a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A mozi, amelynek nyitását Kosztolányi meg is verselte
Azért foglalkozunk most a Corvin mozival, mert éppen hatvan éve annak, hogy a megkapaszkodó Kádár-féle hatalom újjáépíttette a forradalom alatt rommá lőtt, félig leégett épületet. Bizony, feledtetni akarván az akkori napokat, csillivilli mozi lett ismét a Corvin, ahol először tudták az országban levetíteni a cinemascope filmeket.
Amikor 1895. december 28-án, Párizsban megtartották az első nyilvános filmvetítést, elindult az útjára egy új műfaj, és emellett egy viharos gyorsasággal terjedő szórakozási forma is. Ez utóbbi természetesen nem más, mint a mozizás, ami az 1900-as évek elején megjelent a magyar fővárosban, majd a vidéki városokban, megyeszékhelyeken is. Hogy aztán a két világháború között már járási székhelyeken, nagyobb községekben is elinduljanak a mozigépek, pörögjön a film. Az ország megcsonkítása után, a Trianon traumájába süllyedt nemzetnek talán még fokozottabban szüksége volt a mozi által nyújtott másfél órás varázslatra, ezért is vonulhatott fel a magyar politikai elit a Corvin mozgóképszínház 1922. november 21-i megnyitójára. Bizony itt volt maga a kormányzó, Horthy Miklós, Habsburg József főherceg, de megjelent az akkori kormány majd összes minisztere is, hogy az egykori Goldschwind-féle ecet és szeszgyár helyére felépített, 1300 férőhelyes mozi díszelőadásán részt vegyen. (A Vitézzé avatás című filmet vetítették, ami a Népnevelő Filmipari Részvénytársaság megbízásából készült, és aminek aztán a vallás- és közoktatásügyi miniszter „az ország valamennyi mozgóképüzemében való kötelező lejátszását elrendelte”.) A potentátok megjelenése mellett a kor ünnepelt költője, Kosztolányi Dezső versben is megörökítette az eseményt, amit a megnyitón szavaltak el:
„Babonás és csoda
tündéri palota,
mely sorsokat remekbe mintáz,
az álmainknak várfoka: a színház...”
(Kosztolányi Dezső: Szavak, 1922)
A Bauer Emil tervezte filmszínházat felépítő és működtető, 6 millió aranykorona alaptőkéjű részvénytársaságban helyet kapott két vidék- és városfejlesztéssel foglalkozó bank is az Uránia Mozgóképszínház Rt. és a Corvin Filmgyár mellett. A filmszínház nevén így nem is sokat vitatkoztak, Corvin Mátyás dicső tetteit pedig reliefen örökítette meg a korban sokat foglalkoztatott Róna József a mozi falára. Ami már az első esztendőben veszteséges lett, hiszen a bevételének 12 százalékát be kellett fizetnie a közérdekű egyesületek, és az általuk működtetett mozik kárpótlására. Erre jött még a vigalmi és a forgalmi adó, így a befolyó pénz negyedrésze el is ment a cégtől. Közben a tulajdonosok között újabb banki szereplők tűntek fel, és 1925-ben a német filmóriás, az UFA magyar leányvállalata is megjelent a színen, s mindjárt lehetővé is tette, hogy a mozi hangosfilmeket vetíthessen. De valahogy sosem ment annyira a szekér, mint ahogyan szerették volna, így aztán 1941-ben Verő Sándor és Miklós Hugó birtokába került az épület 200 ezer pengőért, és az új tulajdonosok átvállalták a felgyülemlett tartozásokat is. Az ostromot végül megúszta az épület, amely aztán 1945 augusztusától, amikor a pártok felosztották egymás között a mozikat, a szociáldemokratáké lett. 1947-től aztán jóvátételként a Szovexportfilm tulajdonába került, ezután csak orosz filmeket játszottak, el is fogytak gyorsan a nézők.
A forradalom alatt itt volt a felkelők legfontosabb, legismertebb bázisa, a november 4. utáni orosz támadás alatt belövések érik, félig le is ég, de az új hatalom nem hagyhatja meg mementónak, ezért egy év alatt újjáépítik. 1957. szeptember 12-én, a Háború és béke díszelőadásával nyit a mozi, amely az országban egyedül alkalmas a „cinemascope” szélesvásznú vetítésre.
Pálffy Lajos