a rovat írásai

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

Amikor kivonult Róma

Egyes vélemények szerint 100 év elég volt ahhoz, hogy Róma kivonulása után Pannónia elveszítse római jellegét. A légiók és a hivatalnoki kar, no és a civil lakosság jó részének a távozása után készült ez az általunk most 3D-ben is tanulmányozható, Szentendrén talált fülbevaló, amin látszik, hogy nem akárki készítette.

Régi erdőpásztorok

Itt egy fotó a mögöttünk hagyott véres 20. század harmincas éveiből. A Pápa környéki Esterházy birtokok erdészeinek a csoportképe. Csak egyet ismerhetünk közülük, annak is csak a vezetéknevét tudjuk. De tudunk mást, például azt, hogy a két világháború közötti Magyarország falvaiban tekintélynek számítottak az erdészek, akik általában az állam, vagy a nagybirtokos erdőit kezelték.

MaNDA összes cikke »

Tihany elveszett várai

helyszineileadGyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Tihany, ahol a legkeskenyebb a Balaton, mindig stratégiai fontossággal bírt. A kutatások szerint már háromezer évvel a rómaiak megjelenése előtt földből hányt sáncokkal védték magukat az itt élők. A rómaiak pedig a tó első szabályozása mellett hadiutat építettek az északi parton, Tihanynál pedig kompátkelőt, amit őrtornyokkal is védelmeztek. A Csúcs-hegyen és a Külső-tónál is állt állítólag egy-egy ilyen kőből rakott, négyszögletes építmény. Ezek természetesen az idők folyamán az enyészeté lettek, mint ahogyan a IV. Béla idején épült védelmi rendszernek sem maradt sok nyoma. A második honalapító északról cölöpkerítéssel és árokkal zárta el a félszigetet, a kapuhoz pedig felvonóhidat és két 6,5x6,5 méteres kőtornyot építtetett. Állítólag.

tihany
Forrás: MaNDA

Az viszont biztos, hogy a török megérkeztekor már állt a kolostort és a templomot körülvevő, körbástyás földvár. Amit a korábbi cikkeinkben már említett Turco mester le is rajzolt 1569-ben. A földhányásból emelt falakat természetesen vizesárok és cölöpkerítés is védte, de néhány kisebb rajtaütésen kívül a török nem ostromolta igazán. A bencések viszont kiszorultak innen, a kolostorban katonák laktak egészen 1650-ig. Az első ismert nevű kapitánynak, Horvát Márknak 1548 és 1554 között 50 lovasa és 40 gyalogosa volt, de az itt 1560 és 1569 között kapitányoskodó Gyulaffy mellett Pisky István (1585-1589) vitézségéről maradtak adatok. Ismerünk egy levelet is, melyben Ibrahim balatonendrédi aga válaszolt Pisky kihívására. A nyomdafestéket nehezen tűrő írásból csak ízelítőül idézünk:

Adassék az hazug, tekéletlen, hitetlen, bestye kurvafiának, Pisky Istvánnak Tihonba, tulajdon kezibe. Te, hamis hitető, hitetlen, bestye rossz kurvafi, eb, ország kóborlója, nem Pisky István, hanem Kurvafi István és kurvafia az te neved; az volt, az van is, az légyen. Bestye, hitetlen kurvafi, talánd azt tudtad, hogy én Konstáncinápolyba mentem tetőled való féltemben, bestye kurvafia, azért utánom ilyen levelet írtál? De bestye, hitetlen kurvafi, ha az jégen nem lött, mert énnékem nem írtad, és énnékem tudtomra nem volt, hogy jégen köll megvíni; de immár most értem, mi az akaratod. Készen vagyok, bestye kurvafi, és ezelőtt is kész voltam, de te nem voltál ember hozzá, hanem rossz kurvafi voltál. Azért, ha holnap akarod, vagy holnapután akarod, én itt készen vagyok, valamikor te akarod.

A párbaj végül döntetlenül végződött, az agának az orra, Piskynek pedig egyik füle maradt ott a szántódi parton. Aztán Pisky elfoglalta csellel Endrédet is, de mégis csúf véget ért a harcias kapitány. Az uralkodó egy adószedő halála miatt kivégeztette, hozzá hasonló vitéz férfiú nem is kapitánykodott többé Tihanyban. Ahol a török idők végén a vár is a levegőbe repült, vagy éppen elbontották. Visszatértek időközben a bencések is, és azóta ima és munka van ott a vitézkedés és a tivornyázás helyett.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.10.12. 09:37

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.