a rovat írásai

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Kiállítást ajándékozott a Budavár testvérvárosának, Zentának

Megnyílt A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítás a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékkiállítást a Budavári Önkormányzat ajándékozta testvérvárosának azért, hogy a 320 éves zentai csata nemzeti és világtörténelmi jelentőségét bemutassák és egy állandó tárlatot hozzanak létre a zentai Városháza toronyszobájában.

Körbeutazza az országot a Seuso-kincs

Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

A mozi, amelynek nyitását Kosztolányi meg is verselte

Azért foglalkozunk most a Corvin mozival, mert éppen hatvan éve annak, hogy a megkapaszkodó Kádár-féle hatalom újjáépíttette a forradalom alatt rommá lőtt, félig leégett épületet. Bizony, feledtetni akarván az akkori napokat, csillivilli mozi lett ismét a Corvin, ahol először tudták az országban levetíteni a cinemascope filmeket.

Amikor a komputer megjelent az otthonokban

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és Nagy Károly magángyűjtő közös kiállításon mutatja be az informatikatörténet egy fontos és népszerű szeletét az első házi számítógépek világát.

Szobor a város asszonyainak, leányainak

Magánadományból, egy helyi vállalkozó felajánlásaként állítanak köztéri szobrot Nagykanizsán az egykori kereskedővárosi múltra és a város lányaira, asszonyaira emlékezve.

Ludovikás tiszt, partizán és a forradalom tábornoka

Száz esztendeje született Eperjesen Maléter Pál, aki önként jelentkezett katonának, majd fogságba esve partizánnak, hogy aztán a forradalom honvédelmi minisztereként csalják tőrbe, és végezzék ki kötél által, ami mindig nagy megszégyenítés egy katonának.

Derviskolostor a szőlőhegyen, a szultán sírjánál

Folytatódik szeptembertől a Szigetvár-turbéki szőlőhegyen felfedezett Szulejmán-sírkomplexum feltárása, közölte Pap Norbert, a kutatás vezetője.A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója elmondta: a türbe és dzsámi mellett eddig csak kismértékben feltárt derviskolostor régészeti kutatásával és az erődítmény további vizsgálatával folytatódik a munka.

Kőművessegédből kultúrpápa

Hogy mi volt a közös Napóleon és a kommunisták idejében, arra egyszerű a válasz. Míg a kis korzikainál minden katona úgymond a tarsolyában hordta a marsallbotot – így lett a huszár Murat-ból lovassági tábornok, majd király – addig a kommunisták alatt is lett villamoskalauzból miniszter (Kossa István), vagy éppen kőművessegédből évtizedeken át a kultúrpolitika teljhatalmú ura. 100 éve született Appel Henrik néven a későbbi Aczél György, aki barátai között tudhatta, Kádár Jánost, Illyés Gyulát és talán még Kodályt is.

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Művelődés összes cikke »

A mozi, amelynek nyitását Kosztolányi meg is verselte

corvin lead

Azért foglalkozunk most a Corvin mozival, mert éppen hatvan éve annak, hogy a megkapaszkodó Kádár-féle hatalom újjáépíttette a forradalom alatt rommá lőtt, félig leégett épületet. Bizony, feledtetni akarván az akkori napokat, csillivilli mozi lett ismét a Corvin, ahol először tudták az országban levetíteni a cinemascope filmeket.

Amikor 1895. december 28-án, Párizsban megtartották az első nyilvános filmvetítést, elindult az útjára egy új műfaj, és emellett egy viharos gyorsasággal terjedő szórakozási forma is. Ez utóbbi természetesen nem más, mint a mozizás, ami az 1900-as évek elején megjelent a magyar fővárosban, majd a vidéki városokban, megyeszékhelyeken is. Hogy aztán a két világháború között már járási székhelyeken, nagyobb községekben is elinduljanak a mozigépek, pörögjön a film. Az ország megcsonkítása után, a Trianon traumájába süllyedt nemzetnek talán még fokozottabban szüksége volt a mozi által nyújtott másfél órás varázslatra, ezért is vonulhatott fel a magyar politikai elit a Corvin mozgóképszínház 1922. november 21-i megnyitójára. Bizony itt volt maga a kormányzó, Horthy Miklós, Habsburg József főherceg, de megjelent az akkori kormány majd összes minisztere is, hogy az egykori Goldschwind-féle ecet és szeszgyár helyére felépített, 1300 férőhelyes mozi díszelőadásán részt vegyen. (A Vitézzé avatás című filmet vetítették, ami a Népnevelő Filmipari Részvénytársaság megbízásából készült, és aminek aztán a vallás- és közoktatásügyi miniszter „az ország valamennyi mozgóképüzemében való kötelező lejátszását elrendelte”.) A potentátok megjelenése mellett a kor ünnepelt költője, Kosztolányi Dezső versben is megörökítette az eseményt, amit a megnyitón szavaltak el:

„Babonás és csoda
tündéri palota,
mely sorsokat remekbe mintáz,
az álmainknak várfoka: a színház...”

(Kosztolányi Dezső: Szavak, 1922)

corvin_1989_mti

A Bauer Emil tervezte filmszínházat felépítő és működtető, 6 millió aranykorona alaptőkéjű részvénytársaságban helyet kapott két vidék- és városfejlesztéssel foglalkozó bank is az Uránia Mozgóképszínház Rt. és a Corvin Filmgyár mellett. A filmszínház nevén így nem is sokat vitatkoztak, Corvin Mátyás dicső tetteit pedig reliefen örökítette meg a korban sokat foglalkoztatott Róna József a mozi falára. Ami már az első esztendőben veszteséges lett, hiszen a bevételének 12 százalékát be kellett fizetnie a közérdekű egyesületek, és az általuk működtetett mozik kárpótlására. Erre jött még a vigalmi és a forgalmi adó, így a befolyó pénz negyedrésze el is ment a cégtől. Közben a tulajdonosok között újabb banki szereplők tűntek fel, és 1925-ben a német filmóriás, az UFA magyar leányvállalata is megjelent a színen, s mindjárt lehetővé is tette, hogy a mozi hangosfilmeket vetíthessen. De valahogy sosem ment annyira a szekér, mint ahogyan szerették volna, így aztán 1941-ben Verő Sándor és Miklós Hugó birtokába került az épület 200 ezer pengőért, és az új tulajdonosok átvállalták a felgyülemlett tartozásokat is. Az ostromot végül megúszta az épület, amely aztán 1945 augusztusától, amikor a pártok felosztották egymás között a mozikat, a szociáldemokratáké lett. 1947-től aztán jóvátételként a Szovexportfilm tulajdonába került, ezután csak orosz filmeket játszottak, el is fogytak gyorsan a nézők.

A Corvin mozi előtt.

A forradalom alatt itt volt a felkelők legfontosabb, legismertebb bázisa, a november 4. utáni orosz támadás alatt belövések érik, félig le is ég, de az új hatalom nem hagyhatja meg mementónak, ezért egy év alatt újjáépítik. 1957. szeptember 12-én, a Háború és béke díszelőadásával nyit a mozi, amely az országban egyedül alkalmas a „cinemascope” szélesvásznú vetítésre.

Pálffy Lajos

 

• Publikálva: 2017.09.11. 12:15

Kapcsolódó írások