Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
A vetítés vendégei a rendező két, szintén filmes gyermeke, ifjabb Kollányi Ágoston filmrendező és Kollányi Judit vágó; valamint Báron György filmkritikus voltak. A beszélgetést Fazekas Eszter, a DVD szerkesztője, a MaNDA filmfelújítási munkatársa vezette. Szerinte Kollányi meghaladta a korban szokásos kultúrfilmek színvonalát egy olyan időszakban, amikor a mai technikai eszközök, műholdak, óriási teleobjektívek még sehol sem voltak. Ezt mutatja filmjeinek számos rangos fesztiváldíja Karlovy Varytól Cannes-ig.
A Noé bárkái előzetese
Ifjabb Kollányi Ágoston elmondta, hogy az 1982-ben készült Noé bárkáinak előzményei már az ötvenes-hatvanas években megszülettek, például a gödöllői állattelepen, ahol ő és tesvérei oly sok szép nyarat töltöttek a forgatásokon. Megfigyelhették azt is, hogy hogyan készülnek azok a speciális, lassított, mikroszkópos felvételek, amelyeknek legjobb szakembere Vadász János volt, aki egy apró rákocskát ugyanúgy be tudott világítani, mint egy színésznőt. A gyerekek közül ketten is filmesek lettek, ifjabb Kollányi Ágoston nevét a rendszerváltás előtti legnépszerűbb ismeretterjesztő műsorból, a Deltából ismerheti a közönség. Kollányi Judit vágó elmesélte, hogy ő az apja mellett tanulta a mesterséget, 1969-től az összes filmjét ő vágta.
Kollányi Judit vágó, Báron György kritikus, ifj. Kollányi Ágoston filmrendező
Kollányi Ágoston a népszerű-tudományos műfaj legszélesebb spektrumában forgatott, a természetfilmek mellett a művészportrék és képzőművészeti filmek sorát alkotta meg. Ezek már csak azért is jelentősek, mert esetenként azóta elpusztult értékeket örökítenek meg. A Virág és szekerce (1969) című film például olyan magyarországi fatemplomokról szólt, amelyek ma már nem is léteznek. A filmek csaknem felének állandó operatőre Vancsa Lajos volt (főleg a természetfilmekben, ahol a szakértelem mellett türelemre is szükség volt), de forgatott Andor Tamással és Somló Tamással is. Emellett mindig kitűnő szakemberekkel, tudósokkal dolgozott együtt, Csányi Vilmos, Marx György, Balogh József voltak a szakértői, bevonta őket a munkába.
A beszélgetést Fazekas Eszter, kiadványszerkesztő, a MaNDA munkatársa vezette
De a film szempontjából elsődlegesnek az élményt tartotta. Amihez szorosan hozzátartozott a zene is. A díszvetítésen szereplő Noé bárkáinak nem kisebb zeneszerző írta a zenéjét, mint Darvas Ferenc. Ezt már Báron György jegyezte meg, aki szerint Kollányi szerzőtársa maga a természet (vagy a teremtés) volt – az ilyen alkotótárshoz pedig fel kell nőni. Ehhez Kollányiban megvolt a tudás és az alázat. Filmjeiben nem csak megmutatja a természeti jelenségeket, hanem észreveszi a bennük rejlő drámát és költészetet is. A most megjelent DVD egyik extrájában, a Bölcsőkben (1957) például az anyaság és az anyai gondoskodás lényegét ragadja meg, pedig olyan apró, egyszerű lényekről van szó, mint a méhek. Éppen ezért Kollányi filmjeit soha nem lehet megunni, a bennük megmutatott csodákra akárhányszor rácsodálkozhatunk. Amire jó lehetőséget nyújt a most megjelent DVD.
Löwensohn Enikő