a rovat írásai

Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából

Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen –  közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

MaNDA összes cikke »

Munkát bőven adó szeptember

elsullyedt_vilagok_lead

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

Nézzük akkor meg a falusi ember egyik legdolgosabb hónapját. A szeptember falun a termények betakarításának a főideje. Mert akárhogy is vesszük, az árpa, a búza, vagy a rozs learatása és kicséplése mellett a paraszti gazdaságokban hasonló fontosságú volt a kukorica, a krumpli, a takarmányrépa betakarítása is, igaz ez utóbbival akár meg is várhatták az októbert.  A falusi háziasszonynak a betakarításban való aktív részvétel mellett ott voltak még a befőzéssel, a savanyúságok elrakásával kapcsolatos teendők is. No meg szeptemberre érettek meg általában a különféle babok és a mák is. Aztán kevés olyan falu volt az országban, ahol a portákon ne lett volna jelen valamilyen formában a szőlő. Sőt, a legtöbb település külterületén „szőlőhegy” volt, még ha éppen csak egy déli irányba ereszkedő domboldalról beszélhetünk is. Ahol a karózott szőlősorok között kis, fából, vályogból, kőből, vagy éppen téglából épített pincék is meghúzódtak. Errefelé is szeptemberben, októberben volt a legnagyobb mozgás a szürettel, és a szőlő feldolgozásával kapcsolatos munkálatok miatt.

parasztasszony
Forrás: MaNDA

Volt tehát bőven mit tennie a falusi embernek szeptemberben, dolgozhatott reggeltől estig a képen a háza bejáratánál látható vörsi asszony is. A mostanság a rekorder betleheméről híres somogyi kis faluban, Keszthelytől 12 kilométerre a Festeticsek voltak a birtokosok a két világháború között, de persze a falu zöme saját kisebb-nagyobb földjén gazdálkodott. Ugyanazt vetették, ültették és takarították be, mint az ország más vidékein. Így ugyanazok voltak az idénymunkák is. Tehát a most illusztrációképpen kiválasztott, alighanem a negyvenes évei elején járó asszonynak a kisebb gyerekek ellátása, a főzés és más aktuális háztartási munkák mellett még helyt kellett állnia szeptemberben a földeken is. Ha nem volt elég férfi, akkor neki is szedni kellett a krumplit, letörni a száráról a kukoricát, kihúzkodni és a zöldjétől megszabadítani a répát. Dolgozhatott a szekér megrakásánál, és a termények tárlókba való pakolásánál is. Rászignált feladat volt a kukoricafosztás, és ahol megtermett, a takarmánytökök feldolgozása.  S ahogyan a tökmagot, úgy a különféle, hüvelyüktől megszabadított babokat és a mákot is szárítani kellett, ami szintén felügyeletet igényelt. Sokszor szeptemberre esett aztán a paradicsom befőzése is, aminek még manapság is fellelhetőek a nyomai. Ekkor is kellett dolgozni a fűszerpaprikával, no és a szeptember a savanyítás hónapja is volt.  Mindezek mellett gondosodni kellett az aprójószágról, és végül, de nem utolsó sorban szeptemberben kezdődött az iskola. Oda pedig elő kellett teremteni a megfelelő ruházatot, a közelgő hidegek miatt pedig lassan a lábbeliket is.

Így aztán már elhihetjük, hogy ennek a vörsi asszonynak sem volt szeptemberben megállása. Majd talán az ősz végén, télen jön el az az idő, amikor elővehet valami kézimunkát, rokonokat látogathat.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.10.18. 09:32

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.