a rovat írásai

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Kiállítást ajándékozott a Budavár testvérvárosának, Zentának

Megnyílt A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítás a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékkiállítást a Budavári Önkormányzat ajándékozta testvérvárosának azért, hogy a 320 éves zentai csata nemzeti és világtörténelmi jelentőségét bemutassák és egy állandó tárlatot hozzanak létre a zentai Városháza toronyszobájában.

Körbeutazza az országot a Seuso-kincs

Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

A mozi, amelynek nyitását Kosztolányi meg is verselte

Azért foglalkozunk most a Corvin mozival, mert éppen hatvan éve annak, hogy a megkapaszkodó Kádár-féle hatalom újjáépíttette a forradalom alatt rommá lőtt, félig leégett épületet. Bizony, feledtetni akarván az akkori napokat, csillivilli mozi lett ismét a Corvin, ahol először tudták az országban levetíteni a cinemascope filmeket.

Amikor a komputer megjelent az otthonokban

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és Nagy Károly magángyűjtő közös kiállításon mutatja be az informatikatörténet egy fontos és népszerű szeletét az első házi számítógépek világát.

Szobor a város asszonyainak, leányainak

Magánadományból, egy helyi vállalkozó felajánlásaként állítanak köztéri szobrot Nagykanizsán az egykori kereskedővárosi múltra és a város lányaira, asszonyaira emlékezve.

Ludovikás tiszt, partizán és a forradalom tábornoka

Száz esztendeje született Eperjesen Maléter Pál, aki önként jelentkezett katonának, majd fogságba esve partizánnak, hogy aztán a forradalom honvédelmi minisztereként csalják tőrbe, és végezzék ki kötél által, ami mindig nagy megszégyenítés egy katonának.

Derviskolostor a szőlőhegyen, a szultán sírjánál

Folytatódik szeptembertől a Szigetvár-turbéki szőlőhegyen felfedezett Szulejmán-sírkomplexum feltárása, közölte Pap Norbert, a kutatás vezetője.A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója elmondta: a türbe és dzsámi mellett eddig csak kismértékben feltárt derviskolostor régészeti kutatásával és az erődítmény további vizsgálatával folytatódik a munka.

Kőművessegédből kultúrpápa

Hogy mi volt a közös Napóleon és a kommunisták idejében, arra egyszerű a válasz. Míg a kis korzikainál minden katona úgymond a tarsolyában hordta a marsallbotot – így lett a huszár Murat-ból lovassági tábornok, majd király – addig a kommunisták alatt is lett villamoskalauzból miniszter (Kossa István), vagy éppen kőművessegédből évtizedeken át a kultúrpolitika teljhatalmú ura. 100 éve született Appel Henrik néven a későbbi Aczél György, aki barátai között tudhatta, Kádár Jánost, Illyés Gyulát és talán még Kodályt is.

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Művelődés összes cikke »

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

mke lead

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

1984-ben Franciaországban egyedülálló kezdeményezés indult útjára, azzal a céllal, hogy azok a kiemelkedő, várhatóan széles érdeklődésre számot tartó műemléképületek, amelyek általában zárva vannak a nagyközönség előtt, egy hétvégén nyissák meg kapuikat, és ingyen, lehetőleg szakszerű vezetéssel fogadják a látogatókat. Magyarország 1999-ben csatlakozott az Európa Tanács által szinte azonnal felkarolt és 1991 óta Európai Örökség Napok néven futó, immár 48 országban megtartott rendezvényhez. A Magyar Képzőművészeti Egyetem, ahogy évek óta mindig, idén is részt vesz a programsorozatban, és nyitott kapukkal, illetve ingyenes vezetésekkel várja ezen a hétvégén az érdeklődőket.

 

Az Andrássy út 69. szám alatti épület a régi Műcsarnok épülete, közadakozásból épült 1875-77 között, Láng Adolf tervei alapján. A palota gazdagon díszített, aranyozott, stukkókkal díszített, oszlopos-boltíves márványozott előcsarnokkal fogadja a látogatókat. Az aulát - mely valaha nyitott udvar volt - övező ólomüveg ablakokat Róth Zsigmond tervezte és készítette. Az épületben a folyosó mennyezet-lunettáit és a nyolcszögletű keretbe foglalt allegorikus figurákat az egykori Mintarajztanoda festészeti osztályának tanára, a kor ünnepelt freskófestője, Lotz Károly festette. Az Andrássy út 71. alatti épület Rauscher Lajos építész tervei szerint készült, neoreneszánsz stílusú, homlokzatán, a párkányszalag medalionjaiban több híres-neves festő, szobrász és építész arcképei láthatók, ezek Székely Bertalan munkái.

Ingyenes nyitva tartás ideje 2017.09.16. (szombat): 10:00–16:00 2017.09.17. (vasárnap): 10:00–16:00 Vezetések az épületben 2017. 09.16. (szombat): 11:00 és 13:00 órakor

Ingyenesen látogatható lesz az Epreskert is, ahol 1882-től szobrászati és festészeti mesteriskolák működtek itt, jelenleg is festő és szobrász műtermeknek ad otthont. Nevét arról az eperfás ligetről kapta, melyet Stróbl Alajos szobrászművész hozatott rendbe. A kertben található a józsefvárosi Kálvária téren állt régi, pesti, barokk kálváriakápolna épülete (1744-1749). A kálváriát feltehetőleg Mayerhoffer András építette. A Kálvária tér rendezése miatt lebontásra ítélt kálváriát Stróbl Alajos kezdeményezésére kövenként vitték át mai helyére. Az épület felújítása, restaurálása 2006-ban fejeződött be. Az Epreskertben található még a Mátyás-templom 13-14. századi délkeleti kapuzata és több más eredeti köve, valamint a Kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent György szobrának bronz másolata.

Ingyenes nyitva tartás ideje 2017.09.16. szombat: 10:00–16:00 2017.09.17. (vasárnap): 10:00–16:00 Vezetések a kertben 2016.09.16. (szombat): 10:00, 12:00 és 14:00 órakor 2016.09.17. (vasárnap): 10:00, 12:00 és 14:00 órakor

(mandarchiv.hu)

• Publikálva: 2017.09.14. 08:57