a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár
is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14.
század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az
első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.Ami nem akármilyen történet, és valamikor V. István idején indul, aki szerencsésen feleségül adta Mária nevű leányát a nápolyi királyhoz, Anjou Károlyhoz. Az Anjouk mellesleg a kor egyik leghatalmasabb családja voltak, a nápolyi ág VIII. Lajos francia király kisebbik fiától indul, aki a mi Károly Róbertünk dédapja lesz, és IV. Orbán pápától kapja hűbérül a kalandos történelmű Nápolyi Királyságot. Nápoly tehát mindig is az aktuális pápát támogatja majd annak a német-római császárral vívott végtelen küzdelmében. Amikor pedig Árpád-házi Mária, Martell Károly anyja bejelenti 1292 nyarán, hogy fiát tekinti Magyarország törvényes uralkodójának (III. András királyi származását sokan nem fogadták el sem itthon, sem külföldön), akkor VIII. Bonifác pápa melléje áll, hisz így egy jó zsíros hűbérbirtokkal gyarapodhat majd a pápaság is. Aztán Martell Károly 1295-ös halála után Mária nagymama 1288-as születésű, Caroberto nevű unokáját tartja a magyar királyi cím örökösének.
A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. A legnagyobb tartományurak, a Kőszegiek, Csák Máté és Aba Amádé a kalocsai érsekkel és számos püspökkel együtt viszont Prágában keresnek királyt, és a 9 éves Vencel királyfit találják meg, aki III. Béla ide került lányának, Konstanciának az ükunokája volt. Be is hozzák a nagyurak ezt a Vencelt, és Székesfehérváron a fejére kerül a Szent Korona is 1301 augusztusában. Károly Róbertnek pedig menekülnie kellett az érsekkel együtt Esztergomból. Mivel aztán Vencel apja meghalt, 1305-ben ő kénytelen hazamenni, uralkodni. Két év múlva, 1307 októberében aztán Rákos mezején a nemesség megerősíti Károly Róbert királyságát, akinek most a német Wittelsbach Ottóval kell megbirkóznia. Ottó IV. Béla királyunk Erzsébet nevű lányának a fia, így azért némileg jobb a pedigréje, mint Carobertónak. Viszont a támogatottsága az országban elenyésző, hiába kapja meg a Prágába távozó Venceltől a Szent Koronát, azt az erdélyi Kán László hajlandóságot színlelve iránta, elveszi tőle. Ottó el is távozik az országból, ahol már csak egy trónkövetelő marad. Így Károly Róbertet újra megkoronázzák 1309-ben, majd a Kán Lászlótól visszavett Szent Korona is a fejére kerül egy év múlva.
Megkezdődik hát az ifjú itáliai Anjou tényleges, majd négy évtizedes uralkodása, ami véget vet az országot sújtó káosznak, de ezt már egy másik cikk taglalja majd.
Pálffy Lajos
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.