a rovat írásai

​Bizonyíték a hiúság időtlen voltára

A nem csak a gyengébbik nemre jellemző hiúság többek között az is eredményezte, hogy feltalálták a tükröt. Valahol talán Egyiptomban, vagy Mezopotámiában, ahol a fémművesség már olyan szintre jutott, hogy tökéletesen simára tudtak csiszolni egy ezüst, réz, vagy bronz lemezt.

​Lövedék a litániában

Arra a kérdésre, hogy milyen fegyverből rejt legtöbbet a föld, legelőbb a nyilakat tudnánk említeni. Persze, lehet vitatkozni, hogy a puskagolyót nézve a nyílvessző is csak a „lőszer” kategóriába tartozik, de ne menjünk most bele ebbe. Az biztos, hogy az íj használata valamikor az idők hajnalán jelenik meg, és a primitív népeknél máig fontos szerepet tölt be.

Meddig lakott medve a Bakonyban?

Egy Gyenesdiáson talált amulett kapcsán merült fel a kérdés, hogy élt-e, és ha igen, akkor meddig barnamedve a Bakonyban, vagy a Balaton-felvidék erdeiben. Nos, az első kérdésre biztosan igen a válasz, de arról, hogy meddig kószáltak medvék a Bakonyban, már megoszlanak a vélemények. Az biztos, hogy a MaNDA adatbázisában megtekinthető ez a 3D-ben digitalizált medvefog amulett, amit a keszthelyi Balatoni Múzeumban őriznek.

Ezüst madár egy jobb világból

Két igazán érdekes dologról mesél ez a keszthelyi Balatoni Múzeum által 3D-ben digitalizált ezüst cukorszóró. Tanulmányozhatjuk általa a 19. század magas színvonalú tárgyi kultúráját, másrészt az ötvös által ábrázolt különleges madárról, annak vadászatáról is elgondolkodhatunk.

Amit magunkkal viszünk a sírba is

A temetőket feltáró régészek a gyűrűk és karperecek mellett leggyakrabban fülbevalókra bukkannak a sírokban. Ezeket az ékszereket a férfiak is viselték a történelem folyamán. Most egy avar kori, nőknek készült párt tanulmányozhatunk 3D-ben a keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményéből.

Igazán különleges emlék Magduskának

Az első világégés hosszúra nyúló állóháborúi egy sajátos tárgyi kultúra létrejöttét is eredményezték. Ezek a lövészárkokban, bunkerekben a helyben rendelkezésre álló anyagokból összeállított, aprólékosan díszített tárgyak aztán szabadság idején, vagy a harcok végeztével a katonák hátizsákjaiban hazautaztak, és sokáig ott voltak a vitrinben, vagy éppen a tisztaszoba polcán. Most a keszthelyi Balatoni Múzeum jóvoltából nézhetünk meg alaposan egy ilyen tintatartót.

​A világ legszörnyűbb öklelése

Ha már egy sárkányos övcsatról cikk született, miért ne írhatnánk e derekat ékítő, pocakot és fegyvert tartó kiegészítő másik végéről is. Mert már a honfoglaló magyaroknál is szokás volt, hogy a harcosok a díszes csatok és övveretek mellett a szíjvégeket is kihangsúlyozták, vékony, díszített fémlappal látták el. Ez a szokás tovább élt a középkor folyamán is, egy ilyen 1300-as évekből származó szíjvéget most a keszthelyi Balatoni Múzeum jóvoltából is tanulmányozhatunk 3D-ben.

​Vele temették kedvenc karperecét

A gyűrűk, nyakláncok és fülbevalók mellett az ember karperecekkel is ékítette magát. Leginkább persze nők, de a férfiak is hordták, sokszor rangjelző funkciója is volt. A Balatoni Múzeum jóvoltából most egy 11. századi bronz karperecet tanulmányozhatunk 3D-ben, amit Sármelléken fordított kis a földből a régészek ásója 1957-ben.

Gonosz sárkány a hasamon

A sárkányok végigkísérik az emberiség történetét, minden olyan korból tudunk róluk, ahol volt már írásbeliség. Vannak rossz és természetesen jó sárkányok is. Vannak hüllő- és oroszlántestűek. Ez utóbbi fajtával találkozhatunk a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai által 3D-ben digitalizált, a MaNDA adatbázisából is elérhető övcsaton.

Az Örökmozgó és a Maladype

Már kapható az Örökmozgó Filmmúzeum és a Maladype Színház háromalkalmas kombinált bérlete, amellyel az Örökmozgóban két szabadon választott film és a Maladype Stílusgyakorlatok című előadása tekinthető meg.

​A film mint érték, és az új kihívások

A film mint érték, és az új kihívások címmel szervez konferenciát a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata a Pesti Vigadó Kamaraszínház termében. A hétfőn és kedden zajló tanácskozás a mozgókép-forgalmazás aktuális nehézségeit, és az azokra adható lehetséges válaszokat vizsgálja.

MaNDA összes cikke »

MaNDA – Bemutatkozás


Küldetés

A nemzeti identitást, kulturáink sokszínűségét, azt a hatalmas és felbecsülhetetlen értékű kulturális vagyont, melyet elődeink ránk hagytak, úgy tudjuk legjobban megőrizni s utódainknak átadni, ha a XXI. század lehetőségeinek, igényeinek megfelelve összegyűjtjük, rendszerezzük, és nem csupán archívumok mélyén őrizzük, hanem valóban aktívan elérhetővé, kereshetővé tesszük. Ezt a kihívást felismerve hozta létre a magyar kormányzat 2010 nyarán – a volt Magyar Nemzeti Filmarchívum bázisán – a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetet (MaNDA), mint önálló közgyűjtemény.

Mi a célja egy újabb közgyűjteménynek?

Tény, hogy az elmúlt években Magyarországon jelentős mennyiségű nemzeti kultúrkincs digitalizálása történt meg állami források felhasználásával a megőrzés és elérhetőség biztosításának érdekében. Úgyszintén makacs tény, hogy ez a több millió digitális dokumentum jórészt a közgyűjtemények zárt, belső rendszereiben, a nagyközönség számára elzárt felületeken található. Emellett az egyes adatbázisok archiválási módja eltérő, hatékony kereshetőségük sok esetben nem megoldott. A MaNDA arra ad lehetőséget, hogy ez a napjainkban is folyamatosan bővülő hatalmas gyűjtemény, amely a magyar kultúra sokszínűségét reprezentálja, egységesített szabvány szerint kerüljön digitalizálásra, így végre valóban közkinccsé váljon, eljusson a széles nagyközönséghez.

Hogyan valósul meg mindez?

A MaNDA átfogó gyűjtőkörének köszönhetően a teljes magyar kulturális örökség – a szépirodalomtól a képző-, ipar- és építőművészeten, zene- és táncművészeten át a filmművészetig – egy központi adatbázison keresztül válik elérhetővé online – a nap bármely órájában, a világ bármely részén, minden érdeklődő számára itt, ezeken az oldalakon. Szintén a MaNDA feladata a magyar nemzeti kultúrkincs elérhetővé tétele az Europeanán, az európai uniós digitális könyvtáron keresztül. Feltett szándékunk, hogy a napjainkban oly szerény részvételünket mielőbb megsokszorozzuk.

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a legnevesebb hazai közgyűjtemények (Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Országos Levéltár, Országos Széchényi Könyvtár, Petőfi Irodalmi Múzeum, Szépművészeti Múzeum), továbbá a tudomány képviseletében az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint kis- és középvállalkozások közreműködésével létrejött a Magyar Nemzeti Digitális Dokumentációs Klaszter mint a MaNDA szakmai stratégiai partnere. Meggyőződésünk, hogy ez a magas szintű szakmai összefogás gyümölcsöző együttműködést és sikert hoz közös munkánkban. A Klaszter tagsága folyamatosan bővül, tagjai közt immár önkormányzati fenntartású közgyűjtemények, egyházi és magángyűjtemények is szerepelnek, továbbá nyitottan fogadja az innovatív hazai kis- és középvállalkozások csatlakozását.

A továbbiakban minden, munkánkat érintő, illetve egyéb felmerülő véleményt, észrevételt, kérdést örömmel veszünk, a jobbító szándékot és ötleteket tisztelettel köszönjük, nagyra értékeljük!

Lovas Lajos, a MaNDA főigazgatója

• Publikálva: 2012.01.13. 17:20 • Címke: ajánló, manda tv, manda

Kapcsolódó dokumentumok

Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer

Információk az Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszerről: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.