a rovat írásai

​A haleszi felkelés

Szerencsés helyzetben van az utazó, aki úgy tér vissza a múltba, hogy a jelenben is tanulmányozhatja utazása célját, vizsgálata tárgyát. Így van ez Székesfehérváron a Haleszi Felkelés Emlékoszlopával is, amit a Városi Képtár Deák Gyűjteményében található, 20-as, 30-as években készült fotókon láthatunk a MaNDA adatbázisában.

​Merre járhatott, kit szúrhatott, vághatott?

Korábbi írásunkban egy magyar tiszti szablya apropóján ismerkedhettünk meg ezzel a hatékony fegyvertípussal, most egy orosz fegyverről próbáljuk meg kideríteni, hogyan kerülhetett Magyarországra. A keszthelyi Balatoni Múzeum 3D-ben digitalizált orosz szablyája talán éppen I. Miklós cár közel 200 ezres hadseregével érkezett meg hozzánk.

Nagy érték a kis pléhdobozban

Hogy a vanília valamikor a sáfrány után a legdrágább fűszernek számított, nem sokan tudják. Az aztékok használták fel először a kosborfélékhez tartozó futónövény termését kakaójuk ízesítésére. II. Montezuma király állítólag ötven ilyen „koktélt” is megivott naponta, aztán megérkeztek a spanyolok, és örökre elment a kedve a kakaózástól. A vanília tehát a spanyolok révén került az öreg kontinensre, mi pedig most a rákóczifalvi múzeum jóvoltából tanulmányozhatunk egy régi vaníliás dobozt 3D-ben.

​Amibe a gyilokokat tűzték

A szerbek és a magyarok évszázados konfliktusai mindkét részről sok szenvedéssel jártak, de talán még többet szenvedtek déli szomszédaink a több, mit 500 évig tartó oszmán-török uralom alatt, amikor a birodalomba tagolva, önállóságukat elvesztve éltek.

​A párttitkár ajándéka

Többször is szó volt már a „késő bronzkori Várvölgy”, a mai település helyén, a 335-345 magas platón felépített, erődített falu leletanyagáról, ami a Dunántúl legkiterjedtebb erődített élőhelye volt, nyomai máig jól látszanak. Várvölgy határos a szomszédos Veszprém megyéhez tartozó Uzsa kőbányájával, innen származik az a karkötő, amit a pártitkár adott át 1952 decemberében a keszthelyi múzeumnak.

​Játék, varázseszköz vagy amulett?

Hogy mire jó egy amulett, azt talán még mindenki tudja egyre racionálisabb világunkban is. A biztonság kedvéért azért most nézzünk meg egy 3D-ben digitalizált ősi darabot, amit Maglódnál fordított ki a földből a Ferenczy Múzeumi Centrum régészeinek ásója.

​Mire volt jó ez a bronzcsipesz?

Hogy mire is használhatták ezt a bronzcsipeszt, arra leginkább a méreteiből tudunk következtetni. A hossza hat centiméter, tehát viszonylag kis tárgyról van szó, így nem nagyon használhatták például izzó parázs megfogására.

​A Kossuth-díjas fazekas és a Rákosi-címer

Azok olyan évek voltak, az országos hírű fazekasmester sem tehetett másképp, ilyen munkáknak is ki kellett kerülnie a keze alól. Pedig a karcagi Kántor Sándor nem csak mestere, művésze is volt szakmájának. Nem is illendő dolog ezzel a túrkevei Finta Múzeum által 3D-ben digitalizált pereckulaccsal illusztrálni tudását. Ezzel inkább a kort lehet.

​„Könyvtár, ami összeköt” 2016

„Könyvtár, ami összeköt” – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése című program keretében tizenkilenc ösztöndíjast látott vendégül a MaNDA. Október 5-én, egész napos bemutatón ismertettük az intézményben folyó szakmai munkát.

​Amikor harangedényeket készítettek egész Európában

Nézem ezt a lábakon álló kis tálat, és azon gondolkodom, vajon mire használhatta a bronzkor embere. Vagy inkább asszonya, mert az asszonyok dolgoztak az edényekkel, a férfiak a fegyvereket, szerszámokat forgatták. Mit ehettek belőle a szigetszentmiklósi Felső Ürge-hegyi dűlőben, mielőtt a rég eltűnt település temetőjében elásta valaki.

Ritkán látható fotók Amrita Sher-Gilről a MaNDA könyvtárában

Amrita Sher-Gil (1913-1941) magyar és indiai származású festőművészről, a 20. századi festészet egyik különösen érdekes alakjáról Sára Sándor 2001-ben háromrészes dokumentumfilmet készített.

MaNDA összes cikke »

MaNDA – Bemutatkozás


Küldetés

A nemzeti identitást, kulturáink sokszínűségét, azt a hatalmas és felbecsülhetetlen értékű kulturális vagyont, melyet elődeink ránk hagytak, úgy tudjuk legjobban megőrizni s utódainknak átadni, ha a XXI. század lehetőségeinek, igényeinek megfelelve összegyűjtjük, rendszerezzük, és nem csupán archívumok mélyén őrizzük, hanem valóban aktívan elérhetővé, kereshetővé tesszük. Ezt a kihívást felismerve hozta létre a magyar kormányzat 2010 nyarán – a volt Magyar Nemzeti Filmarchívum bázisán – a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetet (MaNDA), mint önálló közgyűjtemény.

Mi a célja egy újabb közgyűjteménynek?

Tény, hogy az elmúlt években Magyarországon jelentős mennyiségű nemzeti kultúrkincs digitalizálása történt meg állami források felhasználásával a megőrzés és elérhetőség biztosításának érdekében. Úgyszintén makacs tény, hogy ez a több millió digitális dokumentum jórészt a közgyűjtemények zárt, belső rendszereiben, a nagyközönség számára elzárt felületeken található. Emellett az egyes adatbázisok archiválási módja eltérő, hatékony kereshetőségük sok esetben nem megoldott. A MaNDA arra ad lehetőséget, hogy ez a napjainkban is folyamatosan bővülő hatalmas gyűjtemény, amely a magyar kultúra sokszínűségét reprezentálja, egységesített szabvány szerint kerüljön digitalizálásra, így végre valóban közkinccsé váljon, eljusson a széles nagyközönséghez.

Hogyan valósul meg mindez?

A MaNDA átfogó gyűjtőkörének köszönhetően a teljes magyar kulturális örökség – a szépirodalomtól a képző-, ipar- és építőművészeten, zene- és táncművészeten át a filmművészetig – egy központi adatbázison keresztül válik elérhetővé online – a nap bármely órájában, a világ bármely részén, minden érdeklődő számára itt, ezeken az oldalakon. Szintén a MaNDA feladata a magyar nemzeti kultúrkincs elérhetővé tétele az Europeanán, az európai uniós digitális könyvtáron keresztül. Feltett szándékunk, hogy a napjainkban oly szerény részvételünket mielőbb megsokszorozzuk.

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a legnevesebb hazai közgyűjtemények (Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Országos Levéltár, Országos Széchényi Könyvtár, Petőfi Irodalmi Múzeum, Szépművészeti Múzeum), továbbá a tudomány képviseletében az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint kis- és középvállalkozások közreműködésével létrejött a Magyar Nemzeti Digitális Dokumentációs Klaszter mint a MaNDA szakmai stratégiai partnere. Meggyőződésünk, hogy ez a magas szintű szakmai összefogás gyümölcsöző együttműködést és sikert hoz közös munkánkban. A Klaszter tagsága folyamatosan bővül, tagjai közt immár önkormányzati fenntartású közgyűjtemények, egyházi és magángyűjtemények is szerepelnek, továbbá nyitottan fogadja az innovatív hazai kis- és középvállalkozások csatlakozását.

A továbbiakban minden, munkánkat érintő, illetve egyéb felmerülő véleményt, észrevételt, kérdést örömmel veszünk, a jobbító szándékot és ötleteket tisztelettel köszönjük, nagyra értékeljük!

Lovas Lajos, a MaNDA főigazgatója

• Publikálva: 2012.01.13. 17:20 • Címke: ajánló, manda tv, manda

Kapcsolódó dokumentumok

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Örökmozgó Filmmúzeum

Király Krisztián Eltüsszentett birodalom
Az Örökmozgó decemberi műsora