a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Ritkán látható fotók Amrita Sher-Gilről a MaNDA könyvtárában
Amrita Sher-Gil (1913-1941) magyar és indiai származású festőművészről, a
20. századi festészet egyik különösen érdekes alakjáról Sára Sándor
2001-ben háromrészes dokumentumfilmet készített. A gyönyörű és rendkívüli tehetségű Amrita tragikusan rövid, ám annál szenvedélyesebb, viharos életet élt. Gauguini intenzitású művészetét rengeteg csodálatos festmény őrizte meg. Joggal tekintik az indiai festészet megújítójának: „...valódi művészi küldetésem: tolmácsolni az indiaiak életét, közülük is különösen a szegényekét; megfesteni azokat a végtelen türelmet és alázatot sugárzó arcokat, megörökíteni azokat a szögletes, barna testeket, melyek csúfságában különös szépség rejlik, visszaadni a vásznon azt a benyomást, melyet szomorú szemük tett rám, és mindezt egy teljesen új és saját technikával megvalósítani” − írta 1937-ben a The Indian Ladies' Magazine felkérésére önmagáról.
Festményei a Google digitális gyűjteményében.
Amrita Ady-kötettel
Sára Sándor dokumentumfilmje bemutatja a festőnő életútját, emberi kapcsolatait, s azokat a hatásokat, amelyek a fiatal művészt érték, életének magyarországi, indiai, pakisztáni helyszínei mellett felvillan a filmben a tanulóévek Párizsa is.
Életéről itt lehet bővebben olvasni.
Amrita 1941 körül
A film előkészítése során került Sára Sándorhoz Kumar Shahani (1940–) indiai rendező 1985-ös, Amrita Sher-Gil életének és festészetének szentelt filmterve, aki a francia államtól szeretett volna támogatást szerezni az Indian National Trust for Art and Cultural Heritage támogatásával formálódó filmprojekthez. A film azonban végül nem készült el. A szinopszisból és rövid költségvetésből álló filmtervhez az Amrita műveiről készült reprodukciók mellé néhány fekete-fehér fotót is csatolt a rendező, melyek jórészt a Sher-Gil család fotóhagyatékából származnak – ezeket közöljük most.
A festőnő műtermében
2013-ban Amrita születésének centenáriumát a Magyar Nemzeti Múzeum szabadtéri fotókiállítással ünnepelte. A kiállítás rövid bemutatója és további képek itt láthatók. Még több érdekes kép itt.
Amrita Sher-Gil életébe és művészetébe mély betekintést enged Keserű Katalin művészettörténész gazdagon illusztrált monográfiája. A szövegben szereplő idézetek ebből származnak. (Keserű Katalin: Amrita Sher-Gil − Budapest: Kelet Kiadó, 2007)
mandarchiv.hu
Kapcsolódó képgyűjtemény
"Valódi rendeltetésem a festészet. Ez életem irányítója, egyetlen igazi szenvedélye (...)"
Amrita Sher-Gil 1935 körül
Családjával Magyarországon, 1917. október 22. (Balra Amrita, húga, Indira pedig anyja mellett)
Gottesmann Marie-Antoinette, Amrita anyja, 1913 körül
Amrita apja, Umrao Singh Sher-Gil, a szikh, nemesi származású filozófus és szenvedélyes fotográfus (Párizs, 1933)
École des Beaux Arts: Lucien Simon tanítványai körében (Amrita az álló sorban balról a második)
Párizsban, a Salon de Tuileries tavaszi kiiállításának megnyitója után egy kávéházban, 1934
Amrita egy vásárban valahol Himachal Pradesh tartományban, 1936 tájékán
Szüleivel és egyik szeretőjével, Malcolm Muggeridgedzsel, Simla, 1936
Készül A piacra menő dél-indiai parasztok című kép: Amrita simlai műtermében, 1937
A nők a kertben című kép alkotása közben, 1938-ban
Nehruval és férjével, Egan Viktorral; Saraya, 1940 októberében
Amrita 1941 körül
Amrita Ady-kötettel
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.