A Magyar Világhíradó 1942 februárjában is vetített egy német gyártású tudósítást a Krím félsziget legfontosabb kikötőjének, Szevasztopolnak 1941 októberétől tartó ostromáról. A képsorokon egy óriási ágyú működését láthatjuk, a magyarázó szöveg csak a német nehéztüzérséget emlegeti, a Nehéz Gusztáv nevű szuperágyú valamiért nincs nevesítve. Pedig illett volna tudni a szerkesztőknek, hogy mit is mutatnak, hiszen a Harmadik Birodalom egyáltalán nem kezelte titkosan ezeknek az óriási ágyúknak a létezését, sőt, több propagandafilmben és híradós felvételen is bemutatták a Krupp Művek által előállított monstrumokat. Amelyekkel a hatalmas rombolóerő mellett Hitlernek komoly propagandacéljai is voltak, demonstrálandó a német hadiipar fejlettségét és utolérhetetlen eredményeit.
Ahogy az első világháborúban is e kettős célból építették meg a Párizst lövő Kövér Bertát, Nehéz Gusztáv feladata is elsősorban az ellenfél demoralizálása volt. Nem véletlen, hogy az 1350 tonnás, 43 méter hosszú löveget két város, Szevasztopol, majd annak elfoglalása után Leningrád ellen vetették be. Igaz ez utóbbinál egyetlen lövést sem adtak le vele. A lövegcső egyébként 400 tonna volt, a belső, a pontos célzást lehetővé tevő huzagolást tartalmazó részét pedig cserélni lehetett. És 100 lövésenként kellett is, hiszen a 40 kilométerre röpülő, 7,1 tonna súlyú bunkerromboló, vagy a 4,8 tonnás robbanólövedékek elég hamar leamortizálták a 80 centiméteres kaliberű csövet. Amelyből a lehűlési idő, a töltés és a különféle beállítások miatt 19-45 perc alatt lehetett egy-egy lövést leadni. Szevasztopolnál egyébként öt nap alatt összesen 48 lövedéket lőttek vele a Molotov, Sztálin, Gorkij és Szibéria nevű erődökre és egy tenger alatti sziklába vájt hadianyagraktárra.
A bunkerek mellett ez utóbbinak sem volt esélye Gusztáv ellen, „aki” a 10 méter vastag betonfalat is simán átvitte. A két 1000 lóerős dízelmozdony által mozgatott, több vasúti kocsira épített ágyút a 300 tüzér kezelte, és külön gyalogos csapatokat rendeltek ki a védelmére. Saját légvédelme mellett a Luftwaffe egy különítménye is védte, a karbantartásáról mérnökcsapat, a sínfektetésről utászalakulat gondoskodott. A Szevasztopol ostrománál készült anyag az ágyúcső hidraulika segítségével történő felemelésével kezdődik, eldördül az első lövés, majd mutatják a távoli becsapódást is. Ezután a töltésről, a daruval beemelt töltetekről és lövedékekről láthatunk képeket, majd még két lövés és becsapódás következik. A sikeres bevetés után rögtön szétszedték a csövet, a cserélhető részt Németországba szállították újrahuzagolásra. A leningrádi állomásoztatás után a szuperfegyvert többet nem vetették be, a „tervszerű visszavonulások” és „rugalmas elszakadások” idején itt-ott hagytak el, robbantottak fel belőle darabokat.
PL