Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Vilhelmina, aki akkor már III. Frigyes brandenburg-bayreuthi őrgróf felesége volt, a levelében arra próbálta rábírni Voltaire-t, hogy szenteljen több szerepet a nőknek a színpadi műveiben. A dokumentumot és Voltaire (1694-1778) válaszát először láthatja a nagyközönség az őrgrófné hajdani bayreuthi rezidenciáján rendezendő nyílt napokon szeptember 16-án és 17-én. Maga kirekeszti a női szerepeket a potsdami tragédiáiból, mi pedig azt szeretnénk, ha már van egy Voltaire-ünk, hogy száműzze a férfi szerepeket azokból a darabokból, amelyeket itt játszunk, írta franciául a hercegnő. Majd folytatta: lehetséges lenne, hogy újraírja számunkra az egyik darabját olyanformán, hogy a két főszerepet nőknek adja?
A levélváltás idején Voltaire II. (Nagy) Frigyes porosz király, Vilhelmina bátyjának palotájában vendégeskedett Potsdamban. Az ég szerelmére, ne akarja kizárni a férfiakat Bayreuthban. A színház az emberi élet leképezése, és ebben az életben férfinak és nőnek egymás mellett kellett lennie, máskülönben ez csupán fél élet lenne, válaszolta Voltaire. Vilhelmina egyike volt a 18. század nagyszerű asszonyainak, aki művészi teljesítményével szerzett hírnevet magának és levelezésben állt kora legkiemelkedőbb gondolkodóinak egy részével. A bajor kastélyok igazgatósága tavasszal vásárolta meg Vilhelmina és Voltaire két levelét a műkincspiacon. A dokumentumokat később a bayreuthi Őrgrófi Operaházban fogják kiállítani, amely a felújítás után 2018 áprilisában nyílik meg újra.
(mti)