Na de mit keres itt Szabó Dezső sírja?

filmhiradok_online_lead

Ha már 1943-ban a Magyar Filmiroda révén mindenszentekkor egyszer eljutottunk a rákoskeresztúri köztemetőbe, látogassunk négy év múlva vissza. Amikor már lassan az élet minden területén vége lett a régi világnak, az ország új urai a temetők felett is átvették a hatalmat.

A katolikus egyház mindenszentekkor valamennyi üdvözültre emlékezik, halottak napja pedig Szent Odilio bencés apát kezdeményezésére minden meghalt hívő napja lett. A reformáció, a különféle felekezetek kialakulása, a polgárosodás aztán egyetemessé tette az ünnepet, amiből természetesen a kommunisták sem akartak kimaradni. Különben is megfigyelhető az erőszak útján a hatalmat megragadni szándékozó pártnál a keresztény vallás némely szertartásának, elemének átültetése is. Így szokás ebben a retorikában a párt kivégzett kádereit – akik a „hitükért” haltak meg – vértanúknak, vagy mártíroknak nevezni. A Mafirt krónika által a köztemetőben készített tudósítás sem sokat teketóriázik, néhány temetői svenk után rá is fordul a kommunista megemlékezésekre. Először a Horthy-érában megölt embereik (Sallai Imre, Fürst Sándor, Rózsa Ferenc, Schönherz Zoltán és Ságvári Endre) közös, egyelőre még nagyon szerény emlékművét koszorúzzák, majd külön-külön jön Somogyi és Bacsó Béla egyszerű fejfája, az előbbinél a beszédet mondó Kádár Jánossal, aki ekkor már a kommunista párt Központi Vezetőségének titkára, a káderosztály vezetője, a Politikai Bizottság tagja és főtitkár helyettes is egyben. (Somogyit és Bacsót, a Népszava újságíróit 1920 februárjában gyilkolták meg a különítményesek.)



A betegeskedő Szabó Dezső viszont szabályosan éhen halt az ostrom alatt, a Rákóczi téri lakásának óvóhelyén. Előbb egy szekrényben a téren temették el, később vitték csak át maradványait a Kerepesi temetőbe. Radikális jobboldali révén szerkesztői tévedés lehet, hogy 1:09-nél egy pillanatra láthatjuk sírját, az utána megmutatott József Attila-sír viszont a kornak megfelelő döntés. Az egyszerű kereszt, a tucatdomborításos felirat itt „a munkásosztály jeles kommunista költőjére” emlékeztet. Legalábbis ekkor még ez volt a Párt hivatalos álláspontja. Ugyancsak népi hősnek számított a forradalmárnak tartott Kossuth Lajos is, az ő méretes mauzóleumát is láthatjuk, hogy aztán a Hősök terén lévő Ismeretlen Katona sírja után megmutathassák az elesett oroszok temetői obeliszkjét, és szépen rendben tartott egyensíremlékeit is. A főváros hosszúra nyúló ostroma során 80 ezer orosz katona esett el, közülük 7280-an nyugszanak a 1,5 hektáros területen, 3500-en még azonosítatlanul.

PL

• Publikálva: 2015.10.20. 11:00 • Címke: filmhíradók online