a rovat írásai

Mátraháza impozáns gyógyszanatóriuma

A Sástótól néhány kilométerre fekvő Mátraháza bővelkedik a különlegesen szép látnivalókban. A mátrai turizmus fellendülése egy szomorú történelmi eseménynek köszönhető. A trianoni békeszerződés elvette tőlünk országunk területének kétharmadát, vele együtt értékes magashegyi üdülőinket is. A fájdalmas veszteség azonban nem állíthatta meg az anyaországi életet, megkerestük azokat a helyeket, ahol valamiféle módon pótolhatjuk veszteségeinket. Trianon bánat, a Mátra felfedezése öröm.

A bátor Mey, vagy May kapitány

Kevesen tudják, de nem sok híja volt, hogy New Yorkban ma hollandul beszéljenek. A Holland Nyugat-indiai Társaság felfedezői, jelesül Henry Hudson hajózott fel elsőként 1609-ben a Hudson folyón, majd néhány évvel később Cornelis Jacobson Mey derítette fel Delaware öböl és folyó mellett a gyarmatalapításhoz a terepet. Őt tisztelte meg Finta Sándor egy plakettel, melyet most a túrkevei Finta Múzeum jóvoltából tanulmányozhatunk a 3D-s technológia bevetésével.

A Krisztus-katonák

Az egyre inkább nemzetközivé váló világban nagy szerepük van azoknak a hagyományoknak, népszokásoknak, amelyek valamilyen módon a nemzeti vagy vallási összetartozást erősítik. A népszerű, és bátran hozzátehetjük, vagány hajdúdorogi görög katolikus püspök, Kocsis Fülöp, akit leginkább Duna-víz ivásairól és nagy motorozásairól ismerünk, azt mondta, hogy „amíg vannak Krisztus-katonák, addig van hit Hajdúdorogon, és fordítva, amíg van hit Hajdúdorogon, addig lesznek Krisztus-katonák is.”

Hová indulhatott a téli kirándulás?

Régi képeslapot nézegetek a MaNDA adatbázisában, havas faluközpontot mutat iskolával és községházával. Elemisták sorakoznak a télben, több a lány, hátul a tanító áll, az előtérben talán a postás, erre lehet következtetni címeres sapkájából. Óhután járunk valamikor a 19. század végén, vagy a véres 20. legelején. Ami ma Bükkszentlászló néven Miskolc része.

Vörösmarty, a turista

Az 1960-as évekre Magyarország magához tért az 1956-os forradalom eltiprása okozta sokkból. Mátraházán egymás után épültek a magánüdülők. 1958-ban készült el a vidék egyik legnagyobb turistaháza, a Vörösmarty fogadó. Kevéssé ismert, hogy Vörösmarty Mihály a magyar turisztika egyik kiemelkedő alakja is volt.

Éneklő doktor a Meseautóban

A magyar művészek, a férfiak legalábbis, igen erősen vonzódtak a motorkerékpárokhoz. Elég csak Illyés Gyulára gondolnunk, akinek tengerészsapkás Berva mopedes fényképe legalább annyira beleégett a közemlékezetbe, mint Horthy Miklós a fehér lován. Van a közelmúlt magyar művészeti-szórakoztatóipari történetének egy igen érdekes sorsú alakja. Beszédes az a fénykép, amit gyűjteményünkben találunk a sok többi mellett: dr. Ilosvay Gusztáv motoron ül a havas tájban. A róla szóló írások furcsa foglalkozáspárosítással jellemzik a művészt: orvos és bárénekes.


Amiben talán Brüsszelt is veri Kiskunhalas

Ha csipke, akkor mindenkinek Brüsszel jut eszébe, ahol még a főtér, a Gran Place is eme lehelletfinom kézimunkára hasonlít. Aztán valahogy kezd feledésbe merülni, hogy nekünk is van egy Brüsszelünk, a csipkészítés tekintetében. Ez pedig Kiskunhalas, a halasi csipke, ami felveszi a versenyt belga és velencei vetélytársaival. Történetének olvasgatása mellett most nézzünk meg néhány régi fényképet a MaNDA adatbázisában.

Kossuth poggyászában is lehetett belőle

Egy kovás pisztoly és egy balkáni öv kapcsán már esett szó itt a révfülöpi Bideskuthy-villáról, ahonnan sok szép holmit bemenekítettek 1953-ban a Balaton Múzeumba. Köztük van ez a szép kék mintás fajansz is, amit most 3D-s tanulmányozásra ajánlunk.

Háry János, Kodály, Liszt Ferenc és Babits városa

Tolna megye fővárosának, Szekszárdnak mindjárt a nevénél megállhatunk, és felidézhetjük annak egyik megfejtését, mi szerint az I. Béla királyunkra utal, aki barna (szög) bőrű és kopasz (szár) volt (szögszár). Az mindenesetre tény, hogy Szent László királyunk édesapja, I. Béla Szekszárdon van eltemetve.

Huszár, túl az Óperencián

Álljunk csak meg egy pillanatra Kováts Mihály ezredes kis, 21 centiméteres szobránál, amit a túrkevei Finta Múzeum munkatársai digitalizáltak be 3D-ben. Álljunk csak meg, mert maga az ezredes, no és a szobrocska alkotója is megér néhány perc figyelmet.

 

Amiről a nagy ház mesél

Nem is gondolná az ember, hogy egy régi képeslapot nézegetvén mennyi mindenfelé viszi el képzelete, és mennyi mindent megtudhat a kép megőrizte időkről.

MaNDA összes cikke »

Mátraháza impozáns gyógyszanatóriuma

helyszineileadA Sástótól néhány kilométerre fekvő Mátraháza bővelkedik a különlegesen szép látnivalókban. A mátrai turizmus fellendülése egy szomorú történelmi eseménynek köszönhető. A trianoni békeszerződés elvette tőlünk országunk területének kétharmadát, vele együtt értékes magashegyi üdülőinket is. A fájdalmas veszteség azonban nem állíthatta meg az anyaországi életet, megkerestük azokat a helyeket, ahol valamiféle módon pótolhatjuk veszteségeinket. Trianon bánat, a Mátra felfedezése öröm.

 Ennek jegyében, az 1930-as években gyors és igen látványos építkezés kezdődött többek között Mátraházán is. A Mátra-vidék egyik legjellemzőbb épületének tartott Vak Bottyán Honvéd Üdülőt Kaplonyi László mérnökkari százados tervezte a Honvédségi Jóléti Alap megbízásából. Az építkezés műszaki felügyeletét a lelkiismeretes mérnök tiszt az első kapavágástól a megnyitásig személyesen végezte. Egy év alatt készült el a főépület, 1933-ban Kánya Kálmán honvédelmi miniszter avatta fel.

mátra
Magyar Honvéd Magaslati Gyógyház, Mátraháza (forrás: mandadb.hu)

Egy évvel korábban, 1932 nyarán nyitották meg Magyarország első háromszáz ágyas tüdőszanatóriumát, Mátrai Magyar (Királyi) Horthy Miklós Gyógyintézet néven. A hegyvidéki szanatóriumoknak igen jelentős szerepe volt abban a korban, amikor a tbc, ez a súlyos tüdőbetegség évente húszezer áldozatot követelt. A mátraházi szanatórium egy 1926-os kormányrendelet alapján épült meg. A Gyöngyös város tulajdonában lévő Nagy-Somorrét nevű területet választották, többek között azért, mert a közeli Szent László forrás elegendő vizet adott a gyógyintézet ellátására. A tüdőbetegségek gyógyításához keresve sem találtak volna jobb helyet, mint Mátraházán: hétszáz méteres magasságú, szubalpin éghajlatú, tiszta levegőjű rét, három oldaláról hegyekkel, erdőkkel teljesen védett, délre viszont nyitott. A napos órák száma jócskán az országos átlag feletti, a hőmérsékletingadozás átlag alatti. Ritka a ködképződés, nincs por.

mátra
Mátraháza, Szent László forrás (forrás: mandadb.hu)

A szanatóriumot Jendrasik Alfréd tervezte. Átadása után az ország legnagyobb közegészségügyi intézménye lett. A három-négyemeletes főépület déli homlokzata kétszáztíz méter hosszú, középen vannak a kórtermek. Hét kisebb ház is tartozik az intézményhez, ezekben helyezték el a mosodát, a garázsokat, a pékséget és a műhelyeket. Önellátásra törekedtek, saját vízrendszerük volt, sőt távolabb egy korszerű disznóhizlaldát is működtettek. A személyzet külön lakásokban az intézet területén élt. Igen korszerű egészségügyi eszközökkel szerelték fel a szanatóriumot, ahol a szakma első vonalához tarozó orvosok gyógyították a tbc-sek mellett az egyéb légzőszervi betegségben szenvedőket. A megnyitás évében hétszáznégy beteget vettek fel, ötszázkilencet engedtek haza gyógyultan, később az évi betegszám ezer közelében mozgott.

A II. világháborúban szétlőtték a házat, a felszerelést elrabolták. Mégis, már 1945 novemberében kilencven ággyal újraindították. A fertőző tüdőgümőkór az 1960-as évek elejére a korszerű gyógyszerek hatására egyre inkább visszaszorult. Mátraháza a tüdő egyéb betegségeinek kezelésére szakosodhatott. 1980-ban a három mátrai szanatóriumot – Mátraházát, Kékestetőt és Parádfürdőt – Mátrai Állami Gyógyintézet néven összevonták, Mátraházán volt a központ. A hatalmas épület ma is nagyrészt tüdőgyógyintézetként működik, de egy száz személyes szociális otthont is létrehoztak benne.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.02.20. 14:25