fejében fel is ajánlotta az országot hűbérbirtokul III. Henrik német császárnak. Ekkor tört ki a Vata-féle pogánylázadás is, amit meglovagolva András és Levente kisebb sereggel hazatért Kijevből. Aztán Vatáékkal együtt elhajtották Pétert az országból, de a királlyá koronázott András bizony nem hozta vissza a régi jó pogány világot, inkább 1047-ben elfogadta a IX. Konstantin bizánci császár által küldött Monomakhosz-koronát a Henrik által fenntartott hűbéri követeléssel szemben.

tihany
A nyughely az akkor még a falon lévő sírkővel (forrás: MaNDA)

András nem volt ostoba, tudta, hogy a német császár immár a birodalomhoz tartozónak tartja Magyarországot, ezért Levente halála után hazahívta lengyelföldről a kiváló katonának tartott Béla öccsét, átadván neki az ország harmadát (dukátus) és az akkor még utód nélküli király neki ígérte a koronát is. Béla pedig 1048-ban meg is érkezett, de két év múlva már Henrik vértes lovagjai is jöttek egészen Fehérvárig. És meg is futottak vértjeiket elhányva, mert útjukból eltűnt minden élelem, a hadoszlopokat pedig éjjel-nappal csipkedték a lesből támadó királyi csapatok. A meneküléshez a végső lökést Béla hamisított levele adta meg, aki ezzel hazaküldte a Dunán a csapatokat követő, élelmiszerrel megrakott hajókat. Aztán egy év múlva megint ezeké a hajóké és egy Zotmund nevű kiváló úszóé lesz a főszerep. A Pozsonyt ostrom alá vevő dühös Henrik élelmiszerkészletét küldte ekkor Zotmund a Duna fenekére. Külön érdekessége ennek az összecsapásnak, hogy az éppen regnáló, pontosabban Isten szolgáit szolgáló pápa is ott volt békítési célokkal a helyszínen. A jámbor IX. Leó nem volt aztán szerencsés ezekkel a békítésekkel, két hónappal halála után, 1054. július 16-án a Bizáncba érkező, a megegyezést kereső követei hozták össze a nagy egyházszakadást. 1055-ben András királyunk is fontos kérdést rendezett, amikor megalapította a tihanyi bencés apátságot. Még szerencse, hogy az oklevél kiállítójának hiányos volt a latinja, így kerülhettek leírásra az első magyar szavak. Aztán a király második fiának születése után egy szélütés következtében hordszékbe kényszerült, és érezvén a közelgő véget, összehozta 1059-ben a tiszavárkonyi találkozót öccsével. Béla ekkor bölcsen a kardot választotta, amit aztán rövidesen sikerrel hasznát is bátyja ellen. A menekülő Andrást elfogták és Zircen meg is halt 1060-ban. Tihanyban pedig készen állt már a háromhajós kripta, ahol álmát most is alussza.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.09.01. 10:26

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

II. András
Magyar király Jeruzsálem falai alatt – II. András pénze nem lett több még a rendszeresen szedett rendkívüli adók bevezetése után sem. Ráadásul volt egy régi ügye is, megfogadta a pápának, hogy keresztes hadjáratot indít a Szentföldre. Erre végül 1216-ban került sor, amikor is a bizánci székhelyű, 1204-óta létező Latin Császárság trónjára is esélyessé vált.