Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Az írószövetség székházának Bajza utcai és Városligeti fasori kerítésein immár a második kültéri kiállítás látható a tavalyi 1956-os tárlat után, mondta el a hétfői megnyitón a kiállítást szerkesztő Szentmártoni János, a szervezet elnöke. Mint hozzáfűzte, a rendhagyó tárlat célja, hogy az arra járók kedvet kapjanak Arany János verseinek olvasásához. A jó olvashatóság érdekében Arany munkáiból elsősorban idézetek szerepelnek a tekintetet vonzó fotók, fotókompozíciók mellett, jegyezte meg, hozzátéve: a válogatásba éppúgy bekerültek az örök, időtlen emberi problémákat vizsgáló költemények, mint olyan versek, melyek sorait azóta igazolta az idő.
Ez még csak a helye
Szörényi László irodalomtörténész felidézte, hogy a költőknek a 19. században is küzdeniük kellett a számkivetettség ellen, Arany János ráadásul jó ideig egy levert forradalom utáni Magyarországon élt és alkotott. Arany művészetét mégis hihetetlen könnyedség, tündéri báj, néha cinikus fintor jellemzi - mutatott rá, hozzáfűzve: a költő ismerte a legszebb álmokat, de nem melengette azokat. A 2018. április 1-jéig megtekinthető kültéri tárlat fotóit Onda Péter, grafikáját pedig Gréger Zsolt jegyzi. Szentmártoni János felhívta a figyelmet arra, hogy az írószövetség az Arany-emlékév kapcsán vers- és novellapályázatot is kiírt, és több programmal is készül, melyek a http://iroszovetseg.hu/arany honlapon találhatók meg.
(mti)