a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen
idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett
postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol
fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is
szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált
munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de
ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.A történet valahol a lármafákkal, a véres kard körülhordozásával és a királyi futárokkal indult, akiknek Károly Róbert már lóváltó állomásokat szervezett, a jó Mátyás király pedig 1464-ben szekereket is beszerzett. Ez volt a hivatalos rész, a polgárok pedig úgy leveleztek, ahogy tudtak. Távolsági kereskedőkkel, vándorló céhlegényekkel is küldhettek levelet, vagy saját embert fogadtak fel az üzenet célba juttatására. Az első, postának nevezhető szolgáltatást a három részre szakadt országban Bécsből szervezték meg. Az udvari főpostamester kapott lehetőséget Magyarország nyugati részén is, ez egyfajta családi hűbér volt. Aztán az 1700-as évek első felében került a szolgáltatás állami kézbe, de akkor már a levelek, küldemények mellett a delizsánszok utasokat is szállítottak. Aztán az az 1800-as évek elején megjelenik a postabélyegző is a postaládával együtt, a vasút megjelenése és elterjedése pedig valósággal forradalmasította a szolgáltatást.
A kiegyezéssel lehetőség nyílik a Bécstől való leválásra is (1848-49-ben ez már egyszer megtörtént, Kossuth Than Mórral, a szabadságharc festőjével még bélyeget is terveztetett), 1867. május elsején létre is jött a Magyar Királyi Posta. Amely a dualizmus Magyarországán végbement páratlan fejlődéssel együtt mozogva a századforduló környékén a telefon és a távíró mellett benzines postás teherkocsikat is használt a fővárosban. 1914-ben már 655 levélgyűjtőhely és 1293 postaügynökség működött a 4751 állami postahivatal mellett, majd jött Trianon, és újjá kellett szervezni mindent. De ezt is megoldották, sőt, tovább fejlődött a telefonhálózat, és a rádiózás is. De ez utóbbiból elég kevés működött falun, ahol a két háború között is a levelezés volt a kapcsolattartás legelterjedtebb formája. A sürgönynek nevezett távirat inkább a hivatali működésben kapott szerepet.
A postamester, vagy postáskisasszony pedig már a Nagy Háború előtt el kellett, hogy végezze a posta által fenntartott szakiskolát. Ahol megtanulták a hivatali rend, az eljárások mellett a gépek kezelését is. A hivatalhoz amúgy a kezdetektől fogva egyenruha is járt, mint azt az archívumunkból kiválasztott képeken is láthatjuk. A postás pedig a vasutashoz hasonlóan nyugdíjas állásnak számított, volt is presztízse a régi falvakban.
Pálffy Lajos
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.