a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

A rekorder múzeumalapító korsója

adatbázisNem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

A Balatoni Múzeum gyűjteményében lévő 14 centiméter magas bronzkori korsó a tárgyleírás szerint egy balatongyöröki útépítés során került elő, és Dornyay, avagy Darnay Béla vitte be a keszthelyi múzeumba, ahol 1940-től dolgozott, mint muzeológus. Az edény formailag nem éppen tökéletes, nagyon szép viszont a benyomkodott díszítése, de mint ahogyan jeleztem is, most inkább a lelet értékét felismerő tudós személyével foglalkozunk. Dornyay Béla Keszthelyen született 1887-ben és korán árvaságra is jutott. A tehetséges gyermeket a kor szokásainak megfelelően az egyház, a piaristák karolták fel, ő pedig a rend tatai gimnáziumának elvégzése után fel is vette a kegyes tanítórend reverendáját. Teológiai és földrajz tanári végzettséget szerzett, 1910-ben pappá is szentelték. Az első tanári állomáshelye Rózsahegy volt, ahol 1912-ben nem csekély része volt a Liptó vármegyei múzeum megalapításában. Fontos szerepet kap életében a gimnáziumi évek alatt megszeretett Tata, ahol 1909 és 1938 között a nyári vakációkat tölti. És ha már ott van, akkor részt is vesz a Kuny Domonkos Múzeum elődjének létrehozásában. Rózsahegyről aztán Veszprém érintésével Mosonmagyaróvárra helyezi a rend. Itt ismerkedik meg későbbi feleségével, Sándor Annával, aki miatt 1921-ben otthagy mindent és Pestre, majd 1923-ban Salgótarjánba költöznek. Dornyay Béla itt a tanítás mellett ott tüsténkedik a helyi múzeum megalapításánál is olyannyira, hogy most róla van elnevezve az intézmény. Salgótarjánban 1940-ig laknak, majd Dornyay Keszthelyen kap muzeológusi állást. Ettől az évtől veszi fel a jobban hangzó Darnay nevet.

 

korsó
Forrás: MaNDA

1945 után az új rendszer érdemesnek találja arra, hogy rábízza a keszthelyi múzeum vezetését. Igazgatása alatt látványosan fejlődik a Balatoni Múzeum mint szakmailag, mint pedig a begyűjtött leletek számát tekintve. Keszthelyi évei alatt szerkeszti a Balatoni Múzeumi Értesítőt is. Aztán még a 20-as, 30-as években bejárja a tó környékét és megírja annak részletes útikalauzát. Hasonlóan jár el Veszprém esetében, de többek között foglalkozik a balatoni diófák eredetével is. A salgótarjáni múzeum mellett egy iskola is felvette a nevét itt, Veszprémben és Tatán utca őrzi emlékét. S majd elfelejtettem: karszt- és barlangkutató munkásságáért még két barlangot is elneveztek róla.

Pálffy Lajos   

• Publikálva: 2017.10.17. 12:55

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.