a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

Magyar király Jeruzsálem falai alatt

közkincstárlead„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője. Már csak azért is igaza van, mert II. András királyunkról szerintem leginkább az maradt meg az emberekben, hogy hagyta megöletni a feleségét, meg hogy mindenféle kurtanemesek rákényszerítették az Aranybulla kiadására, ezzel korlátozván a hatalmát. Pedig ő volt az a magyar uralkodó, aki a Szentföldön menetelt a magyar hadakkal és Akkon városában felvette a Jeruzsálem királya címet is.

És azt sem felejtsük akkor el, hogy számos hadjárat után a magyar király címei közé éppen ő illesztette be a „Halics és Ladoméria királya” titulust, ami talán még Ferenc József idejében is ott volt a hosszúra nyúló listában. Szóval, talán a legkalandosabb életű uralkodónk volt ez az András, a bizánci neveltetésű és műveltségű III. Béla második fia. Aki kezdetektől fogva rosszul viselte a másodhegedűs szerepet, így először bátyja királyságából a dalmát-horvát hercegséget kanyarította ki magának, amit aztán szerb területekkel is gyarapított. Közben kétszer is csatázott Imre királlyal, aki végül halála előtt megtette riválisát fiának, III. Lászlónak a gyámjává. A gyermek aztán egy év múlva, 1205-ben elhalálozott, innen indul András három évtizedes uralkodása. Amit végigkísért a pénznélküliség és az ország régi és új nagyuraival való torzsalkodás. Utóbbiak pedig éppen az első feleségével, az isztriai és krajnai őrgróf és merániai herceg lányával érkeztek ide. Ők voltak azok a bizonyos merániaiak, akiket szívből gyűlöltek a régi kiváltságosok és miközben András éppen az emlegetett Halicsot, tehát a mai Galíciát próbálta országához csatolni, hát Bánk bán és Péter ispán vezetésével, azt a bizonyos központozás nélküli, ravasz levelet megíró János érsekkel együtt puccsot csináltak, és lemészárolták a királynéi udvartartást az ötgyermekes anyával együtt.

II. András
Forrás: MaNDA

Péter ispánt karóba is húzatta a hazatérő király, de hogy Bánk hogyan úszta meg, azt nem tudom. Viszont András ezután még kétszer is nősült, rokonságba keveredett a francia királlyal, és lendületesen osztogatta tovább a királyi birtokokat, a Barcaságba például 1211-ben betelepítette az adómentességet élvező Német Lovagrendet, igaz később őket fegyverrel elzavarta, az erdélyi szászokat viszont a Ceausescu regnálásáig létező Szászföldre csoportosította, de pénze, az nem lett több még a rendszeresen szedett rendkívüli adók bevezetése után sem. Ráadásul Andrásnak volt egy régi ügye is, megfogadta a pápának, hogy keresztes hadjáratot indít a Szentföldre. Erre végül 1216-ban került sor, amikor is a bizánci székhelyű, 1204-óta létező Latin Császárság trónjára is esélyessé vált. Itt azonban egyik riválisa gyorsabb volt, így András és nyalka vitézei nem a szárazföldön, Bizáncon keresztül, hanem a velenceiek által kiállított flottával utaztak a Szentöldre, András pedig pénz híján Zára városával fizette ki a ravasz kereskedőket. Aztán nem sokra jutottak a magyarok a szeldzsukok által akkor már jórészt elfoglalt területeken, András is csak néhány előnyös házassági szerződést tudott felmutatni, amiket az 1218-as hazaúton kötött.

Itthon pedig megint a pénztelenség várta, ráadásul a 8 évesen megkoronázott örököse, Béla intrikái, aki Szlavóniát kormányozta ekkoriban. 1222-ben (a legkönnyebben megjegyezhető évszám töriből) megszületik hát az aranypecsétes oklevél a híres nemesi ellenállási záradékkal. Rá tíz esztendőre pedig a zalai szerviensek jogot kapnak a királytól arra, hogy saját maguk járjanak el peres ügyeikben. A történészek ezt tartják a köznemesség kialakulása során az első fontos lépésnek, és a nemesi vármegyéknek is ez lett az alapja. Andrást viszont ez már nem nagyon érdekelte, még 1235 nyarán móresre tanítja a nyugati területekre törő II. Harcias Frigyes osztrák őrgrófot (ő fogja majd el a tatárok elől menekülő IV. Bélát), majd szeptember 21-én, nem egészen hatvan évesen elhalálozott.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.09.25. 10:11

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.