a rovat írásai

Csákvár két régi virágzása

Nemrég találkozhattunk itt annak a bizonyos pannóniai kereskedőnek a kulcsával, és a Borostyánút leágazásával is, ami Floriánát, a mai Csákvárt érintve tertott Óbuda felé. Utazzunk most hát ez a római és a 100 évvel ezelőtti Csákvárra az archívumunkban található fényképek segítségével.

Ybl Miklós fóti remekműve

Sokan a magyar építészet egyik legnagyobb alakjának, Ybl Miklósnak élete fő művét, a fóti plébániatemplomban jelölik meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy az építményben Magyarország egyik legszebb templomát tisztelhetjük. Azt írják a szakértők, hogy ez a magyar romantikus építészet csúcspontja, amellyel csak építője pesti Vigadója említhető egy lapon.

Albertirsa, az égerfa települése

Albertirsa történetét a 13. századig vezethetjük vissza, ekkoriból valók az első írásos források, melyek a nevét említik. A falut Istvánházának nevezték, az Alberti helységnév úgy került ide, hogy a település Alberté volt. Ez a megjelölés több oklevélben is szerepelt.

Bakter, aki nem éjjeliőr

Ha már szó esett itt korábban a falvakat éjjel őrző bakterokról, hát kézenfekvő, hogy a vasutasokról is szülessen egy rövid cikk. Amiben természetesen nem vállalhatjuk eme szép hivatás teljes körű ismertetését, történetét. Csak úgy leírunk néhány dolgot a Balaton Múzeum régi illusztrációit felhasználva.

Kincset őrzött ez a kulcs?

Egy bronzból készült „gyűrűs ládakulcsot” is tanulmányozhatunk 3D-ben adatbázisunkban a Ferenczy Múzeumi Centrum jóvoltából. A régi rómaiak idejéből származik a darab, amit Páty mellett fordított ki a földből a régész ásója. Vagy éppen egy munkagép kanala.

 

Ez az alabárd nem az az alabárd

Az igazi alabárd mai szóval egy hibrid gyalogsági fegyver volt, amit valamikor a 14. század első felében kezdtek el használni a híres svájci gyalogosok. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum tovább bővülő adatbázisában most egy jóval korábbi harci eszközt járhatunk körbe a 3D-s technika segítségével. Ezt csak a bronzkort kutató régészek nevezik maguk között, no és publikációikban alabárdnak.

Megszűnt a MaNDA, három szervezet viszi tovább feladatait

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézethez (MaNDA) 2017. január elsejével megszűnt. Feladatai három szervezethez kerülnek: Országos Széchényi Könyvtárhoz, a Magyar Nemzeti Filmalap KN Zrt.-hez és a Forum Hungaricum KN Kft.-hez.

​Tűt öntött az üllői ember

A fémöntés réges-régi technológiáiról már volt szó érintőlegesen ebben a sorozatban. Most a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum jóvoltából egy kora bronzkori öntőformával is megismerkedhetünk, hogy legyen fogalmunk arról, milyen egyszerű eszközökkel dolgoztak eleink.

​Öreg fejsze feje

Hogy pontosan mire használhatták ezt az öreg vasfejszét, az nehéz lenne megállapítani. A formája az ácsok, fával dolgozó emberek által használt faragóbárdokra, fejszékre hasonlít. Ha megforgatjuk a Balatoni Múzeum munkatársai által 3D-ben digitalizált szerszámot, azt is láthatjuk, hogy jól értette mesterségét a régi kovács, aki készítette.

A Filmarchívum a Filmalap felügyelete alatt folytatja működését

A Magyar Nemzeti Filmalap kezdeményezésére a Filmalap felügyelete alá kerül január elsejétől a Filmarchívum, mely jelenleg a megszűnő Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézethez (MaNDA) tartozik.

​Benne volt az anyag

A rendszerváltás elsodorta gyufagyárainkat is, jó ideig mindenféle behozott teremékekkel, mások mellett törökországi gyufákkal tudtunk alágyújtani a reggeli kávénak. Pedig szinte mindenki tudja, hogy a jelenleg használt gyufa magyar találmány, de ez nem jelenti azt, hogy máshol ne lehetne olcsóbban előállítani. Hogy ez nem mindig volt így, arra bizonyíték a már ismert rákóczifalvi múzeum 3D-ben digitalizált „Szikra” gyufásdoboza.

MaNDA összes cikke »

MaNDA – Bemutatkozás


Küldetés

A nemzeti identitást, kulturáink sokszínűségét, azt a hatalmas és felbecsülhetetlen értékű kulturális vagyont, melyet elődeink ránk hagytak, úgy tudjuk legjobban megőrizni s utódainknak átadni, ha a XXI. század lehetőségeinek, igényeinek megfelelve összegyűjtjük, rendszerezzük, és nem csupán archívumok mélyén őrizzük, hanem valóban aktívan elérhetővé, kereshetővé tesszük. Ezt a kihívást felismerve hozta létre a magyar kormányzat 2010 nyarán – a volt Magyar Nemzeti Filmarchívum bázisán – a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetet (MaNDA), mint önálló közgyűjtemény.

Mi a célja egy újabb közgyűjteménynek?

Tény, hogy az elmúlt években Magyarországon jelentős mennyiségű nemzeti kultúrkincs digitalizálása történt meg állami források felhasználásával a megőrzés és elérhetőség biztosításának érdekében. Úgyszintén makacs tény, hogy ez a több millió digitális dokumentum jórészt a közgyűjtemények zárt, belső rendszereiben, a nagyközönség számára elzárt felületeken található. Emellett az egyes adatbázisok archiválási módja eltérő, hatékony kereshetőségük sok esetben nem megoldott. A MaNDA arra ad lehetőséget, hogy ez a napjainkban is folyamatosan bővülő hatalmas gyűjtemény, amely a magyar kultúra sokszínűségét reprezentálja, egységesített szabvány szerint kerüljön digitalizálásra, így végre valóban közkinccsé váljon, eljusson a széles nagyközönséghez.

Hogyan valósul meg mindez?

A MaNDA átfogó gyűjtőkörének köszönhetően a teljes magyar kulturális örökség – a szépirodalomtól a képző-, ipar- és építőművészeten, zene- és táncművészeten át a filmművészetig – egy központi adatbázison keresztül válik elérhetővé online – a nap bármely órájában, a világ bármely részén, minden érdeklődő számára itt, ezeken az oldalakon. Szintén a MaNDA feladata a magyar nemzeti kultúrkincs elérhetővé tétele az Europeanán, az európai uniós digitális könyvtáron keresztül. Feltett szándékunk, hogy a napjainkban oly szerény részvételünket mielőbb megsokszorozzuk.

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a legnevesebb hazai közgyűjtemények (Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Országos Levéltár, Országos Széchényi Könyvtár, Petőfi Irodalmi Múzeum, Szépművészeti Múzeum), továbbá a tudomány képviseletében az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint kis- és középvállalkozások közreműködésével létrejött a Magyar Nemzeti Digitális Dokumentációs Klaszter mint a MaNDA szakmai stratégiai partnere. Meggyőződésünk, hogy ez a magas szintű szakmai összefogás gyümölcsöző együttműködést és sikert hoz közös munkánkban. A Klaszter tagsága folyamatosan bővül, tagjai közt immár önkormányzati fenntartású közgyűjtemények, egyházi és magángyűjtemények is szerepelnek, továbbá nyitottan fogadja az innovatív hazai kis- és középvállalkozások csatlakozását.

A továbbiakban minden, munkánkat érintő, illetve egyéb felmerülő véleményt, észrevételt, kérdést örömmel veszünk, a jobbító szándékot és ötleteket tisztelettel köszönjük, nagyra értékeljük!

Lovas Lajos, a MaNDA főigazgatója

• Publikálva: 2012.01.13. 17:20 • Címke: ajánló, manda tv, manda

Kapcsolódó dokumentumok

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár


fót
Ybl Miklós fóti remekműve – A templom egy ötméteres dombra épült. Jobbra és balra találjuk a romantikus, román, mór és bizánci stílus jellemző jegyeit elegyítő, természetesen szintén romantikus stílusú plébániát, és az irgalmas nővérek zárdáját. A templomkapuhoz kőbábos korláttal szegett lépcső visz fel.