Noé bárkái
The Ark of Noah
Miközben a zöldcsatornák különböző akcióműfajokban hozzák közel a világ legcsodálatosabb tájait, a természet egyre inkább csak egzotikumként, rezervátumokban létezik. Kollányi Ágoston már 1982-ben arra a drámára hívta fel a figyelmet, hogyan tűnik el például a tiszavirágzás, a kerecsensólyom fészke, s válik kalandos állatmesévé, amire még rábukkanunk.S hogyan? Nemes Nagy Ágnes erről így ír: „…amikor a kamera egy gyümölcsfavirág kinyílt pártájáról egy gótikus ablakrózsára siklik át… a természetpusztításról szóló képsor egyszerre ablakot (ablakrózsát) nyit a kipusztított magyar gótikára, a biológiai veszély felmutatása a helyrehozhatatlan, történelmi rombolásra utal, írmagja-is-alig-maradt gyönyörű középkorunkra. Egyetlen, vékony filmhasonlat szálán egybemosó dik a néző fejében biologikum és történelem kísértő, szótlanul sugallt párhuzama.” (Nemes Nagy Ágnes: Gyönyörű, keserű – Filmvilág 1983/3)
Részlet
rendező, forgatókönyvíró: Kollányi Ágoston, operatőr: Vancsa Lajos, zene: Darvas Ferenc, Vágó: Kollányi Judit, hangmérnök: Kovács György, gyártó: Budapest Stúdió, filmfotók: Vancsa Lajos
képarány: 16:9
játékidő: 86 perc
hang: magyar
felirat: 2.0 Angol
Trailer
extrák:
Bölcsők, Budapest Filmstúdió (1957) 18’
Kollányi forgatás közben (MFH 1979/44) 2’
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, 2013
Sajtó:
Akinek a természet volt a szerzőtársa (mandarchiv.hu)