Számos értékes, ritkaságnak számító könyvet és folyóiratot őrzünk. Különösen fontosak a hazai filmkönyvkiadás korai termékei. 1917–1919 között jelent meg az Almanach – A magyar kinematográfia kézikönyve. Forrásértékű a Lajta Andor szerkesztette Filmművészeti évkönyv 1920–1949 között kiadott harminc évfolyama.
A teljesség igényével őrizzük az archívum saját kiadványait – például a hetven darabból álló Filmművészeti Könyvtár és az 1972-ben indított Filmtudományi Szemle számait. A filmtechnikával, filmfelvételek gyakorlati munkájával ismerteti meg az olvasót Gró Lajos: A film útja (1927), Hevesy Iván: A film kulisszatitkai (1928), Smolka János: Mesegép a valóságban (1938). A könyvtár gyűjteményében megvannak a legfontosabb korai, külföldi filmesztétikai, filmelméleti művek.
A borítón Wallace Beery, a harmincas évek egyik legnagyobb amerikai filmsztárja
A Mozgófénykép Híradó 1911–1920 közötti évfolyamaiból jelentős mennyiség megtalálható a könyvtárban, bár az állomány nem teljes. A két világháború közötti időszak fontos szaklapja 1928–1938 között a Filmkultúra, Lajta Andor szerkesztésében. A Magyar Film 1939–1944 között jelent meg, amelyek filmtörténeti kutatásokhoz feltétlenül szükségesek.
A Mozgófénykép Híradó 1910-es karácsonyi számának címlapja
Kertész Mihály 1912-es filmjének hirdetése a Mozgófénykép Híradó 1912. évi 36-os számában
A Filmarchívum szakmai folyóirata, a Filmkultúra nyomtatásban megjelent évfolyamai (1960−1995) és az 1979-től megjelenő Filmévkönyv honlapunk Kiadványok rovatában pdf-ben olvashatók.
Lajta Andornak dedikált példány Balázs Bélától
Filmgyárak védjegyei: Filmművészeti Évkönyv, 1920
Hetilapok, folyóiratok, magazinok
Műsorfüzetek, aprónyomtatványok, kéziratok