a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

Szép szál ember volt ez a III. Béla

közkincstárleadIII. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Ezt onnan tudjuk, hogy amikor Béla már királyként megkérte második felesége, Capet Margit kezét, leendő sógorának, II. Fülöp Ágost francia királynak elküldte büszkén bevételeinek a listáját is. Hogy lássa már a francúz kolléga, nem kerül rossz helyre a testvére. Ebből következtetve talán volt is némi túlzás ebben a listában, de ne szaladjunk ennyire előre. Induljunk onnan, hogy II. Géza kisebbik fia természetesen nem volt trónörökös, az apja akaratából és a szokások szerint bátyja, a későbbi III. István volt a várományos, de a trónért még meg kellett küzdenie előbb a bizánci I. Mánuel császár által segített II. Lászlóval és IV. Istvánnal is.

III. Béla
Forrás: MaNDA

Mánuel anyja egyébként Szent László lánya, a később a bizánci szentek közé is bevonuló Piroska/Iréné volt, de ez nem hatotta meg a tehetséges bizáncit, aki többször Magyarországra támadt. 1167-ben is megverte III. Istvánt a zimonyi csatában, s a déli területekkel együtt elvitte Bélát is magával, aki akkoriban dalmát hercegként segítette középszerű bátyját. Béla Bizáncban felvette az Alexiosz nevet, és tehetségét látva Mánuel megtette örökösévé, és egyetlen lányának a jegyesévé is. Aztán következő házasságából fia született, így Bélát ejtette, aki bátyja halála után Szentföldről származó első feleségével haza is tért Magyarországra.

III. Béla
Forrás: MaNDA

Itthon pedig előbb le kellett birkóznia kisöccsét, Gézát és az anyját, Eufrozinát, no és az őket támogató „mérgeslehelletű” Lukács esztergomi érseket. Aki nem is volt hajlandó Béla fejére tenni a koronát, így a szertartással III. Sándor pápa jobb híján a kalocsai érseket bízta meg. Ennyi sok kaland és bonyodalom után aztán majd negyedszázados, példamutatóan sikeres uralkodás következett. Ügyes külpolitikával a pápa mellett, Barbarossa Frigyes ellenében biztosította szuverenitását, sőt, Mánuel halála után visszafoglalta a bizánci császár által korábban elcsatolt magyar területeket is. Jó húzás volt aztán a ciszterci rend betelepítése és kiváltságokkal való ellátása, mert a barátok a gazdálkodás új módszereit is magukkal hozták a francia területekről.

III. Béla
Forrás: MaNDA

Legnagyobb újítása a királyi kancellária megszervezése volt 1186-ban, ami után pedig amit nem foglaltak írásba, az nem is létezett. Fel is lendül az írásbeliség, ez a Halotti beszéd ideje, és ekkor dolgozik a külföldi egyetemet megjárt Anonymus is a kancellárián, aki aztán szabad idejében papírra, pontosabban pergamenre veti a Gesta Hungarorumot. Bélának még arra is van érkezése, hogy szentté avattassa a vitéz rokonát, László királyt. 1196. április 23-án, 48 éves korában bekövetkező halálának nem volt előzménye, tehát a krónikák is mérgezésről beszéltek. Kalán pécsi püspök lett volna a tettes, bosszúból, hogy a király elvette tőle Dalmácia irányítását. Az viszont biztos, hogy 1848-ban épségben tárták fel a sírját Székesfehérváron, csontjait a halotti koronával és más kiegészítőkkel együtt végakarata ellenére a fővárosba szállították. Az archívumunkból is elérhető akkori, rajzos dokumentáción is látszik, szép szál ember volt III. Béla.

Pálffy Lajos

 

• Publikálva: 2017.10.10. 10:38

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.