Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Ezt onnan tudjuk, hogy amikor Béla már királyként megkérte második felesége, Capet Margit kezét, leendő sógorának, II. Fülöp Ágost francia királynak elküldte büszkén bevételeinek a listáját is. Hogy lássa már a francúz kolléga, nem kerül rossz helyre a testvére. Ebből következtetve talán volt is némi túlzás ebben a listában, de ne szaladjunk ennyire előre. Induljunk onnan, hogy II. Géza kisebbik fia természetesen nem volt trónörökös, az apja akaratából és a szokások szerint bátyja, a későbbi III. István volt a várományos, de a trónért még meg kellett küzdenie előbb a bizánci I. Mánuel császár által segített II. Lászlóval és IV. Istvánnal is.
Mánuel anyja egyébként Szent László lánya, a később a bizánci szentek közé is bevonuló Piroska/Iréné volt, de ez nem hatotta meg a tehetséges bizáncit, aki többször Magyarországra támadt. 1167-ben is megverte III. Istvánt a zimonyi csatában, s a déli területekkel együtt elvitte Bélát is magával, aki akkoriban dalmát hercegként segítette középszerű bátyját. Béla Bizáncban felvette az Alexiosz nevet, és tehetségét látva Mánuel megtette örökösévé, és egyetlen lányának a jegyesévé is. Aztán következő házasságából fia született, így Bélát ejtette, aki bátyja halála után Szentföldről származó első feleségével haza is tért Magyarországra.
Itthon pedig előbb le kellett birkóznia kisöccsét, Gézát és az anyját, Eufrozinát, no és az őket támogató „mérgeslehelletű” Lukács esztergomi érseket. Aki nem is volt hajlandó Béla fejére tenni a koronát, így a szertartással III. Sándor pápa jobb híján a kalocsai érseket bízta meg. Ennyi sok kaland és bonyodalom után aztán majd negyedszázados, példamutatóan sikeres uralkodás következett. Ügyes külpolitikával a pápa mellett, Barbarossa Frigyes ellenében biztosította szuverenitását, sőt, Mánuel halála után visszafoglalta a bizánci császár által korábban elcsatolt magyar területeket is. Jó húzás volt aztán a ciszterci rend betelepítése és kiváltságokkal való ellátása, mert a barátok a gazdálkodás új módszereit is magukkal hozták a francia területekről.
Legnagyobb újítása a királyi kancellária megszervezése volt 1186-ban, ami után pedig amit nem foglaltak írásba, az nem is létezett. Fel is lendül az írásbeliség, ez a Halotti beszéd ideje, és ekkor dolgozik a külföldi egyetemet megjárt Anonymus is a kancellárián, aki aztán szabad idejében papírra, pontosabban pergamenre veti a Gesta Hungarorumot. Bélának még arra is van érkezése, hogy szentté avattassa a vitéz rokonát, László királyt. 1196. április 23-án, 48 éves korában bekövetkező halálának nem volt előzménye, tehát a krónikák is mérgezésről beszéltek. Kalán pécsi püspök lett volna a tettes, bosszúból, hogy a király elvette tőle Dalmácia irányítását. Az viszont biztos, hogy 1848-ban épségben tárták fel a sírját Székesfehérváron, csontjait a halotti koronával és más kiegészítőkkel együtt végakarata ellenére a fővárosba szállították. Az archívumunkból is elérhető akkori, rajzos dokumentáción is látszik, szép szál ember volt III. Béla.
Pálffy Lajos
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.