a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Ismeretterjesztés felsőfokon – 100 éve született Kollányi Ágoston
Az anyagi világ folyamatait jól ismerő és a lelki jelenségekre is
érzékenyen reflektálni képes Kollányi a magyar ismeretterjesztő filmezés
nemzetközi hírnévre szert tevő remekműveit hozta létre. Oktatófilmjei
műfajukból szinte kilépve hozzák közel nézőiket az aktuális
természettudományos, művészeti vagy társadalmi jelenségekhez.A Kollányi család (ekkor még Kollárovits néven) Pozsony mellől települt át Esztergomba. Itt született 1913. november 6-án Kollányi Ágoston. A huszas-harmincas években szülővárosában olyan pezsgő kulturális közegben nőhetett fel, amely későbbi alkotói pályájának alapot adhatott. A helyi bencés gimnáziumban tanult, közben már diákként részese lett a város művészeti életének (például Babits Mihály baráti körébe tartozott). Tanulmányait Budapesten folytatta, a Pázmány Péter Tudományegyetemen diplomázott matematika-fizika szakon, 1935-ben. Munka mellett filmrendezést tanult a Színművészeti Akadémián, majd a második világháború után reklámgrafikával és reklámfilmek készítésével kezdett foglalkozni.
Kollányi Ágoston (1913-1988)
Az ötvenes évek elejétől a Magyar Híradó- és Dokumentumfilmgyár munkatársaként referencia-, oktató- és népszerű-tudományos filmeket forgatott. A költői látásmód és a jellegzetes, intim filmkészítési stílus, amely természetfilmjei mellett egyéb témájú alkotásait is oly könnyen felismerhetővé teszi, már korai rendezéseiben is megfigyelhető. Széles látókörű, sokirányú érdeklődésű alkotó volt. Az anyagi világ folyamatait jól ismerő és a lelki jelenségekre is érzékenyen reflektálni képes Kollányi a magyar ismeretterjesztő filmezés nemzetközi hírnévre szert tevő remekműveit hozta létre. Oktatófilmjei műfajukból szinte kilépve hozzák közel nézőiket az aktuális természettudományos, művészeti vagy társadalmi jelenségekhez.
Művészi színvonal, a tudományokban való elmélyültség és a nevelő szándék
A MaNDA és Filmintézet filmkópia-raktárai több mint nyolcvan Kollányi-filmet őriznek, köztük hazai és külföldi fesztiválokon is kiválóan szereplő munkákat. Az anyag szerkezete (1951) Karlovy Varyban a legjobb dokumentumfilm díját kapta, az Akvárium (1954) már Cannes-ban is szakmai elismerésben részesült. Pécsett forgatott ismeretterjesztő filmje, a Kétezer éves Pécs (1956) Rómából hozott díjat, Bölcsők című természetfilmje (1957) Cannes-ból és Moszkvából. Szőnyi István festőművészről készített felemelő portréja megintcsak Rómában aratott sikert. Sorolhatjuk a díjazott filmeket egészen a pálya csúcsát jelentő Noé bárkái-ig (1982): Ragadozó növények (1959), Ezüstszálak (1960), Mint cseppben a tenger (1962), Amit adtál, az élet (1963), Ének a Vasról (1963), Örök megújulás (1965).
Forgatás közben (Kollányi Ágoston és Vancsa Lajos)
Alkotói módszerének, filmes hatásosságának titka abban rejlett, hogy az oktatás, az ismeretterjesztés megkövetelte tudományos hozzáértés nála líraisággal találkozott. Kollányi jól ismerte fel az oktatófilmben is benne rejlő popularitást, megteremtve ezzel a hazai népszerű-tudományos filmezést. Vallotta, hogy mozgóképes eszközökkel lehetséges a közönséget nevelni, a műfaji határokat tágítva pedig bemutatható bármely téma. Elit művészi színvonal, a tudományokban való elmélyültség és a nevelő, ízlésformáló szándék közvetlensége találkozott nála. Filmjeivel még a gyerek közönséget is meg tudta szólítani (Kati és a vadmacska, 1955).
Részlet a Szőnyi Istvánról szóló portréfilmből (dvd-n is megjelent)
Szuggesztív művész-portrékkal hozta közel kortárs alkotók, Kovács Margit, Percz János, Barcsay Jenő munkásságát (Az agyag poétája, 1958, Ének a Vasról, 1963, Mozaik arany háttérrel, 1970, Művek és műhelyek I-II., 1973). A biológia, a fizika, a matematika vagy épp a csillagászat elvont fogalmait, jelenségeit is megragadó erővel tudta visszaadni (A százarcú anyag, 1962, Fizika F-dúrban, 1967, Beszélgetés számokról, 1971, Ádámok nyomában, 1979).
Forgatáson
Az egészségügyi, gazdasági témákat érintő ismeretterjesztő és referenciafilmjei is érdekes és értékes darabjai a kortárs rövidfilmezésnek (Modern kuruzslók, 1960, Bélyegek beszélnek Afrikáról, 1962, Mindenki a Holdra néz 1969, Udvarok 1970, Randevú a Deák téren, 1975). Filmjeinek többségében munkatársa Vancsa Lajos, a magyar dokumentumfilmezés egyik legtöbbet foglalkoztatott operatőre volt, aki olyan más kismesterekkel dolgozott együtt, mint Basilides Ábris, Hárs Mihály vagy Lakatos Vince.
Részlet a Noé bárkája című természetfilmből (dvd-n is megjelent)
Az aktív filmkészítői tevékenység mellett Kollányi Ágoston közéleti ember (Esztergom díszpolgára, 1973; az 1980-ban újjáéledt Balassa Bálint Társaság első elnöke) és négy gyermeket felnevelő családapa, példakép is volt: az operatőr Gyula és a rendező Irén mellett Judit vágó (édesapja számos filmjének munkatársa), ifj. Kollányi Ágoston pedig a természettudományos érdeklődés mellett szintén filmrendező lett.
Kispéter István
Az évfordulóra megjelent Noé bárkája című dvd-kiadványunk bemutatója 2013. november 12-én lesz az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várunk!